Magyarországon 750 ezer alacsony jövedelmű ember egyszerűen nem engedheti meg magának, hogy nyaralni menjen - írja a Népszava. Így hazánk az egyike annak a 16 európai uniós országnak, ahol a gazdagok és a szegények közötti különbség egyre nő a nyári pihenéshez való hozzáférés terén, állapítja meg az Európai Szakszervezeti Szövetség (ESZSZ) friss felmérése.
A cikk szerint Európában 35 millió ember nem tud elmenni nyári szabadságra, mert csak a szegénységi szint fenntartásához elegendő jövedelemmel rendelkezik. Bár az elmúlt évtizedben egyre több európai engedhette meg magának a nyaralást, az alacsony jövedelmű családok többsége kimaradt ebből.
Magyarországon a szegénységi küszöb alatt élők több mint 72 százaléka nem engedheti meg magának ezt a „luxust”, s ez a szám több mint tíz százalékkal magasabb, mint az EU27-ek átlaga.
A felmérés szerint összességében az uniós polgárok 28 százaléka nem keres annyit, hogy egy hétre elutazhasson otthonról. Az arány 59,5 százalékra emelkedik azok körében, akiknek a jövedelme a szegénységi küszöb, vagyis a mediánbér 60 százaléka alatt van. A legrosszabb a helyzet Görögországban, ahol a szegénységi szinten élők majdnem 90 százaléka kimarad a nyaralásból. A sorban ezután Románia (86,8 százalék), Horvátország (84,7 százalék), Ciprus (79,2 százalék) és Szlovákia (76,1 százalék) következik.
Fotó: Pixabay
Sok európai, akinek a keresete nem éri el a mediánbér 60 százalékát, munkanélküli vagy nyugdíjas. De ebbe a csoportba tartoznak az alacsonyan fizetett munkavállalók milliói is, különösen azok, akik minimálbért kapnak. 16 EU-tagállamban a minimálbér a szegénységi küszöb eléréséhez sem elég. Az Európai Bizottság szerint a kontinens 22 millió munkavállalója keres a mediánjövedelem 60 százalékánál kevesebbet.
Az elmúlt évtizedben 16 uniós tagországban nőtt a szakadék a szegénységi küszöb alatti és feletti jövedelemmel rendelkezők között.
Romániában például a szegénység kockázatának kitett emberek 86,8 százaléka nem engedhette meg magának a nyaralást, szemben a magasabb jövedelemmel rendelkezők 46,7 százalékával. Ez a 40,1 százalékpontos különbség 2010 óta 17,1 százalékponttal nőtt. Romániát követően sorrendben Szlovákiában, Horvátországban, Litvániában és Magyarországon mélyült leginkább a szakadék a két tábor között.
