Átalakítja a kormány a munkaügyi központok foglalkoztatási osztályainak működését, ezáltal a foglalkoztatási osztályok munkatársai az álláskeresőket végzettségük, illetve készségeik és képességeik alapján tudják kapcsolatba hozni a számukra megfelelő munkáltatóval – jelentette be az kedden az M1-en Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.
Ha csak magát a bejelentést vizsgáljuk, azonnal felvetődik a gondolat, hogy "Eddig nem ez történt?". A helyzet az, hogy nem. A munkaügyi központoknak eddig ugyan figyelembe kellett vennie, hogy egy munkanélküli milyen végzettséggel, tapasztalattal és készségekkel rendelkezik, azon a hétköznapi működésük során rendre olyan álláshelyre is kiközvetítettek álláskeresőket, akik valójában nem voltak alkalmasak a feladatra. Ez az állás kínálójának csak nyűg volt, az álláskereső legalább annyit elért, hogy a hivatali rendszerben tudta igazolni, hogy együttműködő az álláskeresésben, csak nem talál, illetve a munkaügyi központ is adminisztrálhatta, hogy végzi a feladatát, ha eredménye nem is volt. Természetesen van jó gyakorlat is, azonban ez a jelenség súlyosan le tudja rontani a kiközvetítések hatékonyságát.
A változtatás célja tehát elsősorban a rendszer hatékonyságának növelése, hét évvel a közmunkaprogram és az álláskeresési támogatási rendszer átalakítása, illetve számtalan szakmai kritika után. Az ésszerűtlenségre további példáját a Magyar Nemzet tavaly novemberi cikke mutatta be: Recsken hiába vett volna fel egy bútorgyár 20 varrónőt, a munkaügyi központ nem indított oktatást a környék álláskeresői számára.
A kényszerűség is a rendszer átalakítására hajtja a kormányt. Ahhoz, hogy a terveik szerint fokozatos forráselvonással csökkenteni tudják a közmunkások számát, drasztikusan javítani kell a munkaközvetítés rendszerét. A Központi Statisztikai Hivatal 2018-as elemzése szerint is
Ám korai azt várni, hogy jövőre drasztikus változások lesznek. Bodó Sándor a Kossuth Rádión azt is bejelentette, hogy egyelőre csak egy próba, egy pilot-program indul a következő 1-1,5 évben, amivel 50 ezer embert terveznek visszavezetni a munkaerőpiacra. A program ráadásul csak Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú Bihar megyében indították el, csak a későbbiekben terjesztik ki az egész országra.
Bodó kiemelte, hogy főleg az országban a határ mentén – többek között Zala megyében – "vannak még jelentős munkaerő-tartalékok". Magyarul ez annyit tesz, hogy bár lenne piaci munka és a munkanélküliek száma is relatív magas ezekben a régiókban, ám mégsem talál egymásra munkaadó és álláskereső.
