A kerekasztalt Veiszer Alinda moderálta, Krekó Péter, a Political Capital igazgatója, Hanula Zsolt tudományos szakújságíró, az Index korábbi munkatársa, Kemenesi Gábor Junior Prima díjas biológus, virológus, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusa, valamint Prinz Gyula infektológus, belgyógyász szakorvos beszélgettek a témáról. Krekó Péter elmondta, a járvány kitörése után sokan úgy gondolták: a helyzet egyik következménye lehet a vakcina-ellenes mozgalom halála. Csakhogy a kutató szerint ennek pont a fordítottja történt. A koronavírus lökést adott ennek a mozgalomnak. Például az oltás ellenzői között, a koronavírus-szkeptikusok táborában orvosi végzettségű influenszerek is akadnak. A rendezvényről az Átlátszó közölt hosszabb tudósítást. A vírustagadás témájával pedignemrég mi is foglalkoztunk.
Milyen konteók láttak napvilágot, melyik a legnépszerűbb? – kérdezték Krekó Pétertől, aki szerint sokféle teória van, attól kezdve, hogy ez a gyógyszeripar ármánya, azon keresztül, hogy Bill Gates ki akarja irtani az emberiséget, egészen odáig, hogy az oltással mikrochipet juttatnak belénk. De bármilyen összeesküvés-elméletek szülessenek a témában, van bennük közös. Egyszerű, rövidre zárt magyarázatot kínálnak, illetve felelőst is megneveznek. Ehhez képest az, hogy Vuhanban egy tobzoska csak félig főtt meg, nem megnyugtató. Ugyanis akkor kénytelenek vagyunk fatalista módon hozzáállni, hogy ilyesmi bárhol, bármikor megtörténhet.
Krekó Péter szerint az nem kezelhető szabadságjogként, hogy beoltatom-e magam vagy sem, illetve veszélyes, ha politikai véleménynyilvánításnak tekintik, hogy valaki hord-e maszkot. Az oltásellenesek például az Egyesült Államokban rendkívül heterogén csoport. Az átlagnál magasabb az oltásokkal szembeni ellenszenv a feketék körében, tehát pont ott, ahol a koronavírus-fertőzöttség is nagyobb a lakosság egészéhez viszonyítva. De a magasan kvalifikált republikánus szavazók körében is népszerű ez a felfogás. Akik az oltások ellen gerjesztik a közhangulatot, egyáltalán nem tanulatlanok, mert ez nagyon jó üzlet. Olyanok állnak ennek élén hazánkban, mint Gödény György vagy Lenkei Gábor.
Kemenesi Gábor virológus szerint a bizonytalanságot növelheti, hogy jelenleg 160 vakcinaprojekt létezik a Földön, és nagyon sok a korai fázisban kikerült információ. Például az orosz vakcináról semmit nem tudunk, nincsenek róla nyilvános publikációk, független vizsgálatokra, transzparenciára így ebben az esetben nincs lehetőség.Hogy a BCG-oltásnak van-e hatása a koronavírussal összefüggő immunitásra, az még nyitott kérdés – felelte Kemenesi Gábor. Valamifajta keresztimmunitást bizonyos nátha koronavírusok is adhatnak, de egy vírus ellen igazi védettséget a rá célzottan kifejlesztett vakcina jelenthet. Ugyanis vírus és vírus között különbség van, legalább akkora, mint főemlősöknél a kutya és a bálna között.
A virológus arra figyelmeztet: ez egy magas patogenitású koronavírus. A hét ismert emberi koronavírusból négy valóban csak sima nátha, ennek a halálozási rátája viszont magasabb, tehát ez egyértelműen, több tulajdonsága miatt is a rosszfiúk közé tartozik. S akkor a járulékos halálozásról még nem is beszéltünk. Amit az okoz, hogy a járvány leterheli az ellátórendszert. A legtöbben valóban átvészelik, de közben át is adják másoknak. Ha pedig a fertőzések halmozódnak, káoszba dönthetnek egy teljes régiót. Ez nem egy közönséges nátha, hanem a MERS vagy a SARS vírusokhoz hasonlóan az a magas patogenitású koronavírus-fajta, amivel törődni kell
Prinz Gyula infektológus belgyógyász szakorvos hozzáfűzte: azt kell vizsgálni, hogy a betegnek lesz-e a fertőzés miatt termelődő – IGM vagy IGG rövidítéssel jelzett – ellenanyag a vérében. Ezt nehezíti, hogy például az enyhe, tünetmentes lefolyású koronavírus-fertőzés esetén nincs is kimutatható ellenanyag a vérben. Az infektológus szerint, ha le akarjuk győzni a járványt, és valós számokat akarunk, mindenkit tesztelni kell, akit lehet. Merkely Béla nyilatkozataiból, hogy mikor lesz a második hullám, simán össze lehetett volna hozni egy zenés megamixet – utalt arra Hanula Zsolt ironikusan, hogy a kormányzati kríziskommunikáció egyik illetékese hol így, hol úgy vélekedett a dologról. Az olvasó viszont márványba vésett kinyilatkoztatásokat vár, pedig a sajtó csak azt tudja közölni, hogy “jelenleg úgy tudjuk”.
Világszerte számtalan orvosi, biológiai végzettségű személy is kétségbe vonja a tudomány járvánnyal kapcsolatos megállapításait. Előfutáruk a brit orvos, Andrew Wakefield, aki azt állította, hogy az autizmust gyermekkori védőoltások idézik elő, és akit ezért később kizártak a kamarából. Hanula Zsolt szerint nemcsak arról van szó, hogy Wakefield kutatásai szakmailag kétségesek, tehát kevés alanyt vizsgált, illetve nem volt kontrollcsoport, hanem egész egyszerűen meghamisította az eredményeket.Gyanús lehet az is, ha az illető, aki az oltásokkal szemben próbál hangulatot kelteni, a saját oldalán rögtön bedob valami alternatív csodaszert, például vitamint a koronavírus ellen. Érdemes figyelni, milyen hirdetések vannak az ilyen felületeken. Ha mondjuk azt reklámozzák, hogyan tanulj meg három nap alatt négy nyelvet, vagy olyan hatóanyagot, amelytől két nap alatt visszanő a hajad, azt nehezen lehet komolyan venni – sorolta az újságíró, mire kell figyelni.
Forrás: Átlátszó
