Denis Toroman még a 2000-es évek elején kosárlabdázott Körmenden, miután 19 évesen a Olimpija Ljubljana csapatától a piros-feketékhez igazolt. Az ex-játékos a 2002-2003-as kiírásban meghatározó szerepet töltött be a piros-feketék bajnoki címe alkalmával. Toroman jelenleg a luxemburgi férfi válogatott szövetségi kapitánya, de ennyi év távlatából sem felejtette el a Körmenden eltöltött időszakot, amiről az MTE Emléktár Facebook-oldalnak adott interjút.
– Gyerekként érkeztem Körmendre. Még csak nem is borotválkoztam haha.. Azt kell, hogy mondjam óriási szerencse volt, hogy ott kezdtem el a pályafutásom. Főleg az emberek, a csapattársak és a klub vezetői miatt. Fodor Sándor az első perctől kezdve azt éreztette velem, hogy közéjük tartozom. Nagyon furcsa volt minden. Zágráb egy közel 1 milliós nagyváros, onnan érkeztem ebbe a pici, de nagyon különleges városba. Időre volt szükségem, hogy megszokjam ezt a teljesen más életstílust és számomra gyerekfejjel ez volt a legnehezebb. Aztán ahogy telt az idő, különösen a második szezonomban már egyre jobban úgy éreztem, hogy Körmend az otthonom. Az óriási elvárások és a szurkolótábor egyáltalán nem hatott rám nyomásként. Épp ellenkezőleg, pontosan erre volt szükségem. Nemcsak a kosárlabdában, hanem az életben is szeretem a kihívásokat.
Nem indult jól a 2002/2003-as idény a klub számára, de Denis Toroman már az első pillanattól kezdve hitt a sikerben.
Had válaszoljak erre a kérdésre egy rövid történettel… A szezon első meccse előtt, a sajtótájékoztatón egy újságíró arról kérdezett, hogy mire számítok ebben a szezonban… A klubon belül mindenki arról beszélt, hogy kevesebb a pénz, hogy ez most egy átmeneti szezon, hogy újra kell építeni a csapatot. Németh István, Charles és Delmonte is máshova igazolt, így senki nem szövögetett nagy álmokat. Szóval mikor az újságíró megkérdezte tőlem, hogy mire számítok, azt válaszoltam, hogy bajnokok leszünk. Ahogy körbenéztem láttam, hogy mindenki elmosolyodott… De én teljesen komolyan gondoltam amit mondtam., mert az én szememben a Körmend mindig bajnokesélyes. A csapatot körülvevő légkör, az emberek, a szurkolótábor valami olyan különleges erőt adnak, hogy más nem lehet a cél csak az első hely. Aztán nyilván nem úgy indultak a dolgok ahogy szerettük volna, mégis valahol legbelül úgy éreztem, hogy a szezon végén ünnepelünk majd. Isti hazatérése mindent megváltoztatott. Ő volt a kirakó utolsó darabja. Egyszerűen legyőzhetetlenek lettünk. Fodor Sanyinak többször is mondtam szezon közben, hogy bajnokok leszünk, főleg miután Isti hazajött. Látod, igazam lett!
A luxemburgi szövetségi kapitány több érdekes történetet is elmesélt, melyet ITT lehet elolvasni. Amikor pedig felvetődött a kérdés, hogy egyszer akár az Egis Körmend vezetőedzőjeként is eltudná-e képzelni magát, akkor egyértelmű választ adott.
– Biztos vagyok benne, hogy egy napon a Körmend edzője leszek és bajnokok leszünk!
