Az új dróntörvény javaslatot Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes nyújtotta be még múlt héten, kedden éjjel.
A drónozás hazánkban jelenleg alig szabályozott, igazi western-körülmények uralkodnak. Ellenőrzés gyakorlatilag nincs, a hatályos szabályok pedig észszerűtlenek, valamint betarthatatlanok.
Fotó: Pixabay
Hazánkban a katonai légügyi hatóság kijelöléséről szóló 392/2016. (XII. 5.) Korm. rendelet alapján a Honvédelmi Minisztérium adja ki az engedélyeket a drónok eseti légtérhasználatára - írja a Magyar Rendészet folyóirata. Az engedélykérelmet legalább 30 nappal a drónreptetés előtt be kell nyújtani, ennek tartalmaznia kell a reptetés időpontját, a tervezett útvonal pontos koordinátáit, a repülési magasságot, az átlapoló repterek üzembentartóinak az engedélyét. Szükséges kellék még a kötelező felelősségbiztosítás megléte is, ezt az engedélykérelemnek szintén tartalmaznia kell. Kell egy biztonsági felmérést is végeztetni, ennek eredményét csatolni az eseti légtérkérelemhez.
Az eseti légtérhasználat illetéke 3000 Ft.-ba kerül. 2017. január 1-jétől a sport- és magáncélú drónhasználat bejelentési kötelezettsége megszűnt, viszont az eseti légtérhasználatot engedélyeztetni kell.
A drónreptetés kezdőidőpontja előtt 30 perccel telefonon "aktiválni kell" a légteret és a végén szintén telefonon jelezni kell a határozatban megadott telefonszámon, hogy a drónhasználó a tevékenységet befejezte.
Ha valaki figyelmesen olvasta a fenieket, az tudhatja, jelenleg rendkívül körülményes legálisan drónozni Magyarországon.
A német drónszabályozásban viszont alapvetően a drón tömegétől függ az előírás. 2 kg tömegű, pilóta nélküli légi jármű a határ, ha ennél nehezebb, akkor csak jogosítvánnyal rendelkező drónpilóta reptetheti, aki vizsgázott a használatából. A drón regisztrációja tömegtől függetlenül kötelező.
5 kg feletti drón esetén a légügyi hatóságtól kell engedélyt kérni. Ebből következően a kis drónok használata nem engedélyköteles, azonban a repülési magasság legfeljebb 100 méter lehet, és külön engedély nélkül nem rögzíthető felvétel a drónnal. Ez a szabályozás ott az RC vagy modellrepülő-pilótáknak kedvező csak, nem
a hobbihasználók többségének, akik természetesen pont azért repülnek, mert szeretnének kép- és videófelvételeket rögzíteni.
Az új német dróntörvény szabályozza, hol repülhetnek a drónok. A felszállási engedély nélküli drónok a modellezési repülőtereken kívül csak a látótávolságban, maximum 100 méter magasban repülhetnek. Látótávolságként a szabad szemmel látás értendő, segédeszközök például távcső nélkül. Ezen szabály alól kivétel a minidrónok
használata, a 250 grammnál kisebb felszállási súlyú drónok repülhetnek látótávolságon kívül, ilyenkor videoszemüveggel követi a drónpilóta, azonban ezek az eszközök
maximum 30 méter magasságban repülhetnek.
De mi lesz nálunk ezután?
A nemrég beadott javaslat szerint például
a magyar légtérben a nemzetbiztonság, a közrend, a repülésbiztonság és a közbiztonság érdekében, az arra jogosított szervezetek a pilóta nélküli légijárműveket detektálhatják, leszállásra szólíthatják fel, feltartóztathatják és jogszabályban meghatározott esetben elektronikai úton zavarhatják, valamint elektronikai vagy mechanikai úton földre kényszeríthetik a frekvenciahasználatra vonatkozó szabályok betartásával.
Azaz ha valaki olyan helyen kezd el repülni, amiről kimondják, hogy illegális légtér, a jogszabály alapján akár le is lőhetik a drónt.
De az eszközök nyilvántartásba vétele sem lesz egy lakodalmasmenet.
Fotó: Pixabay
A repülőeszköz nyilvántartás a repülőeszközök jogszerű használatának ellenőrzése érdekében az alábbi adatokat kellene majd tartalmaznia:
- a repülőeszköz fajtáját,
- a repülőeszköz azonosító jelét,
- a repülőeszköz gyártmányát, típusát, altípusát, a méretét,
- a repülőeszköz gyártási számát,
- a repülőeszköz gyártása évét,
- a repülőeszköz megfelelőségi tanúsítványa, vagy a korlátozott megfelelőségi tanúsítványa minősítését, kiadásának dátumát, valamint a megfelelőségi tanúsítvány
- időbeli hatályának dátumát,
- a repülőeszköz törzskönyvi számát,
- természetes személy tulajdonos esetén a tulajdonos természetes személyazonosító adatait,
- a lakcímét, jogi személy tulajdonos esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét, természetes személy üzembentartó esetén az üzembentartó természetes
- személyazonosító adatait, valamint a lakcímét, jogi személy üzembentartó esetén a jogi személy nevét, adószámát, székhelyét.
Ezzel a kikötéssel tulajdonképpen csak a méregdrága drónokkal való repülés lesz megengedett, ugyanis a Syma, Parrot, Husban vagy Xiaomi gépeket gyártó cégek kizárólag a magyar szabályozás miatt valószínűleg nem fognak utólag engedélyezéseket kérni, illetve törzskönyveket gyártani.
Fotó: Pixabay
Ezen kívül hasonló engedélyeztetésen kéne keresztülmennie mindenkinek, aki házilag épít repülőképes eszközöket, saját drónokat, habrepülőket stb. A jogszabály-tervezet pedig egyáltalán nem gondol a hobbimodellezőkre.
A büntetési tételt már meg is fogalmazták
Vonatkozó rendelkezések megsértőivel szemben - a légiközlekedési bírság kivetésének részletes szabályairól és a beszedett bírság összegének felhasználási rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - 100 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
A drónok játéknak történő besorolása is aggályos, ugyanis a pilóta nélküli játék légijármű a leírás szerint
a játékok biztonságáról szóló, 2009. június 18-i (EK) 2009/48 európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján játéknak minősülő és 120 g maximális felszálló
tömeget el nem érő, adatrögzítő eszközzel fel nem szerelt pilóta nélküli légijármű, amely a távoli pilótától 100 méternél nagyobb távolságra eltávolodni nem képes.
Azaz csak az számít játékdrónnak, ami 120 g alatti tömeggel rendelkezik, 100 méterre tud elrepülni, és nem képes adatot rögzíteni. Ez gyakorlatilag a legkisebb, pár ezer forintos mini játékokra lehet csak érvényes.
Az összes többi nem számítana majd játéknak.
Ugyancsak furcsaság, hogy a tervezet szerint arra készül a hatóság, hogy idén december 1-től már elkezdené nyilvántartásba venné hazánk drónjait.
A legdurvább viszont az, hogy innentől kvázi mindenki büntethető, akinek a felvételén egy épület látható lesz.
A pontos szöveg szerint ugyanis
Aki pilóta nélküli légijármű jogosulatlan használata során más lakásáról, egyéb helyiségéről, vagy ezekhez tartozó bekerített helyről jogosulatlanul hang-, vagy képfelvételt készít, szabálysértést követ el.
Fotó: Pixabay
Azaz semmilyen házat, épületet nem lehet felvenni majd engedély nélkül, ha mégis megtesszük, akár börtönbe is kerülhetünk. Szó szerint így hangzik a szabályozás:
Aki pilóta nélküli légi jármű jogosulatlan használatával más lakását, egyéb helyiségét, vagy ezekhez tartozó bekerített helyet megfigyeli és az ott történteket rögzíti, ha más bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt elzárással büntetendő.
Sőt, kötelező lesz használni egy állami applikációt is, aminek ha nem érjük el a szerverét, akkor szintén tilos lesz drónozni.
A rendelkezés a pilóta nélküli légijárművel és pilóta nélküli állami légijárművel végrehajtott repülés esetére kötelezővé teszi a pilóta nélküli légijárművek használatát támogató, az aktuális légtér információkat és egyéb korlátozásokat tartalmazó honlap és mobilalkalmazás igénybevételét. [...] Repülésbiztonsági okokból szükséges a mobilapplikáció használata, ezért törvényi szinten került szabályozásra az erre vonatkozó kötelezettség. Amennyiben az alkalmazás bármilyen ok miatt nem használható, akkor a magyar légtérben UAS művelet nem végezhető.
A törvény a tervek szerint már 2021. január 1-jén hatályba lép.
