Utassy Viktor fogorvos szombaton reggel nyolctól este nyolcig önkéntesként a győri Petz-kórház Covid-ambulanciáján triázsolt, vagyis a betegeket fogadta és segített a rangsorolásban az állapotuk súlyossága alapján – idézi fel a Telex az általa ott tapasztaltakat.
Önkéntes voltam egy Covid-ambulancián
„Gyógyszerész végzettségű feleségemmel természetesen az elejétől követjük a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket, s mikor hivatalosan is kimondák, hogy szükség van önkéntesekre, nem sokat gondolkodtam. De volt még egy szomorú apropója, hogy nem várhattam tovább. Egyik gyermekünk osztálytársának az édesanyja a napokban hunyt el, mindössze negyvenhét éves volt; nem sokkal azután, hogy lélegeztetőgépre került, a szervezete feladta a küzdelmet.
„Gyógyszerész végzettségű feleségemmel természetesen az elejétől követjük a koronavírussal kapcsolatos fejleményeket, s mikor hivatalosan is kimondák, hogy szükség van önkéntesekre, nem sokat gondolkodtam. De volt még egy szomorú apropója, hogy nem várhattam tovább. Egyik gyermekünk osztálytársának az édesanyja a napokban hunyt el, mindössze negyvenhét éves volt; nem sokkal azután, hogy lélegeztetőgépre került, a szervezete feladta a küzdelmet” – mondta el Utassy.
„Múlt hét hétfőn, tehát március 22-én jelentkeztem a Petz-kórház igazgatóságán. Fogorvosi végzettségem van, tehát nem vagyok sem belgyógyász, sem pulmonológus, de gondoltam, hogy szükség lehet a tudásra, amire a tanulmányaim során szert tettem. [...] már másnap felhívtak a kórházból: várnak, jöjjek” – mesélte a Telexnek.
„A kötelező adminisztrációs dolgokat kellett elintéznem, a munkavédelmi és a tűzbiztonsági előírásokat megismerni; szerdán jeleztem nekik, hogy a hétvégeken tudom vállalni az önkéntes munkát, hisz hétköznap a saját praxisomban dolgozom. Szombatra már be is hívtak. Egy orvostanhallgatóval ketten dolgoztunk kint – mármint rögtön a Covid-ambulanca bejárata mögött, ahová érkeztek a betegek. Nagyjából az egyharmadukat már eleve mentővel hozták, olyan állapotban voltak” – állítja Utassy Viktor.
„Kollégám még nem végzett orvos, ötödéves hallgató, de e tekintetben jóval több tapasztalattal bírt, mint én. Ő ugyanis már az első hullámban is önkénteskedett. A mi feladatunk volt a betegek kikérdezése, az anamnézis felvétele. Az ellátásuk már a benti vizsgálókban és fektető helyiségekben zajlott.Többen elmondták: napok óta betegek, de nem tudták elérni a háziorvosukat – volt, aki a kórházat sem –, egyre rosszabbul érzik magukat, így nem vártak tovább, bejöttek. Akadt, akinek már mindössze 50-60-as volt a szaturációja, holott 85-90 alatt már komoly problémát jelez ez a szám” – fogalmazott a Telexnek.
„Az illetőt azonnal felvették a kórházi osztályra. Itt kell megjegyezni, hogy sokszor negyedórás telefonhívások előzték meg a betegfelvételt, mert a Covid-osztályok annyira tele vannak, hogy ágyat nem nagyon találtak. Akit kellett, azért mind felvették. A mi műszakunkban olyan nem történt, amiről korábban meséltek: egy beteg olyan állapotban érkezett, hogy azonnal újra kellett éleszteni az ambulancián. Nem egyszer előfordult az is, hogy a páciens az ambulanciáról egyenesen az intenzív osztályra került.A nagy többség valós tünetekkel érkezett, néhányan akadtak csak, akik inkább a pánik miatt jöttek: köhögtek, fájt a mellkasuk, s ennyi tünet elég volt, hogy kórházi ellátást kérjenek. De nem ez volt a jellemző, mint ahogy az sem, hogy olyan beteggel is találkozzunk, aki már oltást kapott” – tette hozzá.
„Aznap, a tizenkét órás műszak alatt nyolcvan ember fordult meg a Covid-ambulancián, ebből ketten voltak olyanok, akik már oltottak voltak. Az egyikük rövid időn belül kapta meg, így a védettség nála nem alakulhatott ki; a másik jóval korábban, de ő az előbb említett kategóriába tartozott, tehát a tünetei alapján nagyobbnak gondolta a problémát, mint amekkora volt” – mondta Utassy.
„Sorra érkeztek a betegek, volt, akit a pannonhalmi járásból elvileg Sopronba kellett volna most szállítani, de a mentők jelezték: olyan állapotban van már az idős ember, hogy nem kockáztatnának. Nekem ez volt az első, tizenkét órás műszakom. Elképesztő fárasztó, de egy hétig én most ismét élem a saját életemet. Nem tudom elképzelni, hogy folyamatos nyomás alatt ezt hogyan bírják a fiatal orvosok. Az ambulancia hardver része, vagyis a felszereltsége nem kiugró, de volt minden, ami kellett. Az oxigénpalackoknál figyelmeztettek azért minket, hogy a nagyokat használjuk, a kicsik a betegszállításhoz kellenek. Ki volt számolva, de jutott mindenkinek” - mesélte a Telex riporterének.
”A szoftver rész, vagyis a személyzet valóban ledöbbentett. Egyrészt a koruk, másrészt az ennek ellentmondó rutin, amit nyilvánvalóan az óriási betegszám miatt szereztek meg ilyen rövid idő alatt. Úgy számolok, hogy még két-három szombaton biztosan visszamegyek segíteni, mert ilyen betegforgalom mellett mindenkire szükség van, aki segíteni tud” – fűzte hozzá Utassy Viktor.
