Nemzeti Szuverenitás Tanácsa
– ízlelgesse a kedves olvasó a kifejezést, amivel eddig még nem találkozhatott soha, hiszen nem létezett ilyen szervezet. Most majd fog – legalábbis, ha abban a formában alakul meg az új kormány, amelyik az Azonnali birtokába jutott szervezeti ábrán látszik.
Az alább közölt ábrát részletesebben már nem elemeznénk, mivel nagyjából azt tartalmazza, amit más információk alapján már kedden megírtunk a várható ötödik Orbán-kormányról. De mivel látható a minisztériumok részletes besorolása is, ezeken gyorsan végigmegyünk, hangsúlyozva, hogy
ez még mindig nem a végső (bár információink szerint már konkrétan az ötödik) változat.
Továbbra is kérdéses például, hogy Lázár János helye hol van ebben a rendszerben, vele kapcsolatban legfrissebb cikkében a hvg.hu is arról ír, hogy „diadalmenet helyett inkább megtorpanás” lehet a visszatérése, mert egyelőre nem elégedett a neki szánt tárca nélküli miniszteri poszttal.
Mint korábbi cikkünkben írtuk, soha nem volt még ennyire hierarchikus a kormányszerkezet, és ahogy az az ábrán is látszik,
valóban lesznek a „Nap” Orbán Viktor körül közvetlen közelben „keringő” és attól távolabbi szereplők is.
Egy ilyen szerkezetet ismertetett korábban az ATV.hu is, de ebben a felbontásban kevésbé látszanak az egyes „bolygók” nevei.
Az ábra szerint a miniszterelnökhöz legközelebb keringő két entitás a nemzetbiztonsági és a gazdaságpolitikai főtanácsadó: előbbire legfrissebb pletykaként Orbán Balázst emlegetik (aki 2021-től a miniszterelnök politikai igazgatója), utóbbira pedig érdekes módon Nagy Mártont, akit korábban gazdaságfejlesztési miniszternek vártak sokan.
A Miniszterelnökség hatáskörei jelentősen csökkenhetnek, elkerülhetnek innen az uniós ügyek, vagy éppen a főváros és agglomerációjának a fejlesztése, helyette jönnének az önkormányzati ügyek, ugyanakkor nem az önkormányzati fejlesztések. Gulyás Gergely marad a posztján.
Igazságügyi Minisztérium: a tárca nagyjából intakt maradt, Varga Judit vezeti majd továbbra is.
Honvédelmi Minisztérium: a feladatai szintén maradnak, egyetlen változás, hogy Benkő Tibor helyét a fegyver bizniszből érkező Szalay-Bobrovniczky Kristóf veheti át.
Paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter: érdekes, hogy a „Működő Állam” körbe került, nem a „Fejlesztőbe”, korábban Lázár Jánost emlegették ezzel kapcsolatban.
Miniszterelnöki Kabinetiroda: megkapja a kormányzati informatikát és a titkosszolgálatokat Rogán Antal szervezeti egysége, de érdekes, hogy a kiberbiztonság viszont marad a Pintér Sándor vezette BM-nél. Tökéletes helyzet arra, hogy a két egymást nem kedvelő, fajsúlyos kormánytag egymással legyen elfoglalva.
Külgazdasági és Külügyminisztérium: ez sem változik, ezzel eldőlni látszik, hogy nem lesz „klasszikus” külügyminisztérium, amiről pedig korábban mi is írtunk. Szijjártó Péter marad.
Belügyminisztérium: Pintér Sándor bizonyára roppant mód örül neki, hogy megkapja az önkormányzati szociális ügyeket, így a hajléktalanellátást is. De legalább rendbe teheti az egészségügyet úgy, ahogy ő akarta.
(Humán) Innovációs Minisztérium: Csák János felel majd a kultúráért, az örökségvédelemért, de a gyámügyekért is.
Pénzügyminisztérium: Varga Mihály egyértelműen az átalakítások egyik nagy vesztese, minisztériuma a jövőben csak költségvetési és adóügyekkel foglalkozik majd –
ráadásul külső körösként, miközben nyilván folyamatosan küzdenie kell majd Nagy Mártonnal és Matolcsy György jegybankelnökkel is.
Agrárminisztérium: Nagy István marad, de a vidékfejlesztésről a jelek szerint le kell mondania, ennek a területnek a sorsa még egyelőre bizonytalan.
Ipari Minisztérium: ez a mostani Innovációs-, és Technológiai Minisztérium utódja, de a hírek szerint a mostani 8 helyett csak 3 államtitkára lenne Palkovics Lászlónak, egy ipari, egy energetikai (kivéve Paks 2 ügyét) és egy közlekedési. Utóbbi a legfrissebb hírek szerint Vitézy Dávid lehet majd, aki most a Miniszterelnökségen Működő Budapest Fejlesztési Központ Zrt.-t vezeti. Ebben az az érdekes, hogy a két ember tudomásunk szerint nem kedveli egymást.
Gazdaságfejlesztési Minisztérium: nyitott kérdés, Nagy Mártont várta ide mindenki korábban.
Területfejlesztési Minisztérium: ide kerülhetnek az uniós ügyek, és most éppen Navracsics Tibor tűnik várományosnak.
A fent felsorolt minisztériumok mellett működne alternatív „mini naprendszerként” a már említett Nemzeti Szuverenitás Tanácsa,
benne többek között a KSH, a NAV, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI), az MNB, a Gazdasági Versenyhivatal vagy épen a Médiahatóság elnökeivel.
Az ábrából még az tűnik ki, hogy lenne 12 kormánybiztos és 13 kiemelt kormányzati háttérintézmény, ezen felül 16 központi fontosságú állami vállalat. Hogy ezek pontosan melyik lennének, a kormánybiztosok miért felelnének, még teljesen nyitottnak tűnik, egy forrásunk szerint valószínűleg azt nézte elsőre Orbán Viktor, hány embernek adna központi sarzsit, a tartalmat utólag alakítják majd a szerkezethez.
Elsőre úgy tűnik, hogy rengeteg a párhuzamosság a konstrukcióban és a tisztázatlan hatáskör,
ami arra persze teljesen jó, hogy a rendszer szereplői folytonos vitában álljanak egymással. Hogy ez-e a leghatékonyabb működés biztosítéka, azt majd csak a jövő dönti el.
Az Azonnali által megszerzett képet az alábbi linken lehet megnézni nagyobb felbontásban.
NYITÓKÉP: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
https://azonnali.hu/cikk/20220512_kormanyszerkezet
