Elég lesz-e majd az állami nyugdíj a mindennapi élethez és a gyerekek, unokák támogatására is futja majd? Esetleg még egy-egy utazásra, kikapcsolódásra is marad?
Ha érdemi képet szeretnénk kapni a ledolgozott évek után járó díjról, nem lesz könnyű dolgunk. Több olyan képlet, kalkulátor és táblázat látott napvilágot, amik segíthetnek, viszont teljesen pontosan kideríteni igen soktényezős, bonyolult folyamat. Ehhez számtalan fogalommal és számítási metodikával is képben kell lennünk, figyelembe kell vennünk hosszú évek pénzügyi, gazdasági változásait, és az egyéni dolgos évek alatt bekövetkezett események és változások is rengeteget számítanak.
Cikkünkben a várható öregségi nyugdíj kiszámításában igyekszünk minél több segítséget adni, hogy átláthatóbbá váljanak az összefüggések és a számítási folyamat mikéntje.
A nyugdíjigénylés feltételei
A jelenlegi magyar jogszabályok szerint minden állampolgár jogosult állami, öregségi nyugdíjra. A öregségi nyugdíj az az összeg, amit a munkában eltöltött éveink után kapunk az államtól, erre pedig akkor leszünk jogosultak, ha elértük a törvényben meghatározott életkort, és elegendő szolgálati idővel rendelkezünk. A szolgálati időbe azok a ledolgozott évek számítanak bele, amikor nyugdíjjárulék kötelezettségünk volt és így jogosultak voltunk társadalombiztosítási ellátásra.
Jogosan merül fel a kérdés: Ezek alapján ki jogosult öregségi nyugdíjra?
- Aki legalább 20 év szolgálati idővel rendelkezik
- Aki nem áll munkaviszonyban a nyugdíjba vonulás napjától
- Aki elérte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt.
Tehát a feltételek egyidejű teljesülése szükséges az öregségi teljes nyugdíjhoz. Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki 20 évnyi szolgálati idővel nem, de 15 évvel már rendelkezik.
Korkedvezménnyel csak a nők számolhatnak. Ők ugyanis 40 évnyi szolgálati idő után akkor is nyugdíjba vonulhatnak, ha még nem töltötték be a 2021-ben érvényes 65 éves korhatárt.
Sajnos a nyugdíjkorhatár emelkedése folyamatos, és a jövőben is számítani lehet kedvezőtlen változásokra, amiket a nyugdíjrendszer instabilitása magyaráz. Mivel hazánkban a felosztó-kirovó rendszer érvényes, az aktív munkavállalók befizetett járulékaiból kerülnek kifizetésre a nyugdíjak. Az elöregedő társadalomban pedig egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartani egyre több nyugdíjast.
Ismét egy jogos kérdés: mit tehetünk, hogy idős korunkra is stabil anyagiakkal számolhassunk? Erről is lesz szó, most viszont még evezzünk vissza a legfontosabb ismeretek tisztázására.
A havi átlagkereset és a sokat emlegetett valorizációs szorzó
A nyugdíj megállapítása tehát a havi átlagkereset összegétől és az elismert szolgálati időtől függ, vagyis a nyugdíj összege az előbbi összegének az utóbbihoz viszonyított százaléka.
Fontos kiemelni, hogy a számításkor használt havi átlagkereset nem egyenlő a ledolgozott éveink kereseteinek átlagával. A nyugdíjszámításhoz első körben meghatározásra kerül a figyelembe vett időszak éveiben a hazai keresetek mértéke. Így kizárólag a nyugdíjjárulék és 2020. júliusától elért keresetek esetében a társadalombiztosítási járulék alapjául szolgáló keresetek vehetők figyelembe.
A nyugdíjak kapcsán igen gyakran találkozhatunk a valorizációs szorzó fogalmával, ami függ az imént említett havi átlagkereset összegétől is, hiszen az adott évi szorzó minden évben az azt megelőző évi áltagkereset növekedését tükrözi.
A valoirzációs szorzószám közzétételét ezért mindig nagy várakozás előzi meg azok körében, akik az adott évben készülnek nyugdíjba vonulni, ugyanis a szorzó nagyban befolyásolja a várható nyugdíj összegét.
A folyamat során az adott szorzóval megszorozzák a szóban forgó év nettó átlagkeresetét, így igazítják a figyelembe vett ledolgozott évek kereseteit a nyugdíjba vonulást megelőző évhez.
Ennek alapján - még közel azonos életpályák, szolgálati idők és keresetek esetében is - jobban járhat az, aki későbbi évben igényli a nyugdíját, ugyanis a korábbi évekhez képest magasabb szorzószámra számíthat.
Ha például idén kérjük a nyugdíjmegállapítást, akkor a tavalyihoz képest 9,7%-kal magasabb szorzószámmal számolhatunk, tehát a nyugdíj összege jelentősen függ attól is, hogy melyik évben vonulunk nyugdíjba. A valorizációs szorzók évről évre történő növekedését pedig a hazai átlagbér növekedése magyarázza.
Kalkuláljunk!
A valorizáció a komplex nyugdíjszámítási folyamatnak csak egy apró szegmense, amit szakértő segítsége nélkül szinte lehetetlen pontosan átlátni. Ha ismerjük is a nyugdíjképletet és a szükséges fogalmakkal is tisztában vagyunk, még akkor is szükségünk lesz a pontos, évtizedekre visszanyúló pénzügyi adatokra.
Ugyanakkor ahogy fentebb is említettük, több olyan lehetőség kínálkozik, amellyel közelebb kerülhetünk a valósághoz. Az ONYF nyugdíjkalkulátorával ugyan készíthetünk becslést, de csak akkor érdemes belemerülni a számolásba, ha már rendelkezünk legalább 15 év szolgálati idővel, vagy ha már csak kevesebb mint 5 évünk van vissza a nyugdíjig. Ezek hiányában csak akkor kaphatunk pontos képet, ha előzetesen lekértünk egy teljes kimutatást, amelyen megjelenik minden adat a szolgálati idő és az életpálya-kereset tekintetében.
Mi segíthet akkor kideríteni a várható nyugdíj összegét? A Nyugdíj Másképpen szakértői csapata egy olyan megbízható, innovatív kalkulátorral állt elő, amelyhez csupán a jelenlegi életkort és a nettó fizetés értékét kell megadnunk, és a beépített, komplex képletek azonnal dolgozni kezdenek és máris kaphatunk egy megbízhatóbb becslést a várható számokról.
Természetesen az eredmény gyakran kiábrándító lehet, emiatt ma már nem kérdés, hogy érdemes az állami nyugdíjunkat valamilyen módon kiegészíteni.
A nyugdíjrendszer folyamatos hanyatlására és így a nyugdíjak mértékének csökkenésére sajnos nem látszik érdemi központi megoldás, ugyanakkor az öngondoskodás “életmentő” alternatíva lehet. Az államilag elismert nyugdíjcélú megtakarításokhoz ugyanis mindenkinek jár az évi +20% adójóváírás, amely már önmagában is szép összeg lehet, ha idejében elkezdünk gyűjteni.
Szponzorált tartalmat olvastál.
