Egy új faj és egyben egy új nemzetség képviselőjeként azonosítottak a kutatók egy több száz millió éves ausztrál növényfosszíliát. Az ősmaradványt egy amatőr geológus, John Irving fedezte fel az 1960-as években a Manilla folyó partján az Új-Dél-Wales állambeli Barrabában. A fosszília, amely az 1964-es nagy áradások nyomán került a felszínre, az állam földtani szolgálatához (GSNSW) került, ahol több mint 50 éven át hevert érintetlenül.
A lelet a késő devon időszakból, nagyjából 372-359 millió évvel ezelőttről származik, amikor Ausztrália még a déli félteke szuperkontinensének, Gondwanának a része volt - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A kontinenseken ekkor kezdtek megjelenni az első növények és állatok. Az ebből az időszakból származó, jó állapotban fennmaradt ősmaradványok ritkák, ami növeli a barrabai növényfosszília jelentőségét.
Az ősmaradvány jelenleg a franciaországi Montpellier-ben működő botanikai laboratóriumban (AMAP) van, ahol a bolygó első növényeit tanulmányozzák. Antoine Champreux, az ausztrál Flinders Egyetem doktorandusza az AMAP-nál töltött gyakorlati ideje alatt tanulmányozta a páfrányszerű fosszíliát.
"Kívülről nézve nincs benne semmi különös, csak egy megkövesedett bot, ám rögtön érdekessé válik, miután felvágjuk és megnézzük belülről"
- mondta Champreux, aki szerint a lelet jó állapotának köszönhetően több millió éves sejtek falait tudták megfigyelni a kutatók.
"Anatómiailag összehasonlítottuk az ugyanebből az időszakból származó más növényekkel, amiből rengeteg információt nyertünk"
- jegyezte meg a kutató.
Champreux megállapította, hogy a növény egy eddig ismeretlen faj, és egyben növénynemzetség képviselője, amely valamelyest hasonlít a modern páfrányokhoz és zsurlókhoz. A PeerJ című tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerint a nemzetség a Keraphyton, a faj pedig a Keraphyton mawsoniae nevet kapta, a 2019-ben elhunyt ausztrál paleontológus, Ruth Mawson után.
