Theresa May brit miniszterelnök szerdán hivatalosan kezdeményezte az Európai Uniónál a brit EU-tagság jövő pénteken esedékes megszűnésének (Brexit) elhalasztását június 30-áig.
A konzervatív párti brit miniszterelnök a Downing Street által közzétett, Donald Tusknak, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnökének címzett levelében közli: jóllehet bízik abban, hogy a londoni parlament ratifikálja a Brexit feltételrendszeréről szóló, eddig kétszer is - jelenlegi formájában múlt kedden - nagy többséggel elvetett megállapodást, erre azonban a kilépés márciusi 29-i határidejéig már nincs lehetőség.
May hangsúlyozza a levélben, hogy a brit jogrendszer alapján a megállapodást az alsóháznak és a felső kamarának, a Lordok Házának is meg kell vitatnia a Brexit-egyezményben foglalt kötelezettségvállalások törvénybe iktatásához. A kormányfő közli Tuskkal, hogy ezen a héten ismét az alsóház elé terjesztette volna vitára és szavazásra az EU-val novemberben elért 585 oldalas Brexit-megállapodást.
Levelében Teheresa May részletesen és hangsúlyosan kitér azonban arra is, hogy John Bercow, az alsóház elnöke hétfőn egy 1604-ben kelt parlamenti precedensvégzésre hivatkozva gyakorlatilag megtiltotta a kormánynak, hogy a Brexit-megállapodás múlt kedden elvetett verzióját "változatlan vagy jórészt változatlan" formában újból a ház elé terjessze.
May azt kéri ugyanakkor, hogy az újabb alsóházi voksolás előtt az Európai Tanács formálisan hagyja jóvá azokat a kiegészítő dokumentumokat, amelyekről ő és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a Brexit-megállapodás első, januári elutasítása után, Strasbourgban tartott találkozójukon megállapodott. Egy ilyen aktus az Európai Tanács részéről ugyanis lehetővé tenné a brit kormány számára, hogy hivatalosan is megváltoztatott formában terjessze ismét a Brexit-megállapodást az alsóház elé - érvel levelében a brit kormányfő.
Hozzáteszi: a maga részéről további javaslatokat kíván előterjeszteni, megerősítendő a kormány elkötelezettségét az Egyesült Királyság belső piacának védelme mellett, tekintettel a Brexit-megállapodásban foglalt, az ír-északír határellenőrzés újbóli bevezetésének elkerülését szolgáló tartalékmegoldással (backstop) kapcsolatos képviselői aggályokra.
A Brexit-megállapodást a kormányzó brit Konzervatív Párt frakciójának EU-szkeptikus tábora és a kisebbségi brit kormányt kívülről támogató legnagyobb észak-írországi erő, a nem kevésbé EU-szkeptikus Demokratikus Unionista Párt e backstop-mechanizmus miatt veti el a Brexit-megállapodást. E záradék ugyanis arról intézkedik, hogy az Egyesült Királyság az ír-északír határ nyitottságának fenntartása végett vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben olyan átfogó kétoldalú kereskedelmi megállapodásra jutni, amely önmagában feleslegessé tenné a backstop-záradék alkalmazását.
A Strasbourgban kidolgozott kiegészítő dokumentumok a brit kormány és az EU álláspontja szerint jogilag kötelező erejű garanciát jelentenek arra, hogy az EU nem tarthatja meghatározatlan ideig az Egyesült Királyságot a backstop-mechanizmus hatálya alatt, az alsóház azonban ennek ellenére múlt kedden ismét elutasította a Brexit-megállapodást.
Theresa May a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi órájában, az Európai Tanács elnökének küldött levél körüli vitában kijelentette: június 30-ánál későbbi időpontig nem hajlandó halasztani a Brexitet.
A Tusknak küldött levélben is szerepel, hogy ennél hosszabb halasztás esetén az Egyesült Királyságnak részt kellene vennie a májusban esedékes európai parlamenti választásokon, márpedig a brit kormány megítélése szerint ez sem az Európai Unió, sem az Egyesült Királyság érdekeit nem szolgálná.
A BBC brit közszolgálati médiatársasághoz ugyanakkor szerdán eljutott egy levél, amelyben az Európai Bizottság azt az álláspontját ismerteti a tagországokkal, hogy az Egyesült Királyságnak már abban az esetben is részt kellene vennie az EP-választásokon, ha május 23-áig nem lép ki az EU-ból. A BBC által megszerzett levél szerint a bizottság álláspontja az, hogy a Brexit-határidő halasztása vagy május 23-áig tarthat, vagy ennél "számottevően hosszabb ideig", és az utóbbi esetben szükséges a brit részvétel az európai parlamenti választásokon. Az Európai Bizottság szerint ugyanis csak így lehet megőrizni az EU-intézmények működési és döntéshozatali képességét.
Bármeddig tartson is a halasztás, a brit kezdeményezést az EU-ban maradó 27 tagországnak egyhangúlag jóvá kell hagynia.
(via MTI)
