Az ezredfordulós magyar filmes nemzedék egyik fenegyereke, a Hukklé-val Európa Filmdíjat nyert, a pazar Taxidermiá-t és a zseniális ready made-mozit, a Final cut-ot elkövető és a Szabadesés-sel díjesőt elért, alig egy hónapja pedig Szombathelyen provokatív Shakespeare-adaptációval színházrendezőként is bemutatkozó Pálfi Györggyel remek interjút készített a 24.hu. Az interjúban szóba kerül Andy Vajna és Pálfi új filmje, Az Úr hangja is. Ám nekünk, szombathelyieknek nem ez az érdekes ebben az interjúban, hanem az, hogy a direktor nem fukarkodott a Weöres Sándor Színház társulatának dicséretével sem.
A kérdező az interjú vége felé tér rá a szombathelyi színházra:
"Közben meg úgy tűnik, azért növesztettél egy másik lábat is a film mellett. Szombathelyen most mutatták be Shakespeare Titus Andronicus című tragédiáját, amit te rendeztél.
Én a film nyelvét jobban ismerem, de nagyon érdekes volt úgy színházat csinálni, hogy közben folyamatosan tanultam belőle. Csodálatos munka volt egy nagyszerű társulattal.
Te hívtad Jordán Tamást, a színház igazgatóját, vagy ő szólt, hogy volna itt egy lehetőség?
Soha nem hívok fel senkit. Sajnos. Mi, ugye, a Tamással a Szabadesés című filmben dolgoztunk együtt, a színház főrendezője, Réthly Attila pedig szintén volt már munkatársam. Lett egy üresedés, és megkerestek. Ez persze azért is volt megtisztelő, mert Szombathelyen olyan emberek rendeznek, mint a Zsótér, a Lukács Andor, az Alföldi, a Mohácsi..
Majdnem kezdőként elég erős névsor.
Fantasztikus íve volt az egész munkának. Azt persze nem tudom, hogy ez a karrier hogyan megy majd tovább. Egyáltalán lesz-e még folytatása. Egy normális világban biztos úgy menne, hogy megnéznék sokan, és egyszer csak valaki felhívna egy másik színházból, hogy gyere."
Szombathelyiként azért mindig öröm az ilyeneket olvasni.