A cikkben áttekintjük a nyugat-európai nyugdíjhelyzetet és összehasonlítjuk a magyar viszonylatokkal. Valamint megmutatjuk, hogy mekkora összeget szükséges megtakarítani ahhoz, hogy úgy éljünk, ahogyan az osztrák-, illetve német nyugdíjasok.
Mekkora nyugdíjat kapnak Nyugat-Európában?
Legyünk őszinték: sokszor irigykedve nézzük azt, hogy milyen gondtalanul és jól élnek azon osztrák-, német nyugdíjasok, akik lakókocsival járják szerte Európát. Ez első pillantásra egy magyar átlagember számára, aki például havi bruttó 240 ezer forintot keres, teljesen elérhetetlennek tűnik.
Pedig nem feltétlenül az, ahogy azt lejjebb be is mutatjuk majd. Előbb azonban nézzük meg, hogy milyen a nyugdíjhelyzet Nyugat-Európában, és itthon.
Fotó: Freepik
Ausztria
Az osztrák állami átlagnyugdíj 2017-es adatok alapján 1.115 euró volt, ami jelenlegi árfolyamon 406.000 forintnak felel meg. A tervek alapján 2033-ig a nyugdíjkorhatárt fokozatosan emelik majd, 65 évre.
Hollandia
Hollandiában a tervek szerint a 65 éves jelenlegi nyugdíjkorhatárt 67 évre emelnék fel. Azonban az alap állami nyugdíj összege itt is ezer euró felett van, egészen pontosan 1.050 euró, ami mai árfolyamon 383.000 forint.
Franciaország
Franciaországban a minimál nyugdíj összege 608 euró, vagyis 220.000 forint - ennél kevesebbet tehát senki nem kaphat (egy kis érdekesség, hogy itthon a nyugdíjminimum összege 28.500 forint, vagyis 78 euró). A franciáknál az átlagnyugdíj 1108 euró, ami 404.000 forintnak felel meg.
Németország
Németországban jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, azonban ezt fokozatosan, 2029-ig 67 évre emelik. Az átlagnyugdíj összege 791 euró (mai árfolyamon 288.000 forint), a kiegészítésekkel együtt pedig összesen 1.576 eurót (574.000 forintot) kapnak a nyugdíjasok.
Románia
Romániában a nők 59-, a férfiak pedig 64 éves korukban mehetnek nyugdíjba, azonban itt is szükségessé vált a nyugdíjkorhatár megemelése, ami 2030-ra várható. Ebben az esetben a nők 63-, a férfiak 65 éves korukban vonulhatnak nyugdíjba. A nyugdíj mértéke 211 euró, vagyis 77.000 forint.
Lengyelország
Lengyelországban a nők 60 éves kortól, a férfiak pedig 65 éves koruktól jogosultak a nyugdíjra. A hosszú távú tervek szerint a nyugdíjkorhatárt 2040-re mindkét nemnél egységesen 67 évre emelik majd. Az átlagos nyugdíj 504 euró, azaz 184.000 forint.
Megjegyzés: az adatok 2017-ből származnak
Fotó: Freepik
A nyugdíj helyzete Magyarországon
A probléma, ahogy a legtöbb európai országban, úgy itthon is az elöregedő társadalomban keresendő. Ugyanis a várható élettartam egyre növekszik: a KSH adatai szerint a nők esetében várhatóan 79 év, míg a férfiaknál 72 év (összehasonlítási alapul: ez a szám még 2001-ben a férfiaknál 68 év, a nőknél 76 év volt).
Ugyanakkor a mérleg másik nyelvén szerepel a csökkenő születésszám, mivel egyre kevesebben vállalnak gyermeket, és így az aktív foglalkoztattak száma szintén csökkenő tendenciát mutat.
De mi köze van ennek a nyugdíjrendszerhez?
Magyarországon jelenleg az ún. felosztó-kirovó nyugdíjrendszer van érvényben. Ez azt jelenti, hogy az aktív korú népesség járulékaiból (vagyis a nyugdíjjárulékból) fedezik a nyugdíjakat.
Ezt úgy kell elképzelni, mint egy hatalmas, közös kalapot, amibe minden aktív foglalkoztatott járuléka érkezik és ebből a kalapból fizetik ki az aktuális nyugdíjakat. Fontos megemlíteni, hogy ez nem személyenként gyűlik, hanem közösen. Így pedig már nagyon is jól látható a probléma.
Egyre kevesebb gyermek születik, így egyre kevesebb lesz az aktív foglalkoztatott. Vagyis ebbe a bizonyos edénybe egyre kevesebb bevétel érkezik, a kiadás azonban - a várható élettartam-növekedés miatt - még tovább nő majd. Ez nem csupán hazai viszonylatban probléma, hanem az egész fejlett, nyugati társadalomban.
Jelen helyzetben a fizetésünk 60-70%-át kapjuk meg nyugdíjként. Azonban később, nagyjából 2035-40 környékén várhatóan már csak az életpálya-keresetünk 35-40%-át(!) kaphatjuk meg nyugdíjként.
Ezért is szorgalmazza az állam az öngondoskodást, hiszen kvázi ez az egyetlen út ahhoz, hogy valaki a jövőben meg tudjon élni a nyugdíjából.
A nyugdíjcélú öngondoskodásra pedig több lehetőség is van:
- Az önkéntes nyugdíjpénztár (ÖNYP)
- A nyugdíjbiztosítás
- És a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ).
Az önkéntes nyugdíjpénztárról röviden
Az itt felsoroltak közül az ÖNYP a legrégebbi nyugdíj megtakarítási forma, amely államilag támogatott. Népszerűségének egyik oka kétségtelenül az, hogy 2017-ig cafeteria rendszerben a munkáltatók is támogathatták a dolgozóikat, azonban ezután a rendszer megszűnt.
Ennek ellenére továbbra is nagyon kedvelt nyugdíj előtakarékossági forma, hiszen alacsony havidíjjal indítható (általában havi 4.000 forinttól). Ahogy pedig feljebb is említettük, a befizetésekre állami támogatás is jár. Hogy ez pontosan mit jelent, kicsit lejjebb bővebben kifejtjük.
A konstrukció hátránya, hogy érinti a nyugdíjkorhatár változása, így tehát a várható emelés következtében csak akkor juthatunk hozzá a pénzünkhöz, ha elértük azt. Amennyiben a nyugdíjig 10-12 évünk van, nagy valószínűséggel az önkéntes nyugdíjpénztár a legjobb megoldás.
A nyugdíjbiztosításról dióhéjban
Az ÖNYP-vel ellentétben a nyugdíjbiztosítás viszonylag új lehetőség. A nyugdíjbiztosítással kapcsolatban a legfontosabb információ, hogy a KATÁ-soknak, a külföldön dolgozóknak, valamint a GYED-en lévő kismamáknak ez az egyetlen lehetőségük arra, hogy igénybe vegyék befizetéseikre az állami támogatást.
A másik előnye, hogy nem érinti a nyugdíjkorhatár esetleges emelése, hiszen a szerződéskötéskori, aktuális nyugdíjkorhatár lesz a mérvadó. Amennyiben tehát most szeretnénk nyugdíjbiztosítást indítani, úgy 65 éves korunkban mindenképpen megkaphatjuk a megtakarítás összegét, hiába lesz az akkori nyugdíjkorhatár például 72 év.
Viszont az ÖNYP-nél magasabb kezdő összeggel indítható, legalább nagyjából 10-12 ezer forinttal érdemes számolni havonta.
Természetesen vannak költségei, amelyeket a Teljes Költség Mutató (TKM) tartalmaz, ez azonban inkább csak összehasonlítási alapként szolgálhat az egyes konstrukciók között, hiszen ez egy viszonyszám, ami azt mutatja meg, hogy nagyjából mekkora költséggel számolhatunk a megtakarítás ideje alatt.
Amennyiben több mint 15 évünk van hátra nyugdíjig, úgy leginkább ez a nyugdíj megtakarítási forma javasolt.
A NYESZ-ről röviden
A nyugdíj előtakarékossági számla kvázi egy értékpapírszámla, ami nagyon hasonló a tartós befektetési számlához, vagyis a TBSZ-hez. Az egyik fő különbség azonban az, hogy - nyugdíj megtakarításról lévén szó - csak a nyugdíjba vonuláskor férhetünk hozzá az összeghez, a másik pedig az, hogy erre a számlára a TBSZ-szel ellentétben rendszeresen is befizethetünk.
Ebben az esetben nincs fix havi megtakarítási összeg, tehát teljesen szabad kezet kapunk, hogy mikor és mekkora összeget takarítunk meg. Azonban, mivel nem profi alapkezelők menedzselik a befektetésünket, teljesen ránk van bízva, hogy milyen értékpapírokat vásárolunk.
Ez persze ad egyfajta szabadságot - azonban kockázatot is rejt magában. Aki ugyanis nem eléggé képzett pénzügyileg, könnyen elveszítheti akár a teljes megtakarítását is.
Mivel hosszú távú megtakarításról van szó, itt is fontos, hogy legalább 10 év legyen hátra a nyugdíjig, valamint az, hogy megfelelő pénzügyi alapismeretekkel rendelkezzünk, hiszen anélkül nagyon kockázatos befektetés.
Általánosságban az adókedvezményekről
Ahogy említettük, a nyugdíjcélú megtakarításokat az állam is szorgalmazza. Éppen ezért "díjazza" az öngondoskodást évi +20%-os adójóváírással. Ez azt jelenti, hogy a befizetéseink után évente 20%-ot visszaigényelhetünk az SZJA-nkból. Ez az összeg pedig tovább gyarapítja a megtakarításainkat.
A visszatérítés mértéke konstruckiónként maximalizálva van.
- Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében maximum 150.000 forint évente, amit havi 62.500 forint (vagy évi 750.000 forint) befizetésével "maxolhatunk ki".
- A nyugdíjbiztosításoknál a maximum visszaigényelhető összeg 130.000 forint, amit havi 54.200 forint (vagy évi 650.000 forint) befizetésével érhetünk el.
- A NYESZ-nél 100.000 forintban maximalizálták az adóvisszatérítés mértékét, amit évi 500.000 forintos befizetéssel, vagyis havi 41.700 forinttal érhetünk el.
Ez a plusz pénz, ahogy lejjebb is látni fogjuk, további hozamokat termel majd, így a hosszú évek alatt jelentős összeggel növeli megtakarításunkat.
Hogyan tud Ön is nyugat-európai szintű nyugdíjat teremteni?
Vegyünk alapul egy német átlagnyugdíjat, ami - kiegészítések nélkül 791 euró, azaz 288.000 forint. Ahhoz, hogy ezt a nyugdíjat öngondoskodással érjük el, a következőt tehetjük.
Tegyük fel, hogy 32 évesen szeretnénk elindítani a nyugdíj előtakarékosságunkat, és erre havi 30.000 forintot tudunk rászánni.
Fotó: Nyugdíj Másképpen
Ebben az esetben, az egyben felvehető összeg valamivel több mint 40 millió 300 ezer forint.
Fotó: Nyugdíj Másképpen
A fenti képen láthatjuk, hogy a saját befizetésünk ebből mindössze 11.880.000 forint.
A megtakarítás hozamai 33 év alatt - vagyis 65 éves korunkig - 21.75 millió forinttal gyarapították a vagyonunkat.
A kapott adóvisszatérítés összege (vagyis a kvázi ingyenpénz) 2,376 millió forint adóvisszatérítés + 4,35 millió forint az adójóváírás hozama. Ez összesen 6,72 millió forint.
A megtakarítást ugyanakkor nem csak egy összegben vehetjük fel, hanem havi járadékként is.
Fotó: Nyugdíj Másképpen
Ebben az esetben 15 éven keresztül (vagyis 65 éves nyugdíjkorhatárral számolva 80 éves korunkig) havi 288.000 forintot kapunk. Ez pedig már az inflációval növelt összeg, tehát akkori értéken is annyit ér majd, mint a most látott pénzösszeg.
Ne felejtsük el, hogy ez csupán az öngondoskodás által gyűjtött pénzünk. Amennyiben pesszimista becslésként havi 50.000 forintos állami nyugdíjjal számolunk, úgy ennek a teljes összege 338.000 forint havonta, ami 927 eurónak felel meg.
Összegzés
Ahogy tehát feljebb is látjuk, tudatossággal és odafigyeléssel a költségeinket ügyesen megtervezve bizony arra is reális esély van, hogy nyugat-európai szintű nyugdíjban részesüljünk. Ebben segíthetnek a nyugdijmaskeppen.hu szakértői, akik több mint 10 éves pénzügyi, szakmai múlttal rendelkeznek.
Szponzorált tartalmat olvastál!
