Vasárnap tartotta meg 29. tisztújító kongresszusát a Fidesz. Az elnöki posztra egyedül Orbán Viktor pályázott, aki előzetesen elfogadta a jelölést, így nem is kell róla szavazni, további két évre ő vezeti a Fideszt.
A kormányfőt 1061 szavazattal választották meg a küldöttek pártelnöknek.
A kongresszus alelnöknek újraválasztotta Kubatov Gábort (1050 szavazat) Németh Szilárdot (1025 szavazat), és Kósa Lajost (1021), a tisztségről miniszteri posztja miatt leköszönő Novák Katalin helyére pedig Gál Kinga európai parlamenti képviselőt (1040 szavazat) választották meg.
A Fidesz legutóbb két éve, 2019 szeptemberében, az önkormányzati választások előtt tartott tisztújító kongresszust, amelyen Orbán Viktort újraválasztották a párt elnökévé. Akkor Novák Katalint, Kubatov Gábort, Németh Szilárdot, valamint a tisztségről leköszönő Gulyás Gergely helyére Kósa Lajost választották meg.
„A következő hónapokban olyasmik történnek majd, amit még senki sem látott"
– mondta a pártelnökké történt újraválasztását követő beszéde végén Orbán Viktor.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kezdődött a nyugdíjasoknak kifizetett 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal. Folytatódik a 13. havi teljes nyugdíj kifizetésével. A fiatalok januártól nem fizetnek személyi jövedelemadót, 200 ezer forint lesz a minimálbér és 260 ezer a garantált bérminimum – folytatta a miniszterelnök, majd hozzátette: hathavi fegyverpénzt kapnak a katonák és a rendőrök. Húsz százalékkal nő az ápolók, a szociális és a kulturális ágazatban dolgozók bére.
„A családoknak visszafizetik a 2021-ben befizetett adót. Ilyen se volt még"
– hangsúlyozta a Fidesz elnöke.
Közölte: a Fidesz fennállása óta hű maradt önmagához, hű Magyarországhoz és annak népéhez, hű a magyar emberekhez. A fides hűséget, hitet és bizalmat jelent, a Fidesz pedig hűséges párt.
„Ez kötelez, és amíg bírom és bírjátok, csinálni is kell és csinálni is fogom"
– fogalmazott.
Elmondása szerint az elmúlt 33 évben a magyarok nagyobb számban szavaztak bizalmat neki, mint bármelyik másik pártnak Magyarország parlamentáris történetében.
„Úgy érzem, a legjobb korban vagyok”
– indokolta meg azt a döntését, hogy miért indult el a pártelnöki pozícióért.
Az első 33 évet bemelegítésként értékelte, ezalatt nem kevés eredményt értek el, de úgy érzi, még igazán nagy dolgok várnak a Fideszre, és ebből nem szeretne kimaradni.
„Az a legbiztosabb, ha elől megyek. Igaz, hogy nagy a golyózápor, de onnan látok a legjobban"
– tette hozzá.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Úgy vélte, egy csődbe juttatott országot vettek át a szocialistáktól, talpra állították és megindították felfelé. Közölte: a legfontosabb szövetségesük a valóság. Mennyire másképp van ez a baloldalon és a liberálisoknál, „a mi teljesítményünk az elvégzett munka, az övék az, hogy liberálisok". Hozzátette: igaz, hogy egyetlen komoly munkateljesítményt sem tudnak felmutatni, de büszke liberálisok, akiknek abban merül ki a tudásuk, hogy meg akarják mondani másoknak, hogyan kell élni és gondolkodni.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ha folytatódik a polgári kereszténydemokrata kormányzás, akkor tíz év alatt újra hatalmas utat tehet meg Magyarország, és felléphet a fejlett országok közé.
Az idegen érdekeket a magyarokkal szemben gátlástalanul kiszolgáló baloldalnak azt üzente: „Mi magyarok vagyunk, és nem vagyunk hülyék.”
A kormányfő hangsúlyozta: azt ajánlják Magyarországnak, hogy akarjon többet.
„Felléphetünk a fejlett országok közé. Felszámolhatjuk a szegénység maradékát is. Zöld, egészséges, természeti kincseit és szépségeit megőrző, egészségesebb és hosszabb ideig élő emberek országa lehetünk"
– hangoztatta.
A miniszterelnök arról is beszélt, hogy nem szabad passzívan elfogadni minden brüsszeli tervet, így például nem adjuk fel a határvédelmet, és ragaszkodunk ahhoz, hogy az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén.
„Mi itt nem fogunk megfagyni télen. Ők ott meg szülhetnek férfiként. Kinek mit intézett a kormánya”
– fogalmazott a Fidesz elnöke. Szerinte az Európai Unió el van rontva, „de eszünk ágában sincs kilépni”. Beszélt a Soros-tervről is, amely részeként migránsokat akarnak betelepíteni az országba, de Magyarország ellenáll.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kocsis Máté: Karácsony inkább eladja a Városházát, csak ne kelljen bemenni dolgozni
„Jó látni, hogy többen vagyunk, mint az ellenzék október 23-án"
– kezdte kongresszusi beszédét Kocsis Máté.
A frakcióvezető beszámolt arról, hogy az előző kongresszus óta eltelt időszakban a parlamenti képviselőcsoport maradéktalanul elvégezte valamennyi feladatát, mind a törvényalkotásban, a nemzetközi kapcsolatokban vagy a politikai kommunikációban. Közölte: 405 javaslatot fogadtak el, emellett 227 interpelláció, kérdés napirend előtti vagy utáni felszólalás hangzott el. Megjegyezte: ezek nem rossz számok ahhoz képest, hogy a nemzetközi liberális sajtó és a magyar ellenzék szerint a magyar parlament nem működött.
Hosszan beszélt az ellenzékről, amelynek tagjai szerinte „gondoskodtak az ország és valamennyiünk szórakoztatásáról", de a szégyenérzetről is, mert a járvány során, amikor összefogásra lett volna szükség, nem segítették a védekezést, hanem „kamuvideókat gyártottak, sértegették az egészségügyben dolgozókat, álhíreket terjesztettek, hamis képet festettek a magyar állapotokról a nemzetközi sajtóban, elbizonytalanították az embereket és hazug cikkeket jelentettek meg külföldön".
„Minket ilyen ellenzékkel, ilyen baloldallal vert meg a sors"
– jelentette ki, hozzátéve, voltak azért vidám pillanatok is. Szerinte Jakab Péter, a Jobbik elnöke az elmúlt években „annyi élelmiszert hurcolt a parlamentbe, hogy egy vegyesboltot is nyithatna", és állítólag még füstgránátot is tart a pult alatt, sőt azt beszélik, hogy „ő viszi Gyurcsánynak a legjobb nyalókákat is".
Szerinte érdemes még szót ejteni „a részmunkaidős főpolgármesterről", aki „most inkább eladja a Városházát, csak hogy ne kelljen bemennie dolgozni".
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kubatov: Az abnormalitás elleni csendes forradalom a békemenet
„A mi csendes forradalmunk a békemenet, ami lázadás az abnormalitás ellen"
– jelentette ki Kubatov Gábor.
A Fidesz ügyvezető alelnöke az évtized abszurdjának nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal vezére, „Őszöd után, csődbe vitt magyar gazdaság után, az elmúlt 30 év legnagyobb hazugsága után".
Rámutatott: a baloldalnak nem volt olyan kormányzása, amely ne hozott volna „brutális megszorításokat" és ne vitte volna csődbe a gazdaságot.
„Egyetlen olyan ciklusuk sem volt, amely jobb körülményeket, jobb életet hozott volna a magyaroknak"
– tette hozzá.
Megjegyezte: a baloldal ma is eladná a városházát, és dobra verné a manapság magyar kézen levő energia-, illetve közszolgáltató cégeket, amitől az egekbe emelkednének a rezsiárak. Külföldi kézre játszanák át a repteret, a gyárakat, a földeket, minden mozdíthatót és mozdíthatatlant, a városháza mintájára a Parlamentet is eladnák, és „ha nem maradna semmi értékesíthető, eladnák a hazájukat".
Kiemelte: régen a haza sorsa forradalmakban, csatákban, háborúkban dőlt el, a több mint ezer esztendő alatt sokan az életüket áldozták fel azért, hogy ma itt állhassunk, magyarként. Kijelentette, manapság a csatáinkat nem a lövészárkokból vívjuk meg, hanem a közösségi médiában, és az egykori toborzás ma a mozgósítás.
Kubatov Gábor szerint a Fidesz soha nem volt ilyen szervezett, összetartó és egységes. Azonban megjegyezte: szükség van arra a szavazókörönkénti plusz öt emberre, akik 2002-ben még nem voltak meg. Szükség van mindenkire a családokból, a barátok közül, „egyetlen egy ember sem maradhat otthon" – jelezte.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kövér László: Magyarország a normalitás kevés megmaradt bástyáinak egyike az unióban
„2022-ben, újra Európa védőbástyáján állva, negyedszer is győzni fogunk"
– jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke.
A politikus, aki a Fidesz országos választmányának elnöke is egyben, hangsúlyozta: az utóbbi évtizedben „a globalizmus erői és hazai helytartói háromszor vonultak fel ellenünk, de mi az eszünkre és szívünkre egyaránt hallgatva háromszor győztük le őket", demokratikus és békés módon.
„Az utóbbi évtizedben háromszor segítettük győzelemre Magyarországot, háromszor kaptunk ehhez erőt a Jóistentől és bizalmat a nemzetünktől"
– mondta.
Felidézte: 2011-ben arról beszéltek a kongresszuson, hogy visszarántották az országot a szakadék széléről, és már túl voltak az első külső támadásokon is, amelyekkel „megpróbáltak bennünket a magunk választotta útról letéríteni". 2013-ban úgy fogalmaztak, hogy sorsdöntő választás előtt állnak, az volt a kérdés, hogy sikerül-e az áttörés. 2015-ben lezárták a posztkommunizmus korszakát. 2017-ben azt mondták, az előttük álló választás ismét sorsdöntő lesz, csak másként, és feltették a kérdést, hogy mi a választás tétje.
„A választás tétje, hogy mi magyarok megvédjük, ami a miénk, amiért megküzdöttünk, amiért megszenvedtünk, amiért megdolgoztunk"
– hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy hibrid háború folyik az EU keleti határvidékén, amelynek közvetlen elszenvedői Lengyelország, Lettország és Litvánia. Ezeket az országokat „menekültáradatnak álcázott állami agresszióval akarnak szuverenitásuk feladására kényszeríteni". Úgy fogalmazott: „Szívünk és eszünk szerint is szolidárisak vagyunk és leszünk velük most és a jövőben mindig."
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Deutsch Tamás: Az Európai Unió nettó agyrém
„Brüsszel és a magyar baloldal el akarja venni tőlünk a szabadságunkat, a Fidesz-KDNP azonban azt megvédi"
– kezdte beszédét Deutsch Tamás európai parlamenti képviselő.
A politikus bírálta az Európai Uniót, mondván, az európai hatóságok semmit sem tesznek, amikor migránsok százezrei lépnek be a közösség területére, törvénytelenül.
„Az Európai Unió nettó agyrém"
– jelentette ki, példaként említve annak a tizenegy éves ír kislánynak az esetét, aki 1,1 millió forintnak megfelelő bírságot kapott, miután egy futballmeccs után beszaladt a pályára.
Szeromte Brüsszel a hatalmával visszaélve hideg polgárháborút folytat a lengyelek és a magyarok ellen.
„Szétvernének mindent, amin a szabadságunk alapul: a családjaink összetartó erejét, a házasság és a gyereknevelés hagyományos formáját, a szabad gondolkodáson alapuló, vitázó közösségeinket, az egyházainkat, majd végül a nemzeti szuverenitásunkat is"
– mondta.
Azt ígérte: a Fidesz-KDNP képviselői meg fogják védeni az ország szabadságát Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Megvédik például azt, hogy a magyarok szabadon dönthessenek a rezsiárakról, és ki fognak állni Brüsszelben a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokért is. Úgy fogalmazott: „Ami jár, az jár."
Szerinte Brüsszel és a magyar baloldal annak a lehetőségét is el akarja venni, hogy a magyar szülők szabadon dönthessenek gyermekeik neveléséről, de a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondanak a gyermekekre leselkedő agresszív LMBTQI+ szexuális propagandára is.
„Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első"
– zárta szavait.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Szijjártó Péter: A migránsoktól nem kérnek két PCR-tesztet határátlépésnél
„Brüsszel és a magyar baloldal migrációs politikája a nemzetek és a kereszténység meghaladására, az európai népesség cseréjére és a Soros-terv végrehajtására irányul"
– mondta Szijjártó Péter.
A külgazdassági és külügyminiszter beszédében kifejtette: hat évvel ezelőtt 400 ezer illegális migráns tört be Magyarországra a déli határon keresztül, átmasíroztak Magyarországon és „a tisztelet legalapvetőbb jeleit sem mutatták irántunk, a törvényeink iránt, a szabályaink, a kultúránk iránt", kritikán aluli módon viselkedtek.
„Hat éve védjük a déli határt, a magyar emberek biztonságát, Magyarországot, egész Európát, és ha nem tettünk volna így, akkor "ma sok százezerrel vagy millióval több illegális bevándorló lenne a kontinensünkön"
– mutatott rá.
Szijjártó Péter szerint hatalmas szerencse, hogy a határt védő rendőrökön és katonákon múlt, hogy mi történik a déli határon, nem pedig Brüsszelen és a magyar baloldalon.
Úgy véli, nincs kétség afelől, hogy „a baloldal kerítést bontana és beengedné a migránsokat", és az „éppen aktuális jelöltjük" több videóban is hosszasan beszélt a kormány migrációs politikájával szemben. Ezért 2022 egyik nagy tétje az lesz, hogy „április után is Magyarország magyar ország lesz-e", vagy bevándorlók országává válunk – hangoztatta.
Az unió példátlan migrációs nyomás alatt áll, most épp a lengyel határnál súlyos a helyzet. Szijjártó szerint abszurd, hogy Brüsszel nem ad pénzt a határkerítésre, és a migrációs hullámok súlyos egészségügyi kockázatot is jelentenek szerinte.
„Minél többen vannak úton, annál gyorsabban terjed a járvány. A migránsoktól nem kérnek két, 48 órán belül készített PCR-tesztet határátlépésnél"
– tette hozzá.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Varga Judit: Igazunk lesz abban is, hogy az LMBTQ-lobbit megállítjuk az iskolák kerítésénél
„Érdemes volt vállalni a konfliktusokat a brüsszeli bürokratákkal, és tűzön-vízen át képviselni a magyar emberek érdekeit, mert kitartó és következetes politikánkkal szépen lassan megváltoztathatjuk most már egész Európát is"
– kezdte beszédét Varga Judit igazságügyi miniszter.
A tárcavezető úgy fogalmazott: az elmúlt időszakban voltak elkeseredett pillanatai, mert jogászként sokszor azt látta, hogy uniós intézmények a legalapvetőbb jogelveket is felrúgják az ideológiai elvárások teljesítése érdekében. Hozzátette: voltak olyan pillanatok is, amikor azt gondolta, hogy teljesen feleslegesen vesztegetik az időt olyan emberek meggyőzésére, akiknek már régen megírták a nemzetközi NGO-k, hogy mit kell mondaniuk vagy gondolniuk Magyarországról. Ugyanakkor az elmúlt időszakban mintha valami gyökeresen megváltozott volna.
„Igazunk lett. A magyar embereknek lett igaza az igazán fontos dolgokban"
– folytatta.
Szerinte igaza lett a kormánynak abban, hogy a pénzügyi válságban nem a bankokat támogatta, hanem az embereket, igaza lett a rezsiharcban, és az illegális bevándorlás megállításakor is, hiszen ma már számos ország másolja a magyar lépéseket.
„Igazunk lesz abban is, hogy megállítjuk az LMBTQ lobbit az iskolák kerítésénél"
– hangsúlyozta.
Kijelentette: érdemes volt harcolni a brüsszeli bürokratákkal, „ellenállni a liberális gőzhengernek", „viaskodni Tavaresekkel, Sargentinikkel" és a „szélkakassá változott Európai Néppárttal".
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Gulyás Gergely: Gyurcsányék Totó kutyával versenyeztek Putyin simogatásáért az Apró-villában
„A jövő évi parlamenti választás sordöntő lesz"
– közölte Gulyás Gergely.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter úgy fogalmazott: tavasszal „jövőt választunk, a jelen és a múlt között dönthetünk".
Emlékeztetett: azután, hogy a baloldal 2010-ben Gyurcsány Ferenc vezetésével tönkretette az országot, két célt tűzött ki maga elé. Azt, hogy meg kell szabadulni a volt miniszterelnök terhes örökségétől, másrészt karanténba kell zárni „az ő szavaikkal náci Jobbikot".
„A stratégiát sajátos módon hajtották végre, bő egy évtized elteltével a baloldal Gyurcsány Ferenc vezetésével a Jobbikkal a soraiban indul harcba a hatalomért"
– mutatott rá a miniszter.
A magyar Molotov-Ribbentrop paktumot a hatalom akarása, nemzetközi támogatóik és „az irántunk érzett gyűlölet" tartja össze – vélekedett a miniszterelnökséget vezető miniszter. Hozzátette: a baloldal számára a hatalom cél, és nem eszköz, Soros György ma olyanokat is kész támogatni, akik pár éve még származása miatt listázni akarták, a gyűlölet mögött pedig „súlyos és jogos" kisebbrendűség érzés lakozik.
„A vírus előtti tíz év a legeredményesebb évtized volt a mögöttünk hagyott évszázadban, és a Fidesz továbbra is a reményt jelenti Magyarországnak, pillanatnyilag az egyetlen reményt"
– jelentette ki.
Reményt a megmaradásra, a megerősödésre, a fejlődésre, az építkezésre, és arra, hogy úgy érjük el a nyugati életszínvonalat, hogy a Nyugat-Európában társadalmi rendezőelvvé vált elmebaj nem köszön be.
„Csak rajtunk múlik, hogy reményeinkből bizonyosság, újabb négyéves polgári kormányzás legyen"
– fogalmazott.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Címlapfotó: MTI/Koszticsák Szilárd
