Teljes harckészültségben helyezte a szerb hadsereget Aleksandar Vucic szerb elnök kedden, miután a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat több szerbet is letartóztatott Észak-Koszovóban – közölte értesülését a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).
Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint megfélemlítésről van szó, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.
Koszovó, Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta a függetlenségét, ezt azonban Belgrád azóta sem hajlandó elismerni, és mindent megtesz, hogy fenntartsa befolyását északi részében, ahol a koszovói szerb kisebbség döntő része él.
A brüsszeli közvetítéssel 2013-ban megkötött szerb–koszovói megállapodásban foglaltak tiltják a szóban forgó különleges rendőrségi egység Észak-Koszovóba vonulását a NATO és a helyi szerb vezetés beleegyezése nélkül, valamint azt is tiltják, hogy a szerb hadsereg bevonuljon Koszovóba.
A helyzet egy pillanat alatt változott, mert Aleksandar Vucic Szerb államfő előző este még így beszélt a koszovói helyzetről:
„Az édes hazugság helyett Szerbiának el kell fogadnia a keserű igazságot Koszovóról, vagyis azt, hogy Belgrád már évekkel ezelőtt elveszítette az irányítást Koszovó felett” – hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb államfő a szerbiai parlament hétfő késő estig tartó ülésén, amelyen az egykori szerb tartomány helyzetéről vitáztak a képviselők.
A köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy ha nem találnak megoldást a szerb–koszovói viszony mihamarabbi rendezésére, és nem jutnak kompromisszumra a felek, újabb összecsapásra lehet számítani Koszovóval.
Aleksandar Vucic hétfőn majdnem három órán át ismertette a koszovói viszony rendezéséről szóló elképzelését, de elemzők szerint konkrét javaslat tulajdonképpen nem hangzott el, az idő nagy részében Szerbia történelméről, az ország gazdasági sikereiről, valamint azokról a gondokról beszélt, amelyek az utóbbi több mint tíz évben, Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása óta a kétoldalú kapcsolatokat jellemezték.
Koszovó 2008-ban, majdnem tíz évvel ezelőtt kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, miután a NATO 1999-ben légicsapásokkal vetett véget a szerb agressziónak a területen. Vucic szerint Belgrád már akkor elveszítette az irányítást Pristina felett. Szerbia viszont történelme és vallása bölcsőjének tartja Koszovót, így nem hajlandó lemondani róla annak ellenére sem, hogy a világ több mint száz országa szerint Koszovó már 11 éve független állam.
Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban azóta nem történt, pedig ez mindkét ország európai integrációjának a kulcsa.
Aleksandar Vucic véleménye szerint a kapcsolat rendezése két módon lehetséges: vagy megállapodásra jutnak, vagy fenntartják a befagyott konfliktus állapotát. Ez utóbbi végzetes lehet a koszovói szerbség számára – tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy Belgrád csak akkor lesz hajlandó kompromisszumos megoldást kötni, ha előbb Koszovó felfüggeszti azt az intézkedését, amellyel tavaly novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra.
A szerb elnök szerint bármilyen megállapodás is születne, arról a lakosságot is meg kellene kérdezni, így mindenképpen népszavazást tartanának a koszovói kérdés rendezéséről. A referendum eredménye pedig kötelező érvényű lenne – húzta alá.
A szerb ellenzék nagy része hónapok óta bojkottálja a parlament munkáját, így a Koszovóról szóló ülésen sem vett részt.(MTI)
