Áder János visszadobta a bérlakások privatizációjáról szóló törvényt

Fehér Buda 2021-06-25 16:51:05
A köztársasági elnök szerint Alaptörvény-ellenes a törvény.

Böröcz László (Szombathelyen született) fideszes képviselő jegyzi azt a törvényjavaslatot, amely szerint kedvezményes áron, a lakás értékének 30 százalékáért lehetne megvásárolni az önkormányzati bérlakásokat a jövőben. Csak azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020. december 31-én már fennállt a bérleti jogviszonyuk. A törvényről Dézsi Csaba Andrást, Győr kormánypárti polgármesterét is megkérdeztük, ő azt mondta, nem örül az ötletnek:

 

Dézsinek sem tetszik a bérlakás-privatizációs javaslat

Megkérdeztük Dézsi Csaba Andrást, Győr kormánypárti polgármesterét fideszes politikustársa, Böröcz László javaslatáról. Mint korábban írtunk róla: Böröcz László (Szombathelyen született) fideszes képviselő jegyzi azt a törvényjavaslatot, amely szerint kedvezményes áron, a lakás értékének 30 százalékáért lehetne megvásárolni az önkormányzati bérlakásokat a jövőben. Csak azok a bérlők vehetnék meg a lakásokat, akiknek 2020.

 

Mindenesetre a lakástörvény időközben Áder Jánoshoz, a köztársasági elnökhöz került, Áder viszont nem írta alá a törvényt. A köztársasági elnök helyette az Alkotmánybírósághoz fordult – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) pénteken. A közlemény szerint az államfő arra kéri az Alkotmánybíróságot (AB), hogy vizsgálja meg a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítás Alaptörvénnyel való összhangját.A KEH honlapján megjelent közlemény szerint az államfő az alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást, amelyet június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra.    

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett, csütörtökön kelt indítványában a törvény célját, valamint a törvénybe foglalt szabályozást illetően két pontban sorolta fel alkotmányossági aggályait. Az első pontban azt írta: álláspontja szerint a világörökségi területen és a védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a világörökségi és a műemléki speciális védelmi igényre tekintettel, valamint a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért alaptörvény-ellenes, teszi hozzá az MTI.

Az államfő rámutatott: a törvény kifejezett célja, hogy a rendszerváltoztatást megelőző kizárólagos állami tulajdon privatizációja keretében 1994. március 31-étől 1995. november 30-áig az állami és önkormányzati lakásokra biztosított vételi jogbó1 kizárt műemléképületben lévő lakások bérlői számára lehetővé tegye az általuk bérelt lakások tulajdonjogának megszerzését. Ennek érdekeben a jogszabály vételi jogot alapít a világörökségi helyszínen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonban álló műemléképületekben lévő lakásokra. Álláspontja szerint önmagában ez a jogalkotói cél és különösen az ebből a célból alapított vételi jog intézménye nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, amely rögzíti, hogy a természeti erőforrásokon túl, a kulturális értékek is a nemzet közös örökségét képezik, és ezek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. Az államfő hangsúlyozza: a kulturális örökségnek részét képezik a műemléki védelem alatt álló építmények, a védelem és megóvás egyik garanciája pedig a visszalépés tilalma, azaz hogy az egyszer már elért védelem szintje nem csökkenhet, és a színvonal megőrzéséhez hatékony megelőző biztosítékok kellenek.

Fotó: MTI/Vasvári Tamás

Áder János az Alkotmánybíróságnak címzett indítványában második pontként azt rögzíti, hogy az alaptörvény a tulajdonhoz való jogot alapvető jogként védi: tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közerdekbő1, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet. Rámutat: a vételi jog intézménye ugyan nem tulajdonelvonás, de megterhelési, korlátozza a tulajdonjogot, és az Ab több határozatában is megerősítette, hogy a vételi jog csak az értékgarancia érvényesítése mellett lehet alkotmányos, vagyis a kártalanításnak ebben az esetben is teljesnek kell lennie.

A köztársasági elnök álláspontja szerint ugyanakkor a törvénybe foglalt szabályozás nyilvánvalóan nem felel meg az értékgaranciából következő teljes kártalanításnak, hiszen a jogszabály a vételárat az alapul vett bérleti jogviszony időtartama, illetőleg a bérleti jogviszony keletkezese alapján differenciáltan, a forgalmi érték 15 és 80 százaléka közötti mértékben állapítja meg úgy, hogy ebbő1 az egy összegben történő fizetés esetén további 5 százalék árengedményt biztosít. Rámutat arra is: a vételár összegének megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembevétele önmagában is vitatható, hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpenzbő1 gazdálkodó tulajdonos viselte. Amennyiben mégis a bérlő fizette, akkor megtérítették számára, vagy lakbérmérséklésként beszámíthatta. Ezért - állapítja meg az államfő - a bérleti jog időtartama szerinti vételárcsökkentésnek nincs ésszerű indoka, továbbá hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.

Áder János szerint feltűnően nagy értékaránytalanságot eredményez a törvény azon rendelkezése is, amely a vételi jogot kiterjeszti a folyamatban lévő felújítás alatt álló épületben lévő lakásokra is azok elkészülte után, vagyis egy felújított épületben lévő lakás akár a forgalmi érték 14,25 százalékának­ megfelelő vételáron kerülhet a bérlő tulajdonába. Emellett az államfő megítélése szerint az azonnaliság és az értékgarancia elvét sérti a bérlőknek a részletfizetés ütemezésére biztosított egyoldalú jogosultsága a kártalanítás elhúzódása folytán. Áder János úgy véli: a korlátozás arányossága kérdését veti fel a törvény azon rendelkezése is, amely az öt évnél rövidebb, de 2020. december 31-én fennálló bérleti jogviszonyok esetében a vételi jog lehetőségét a bér1őknek az öt év eléréséig, tehát legkésőbb 2025. december 31-éig nyitva hagyja. Az időtartam hossza és bizonytalansága miatt ez a rendelkezés is aránytalan - állapítja meg indítványában az államfő.

Szólj hozzá!

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.

520 millió forintból újul meg a győrszentiváni Körtér egy szakasza

Az útfelújítás mellett új gyalog- és kerékpárút, akadálymentes átkelőhelyek, korszerűbb buszmegállók és közvilágítás is szerepel a tervekben.

Igazgatóból melós, Kántás Zoltán a Sárvári Gyógyfürdő után a Vasivíznél talált állást

Vízmintavételi szakemberként folytatja az egykori szombathelyi fideszes önkormányzati képviselő.

750 millió forintból újulnak meg utcák és parkolók Győr-Révfaluban

A Zólyom, a Gyöngy és a Báthory utca egyes szakaszait is érinti az európai uniós támogatásból megvalósuló beruházás, amely várhatóan 2027 novemberére fejeződik be.

Akár 100 millió forintot is nyerhetnek fejlesztésre a vidéki kisvállalkozások

Decemberben indul a 20 milliárd forintos keretösszegű pályázat, amely a termelés, az értékesítés és a vállalkozások működésének korszerűsítését támogatja. 

Hasznos: változik a vonatok menetrendje Győr és Hegyeshalom között, egy járat ki is marad

November 16. és 20. között karbantartási munkák miatt több személyvonat és távolsági járat közlekedése módosul a Budapest–Győr–Hegyeshalom vasútvonalon.

Időntúli magyarázkodás? - valós csőd szélén a Győri Audi ETO KC, miközben egyelőre úgy tűnik, hogy mindenki hibás, csak a klub vezetése nem

A világ egyik legsikeresebb női kézilabdacsapatánál már a decemberi bérek kifizetése is kérdésessé vált. 

Kettőből semmi? - nem a JÉGER miatt nincs eső, de a jégkárok ellen sem bizonyult igazán hatékonynak a rendszer

A Magyar Tudományos Akadémia szakértői vizsgálatának megállapításaira hívta fel a figyelmet Néher András, aki szigorúbb szabályozást és tudományos ellenőrzést sürget.

Közel 600 szignónál jár a Sárváriakért Egyesület aláírásgyűjtése

Azt szeretnék elérni, hogy ne nőhessenek ki hatalmas társasházak a családi házas övezetben.

Színházból hazafelé tartó 70 éves nőt rabolt ki egy férfi Győrben

A nehezen mozgó asszonyt egészen a lakásáig követte a támadó, de nem jutott messzire a zsákmánnyal: a sértett szomszédja kerékpárral eredt a nyomába.

Palotai környezetben nyílik új reggeliző a Kálvin tér közelében

A Magyar Nemzeti Múzeum kertjével szemben, egy történelmi palota falai között készül új reggelizőhely a Palotanegyedben.