A Magyar Hírlap írta meg nemrég, hogy a kormány még az idei év első felében bezáratja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot, és az ott gondozott gyerekeket az ország különböző pontjain – Zalaegerszegen, Kalocsán, Aszódon és Budapesten – helyezi el. Fülöp Attila szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár a kormánypárti lapnak az elavult, nagy létszámú tömegintézmények felszámolásával indokolta a fóti gyermekotthon bezárását. Az államtitkár szerint azért is van szükség a fóti intézmény kitagolására, mert a kommunizmus alatt létrehozott gyermekotthonokat sok esetben a települések szélén álló, leromlott kastélyokban, egykori kolostorokban alakították ki. Azt ígérte, hogy a költözés után a mostaninál jobb körülmények között lesznek elhelyezve a fóti gyerekek.
Az államtitkár érvelése több szempontból is sántít; egyrészt a fóti gyermekotthon a város központjában található, nincs elzárva a külvilágtól, a kastélypark bárki által látogatható. Másrészt az intézmény gyakorlatilag már most ki van tagolva: a gyerekek nem a valóban leromlott állapotú kastélyépületben laknak, hanem a több tíz hektáros park területén álló, modern, kis létszámú lakóotthonokban. Az államtitkár szavaiból az sem derül ki, mi alapján számít Fót tömegintézménynek, ott ugyanis három részleg működik:
- a speciális gyermekotthonban gondozzák a nehéz sorsú, súlyos pszichés problémákkal küzdő 12-18 év közötti fiúkat. A 32 férőhelyes otthonban nincs teltház, körülbelül 20 gyereket látnak el.
- a különleges gyermekotthonban gondozzák a tartósan beteg és sérült (mentálisan sérült, mozgássérült, hallás- vagy látáskárosult(, különleges szükségletű gyerekeket. Ők 24-en vannak, van köztük veseátültetésen átesett, dialízisre szoruló gyerek is. Ezeket a gyerekeket különösen érzékenyen érintené a költözés, mivel az évek alatt nagyon szoros kapcsolat alakult ki az ápolóik és köztük.
- a kísérő nélküli kiskorúak gyermekotthonában történik a 14 évnél fiatalabb menekültek ellátása, ide kerülnek a tranzitzónába érkező gyerekek is. Nekik ugyanúgy speciális ellátásra van szükségük, többek között pszichés segítségnyújtással és interkulturális közvetítéssel. Ők vannak legkevesebben, hatan összesen.
Már két éve megmondták, hova kerülnek a fóti gyerekek
Nem először hallani arról, hogy a kormány bezárja Fótot; Rétvári Bence egy 2017-es írásbeli válaszában azt is megnevezte, hogy a menekült gyerekeket az Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola területén, egy volt iskolaépületben kialakításra kerülő 48 férőhelyes otthonban helyeznék el. Ennek megvalósítására 416 millió forintot ígért a kormány.
A sérült gyerekek sorsáról azt írta Rétvári, hogy ellátásukat új különleges gyermekotthoni férőhelyek kialakításával fogják megoldani. Konkrét intézményt nem nevezett meg, a Népszava viszont úgy tudja, hogy a Bolyai Gyermekotthoni Központ részegységeként működő hűvösvölgyi otthonba kerülnek, ami a lap információi szerint nincs akadálymentesítve.
A speciális gyermekotthon lakói pedig Zalaegerszegre és Kalocsára kerülnének: 24, illetve 8 férőhelyet alakítanak ki az ottani intézményekben. A “specisek” sorsa azért egyértelműbb, mert ők kizárólag a fótihoz hasonló, fiúk számára fenntartott központi speciális otthonba kerülhetnek elhelyezésre, és ilyenből összesen kettő működik még az országban: Zalaegerszegen és Kalocsán. Ezért is érthetetlen, miért akarják bezárni a fóti intézményt, hiszen ezzel csökkenne azoknak a központi speciális gyermekotthonoknak a száma, amelyek országos hatáskörűek, azaz bárhonnan fogadnak gyerekeket, és a legsúlyosabb eseteket látják el.
A zalaegerszegi EMMI Speciális Gyermekotthoni Központ és három új részleg / Fotó: Végh László
Szél Bernadett független képviselő tavaly ősszel végiglátogatta a helyszíneket. Blogján azt írta, egyik intézmény sem kapott hivatalos tájékoztatást arról, mikor és hányan költöznek a fóti gyerekek. Zalaegerszegen akkor kezdték meg a három, 8-8 férőhelyes lakóegység kialakítását, még csak az alapozásnál tartottak. Kalocsán azt a tájékoztatást kapta, hogy tervben van a férőhelybővítés, de konkrétumokat nem közöltek. Mindkét intézmény közel teltházzal üzemelt akkor, Kalocsán például több oldalas várólistát mutattak a képviselőnek. Ellenben Aszódon el sem kezdődött a romos épület átalakítása, és semmi sem utalt rá, hogy a jövőben ez változni fog.
Gyermekotthon a város szélén
A bezárásról szóló hír megjelenése után mi is felkerestük az egyik helyszínt, az EMMI Speciális Gyermekotthoni Központ, Általános Iskola és Szakiskola Zalaegerszegi Gyermekotthonát. A fótival ellentétben erre a gyermekotthonra valóban igaz, hogy a település szélén van: a városhatártól autóval öt percre található épületet több oldalról is szántóföld határolja, a legközelebbi “szomszéd” egy ipari park. A fákkal sűrűn körbevett épületegyüttest eleve nehezen találja meg, aki nem ismerős a környéken, mivel az útról nézve semmi sem utal arra, hogy a fák mögött egy gyermekotthon működik.
A térképen is jól látszik a gyermekotthon elszigeteltsége:
A központi épület mögött találtuk meg a Szél Bernadett által említett lakóegységeket. Kívülről úgy tűnt, hogy a végéhez közeledik az építkezés, a munkások már az utolsó simításokat végzik. Kerestük az otthon igazgatóját, de azt a választ kaptuk, hogy a fenntartó, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) engedélye nélkül nem nyilatkozhat a sajtónak. Más forrásból megtudtuk, hogy az építkezés valóban hamarosan befejeződik, de azt nem tudják a dolgozók, hogy kinek készül az új 24 férőhelyes részleg: a 48 férőhelyes otthonban nincs teltház és várólista sincs jelenleg.
Más speciális otthonokhoz képest furcsa az a megoldás, hogy az új részlegek nem kapcsolódnak közvetlenül a központi épülethez, pedig szakmailag indokolt lenne (többek között a szökések miatt), Fóton is egyetlen zárt épülettömbben vannak elhelyezve a gyerekek. Mivel helyben még nem látták a fejlesztés szakmai programját, ezért senki sem tudja, miért így lett kialakítva a három részleg.
Tavaly novemberben az ombudsman utóvizsgálatot tartott a zalaegerszegi otthonban, ennek során megállapította, hogy nem oldották meg a korábban jelzett problémák nagy részét: továbbra sem biztosított a megfelelő oktatás, nem javult az étkeztetés minősége, a környezet sivár és lepusztult. Mivel az igazgató nem nyilatkozhatott nekünk, így nem tudtuk megkérdezni, hogy azóta sikerült-e kijavítani a jelentésben szereplő hiányosságokat.
Hozzá sem nyúltak a menekülteknek kinézett romos épülethez
Mivel az országgyűlési képviselők igazolványukkal külön engedély nélkül bemehetnek ezekbe az intézményekbe, ezért megkértük Szél Bernadettet, hogy járja velünk végig a fóti gyermekotthon bezárásában érintett helyszíneket. Az intézményvezetők nem nyilatkozhattak nekünk, ahogy arra sem kaptunk engedélyt, hogy képeket készítsünk. Cikkünkben azokat az információkat foglaljuk össze, amiket a képviselő kapott a gyermekotthonok vezetőitől.
Elsőként Aszódot kerestük fel; Puskás Péter, az Emberi Erõforrások Minisztériuma Aszódi Javítóintézet, Általános Iskola, Szakiskola és Speciális Szakiskola igazgatója elmondta a képviselőnek, hogy továbbra sincs hivatalos értesítésük arról, hogy náluk helyeznék el a fóti menekült gyerekeket. Néhány éve volt egy bejárás, akkor merült fel először a korábban említett iskolaépület átalakítása. Maga az épület teljesen elkülönül a javítóintézettől; onnan még egy jó tíz percet kell felfelé sétálni a gyümölcsfákkal teleültetett domboldalon. Mondani se kell, a menekülteknek kiszemelt terület nemcsak az intézettől, hanem a várostól is messze esik.
Tavaly ősz óta senki sem nyúlt a méteres betonfallal körbevett épülethez, ugyanolyan romos, mint az akkor készült képeken. Jó eséllyel az egészet le kéne dózerolni, ezért kizárt, hogy a következő hónapokban bárki beköltözzön oda, mondta a javítóintézet igazgatója Szél Bernadettnek. Máshol nem tudnák elhelyezni őket Aszódon,mivel törvény szerint őket nem fogadhatja a javítóintézet. Felmerül a kérdés, hogy ha nem Aszódra, akkor hova kerülnek majd a menekült gyerekek?
A hvg.hu cikke szerint a fóti otthon bezárásának hírére többen levélben tiltakoztak az aszódi polgármesternél. Két éve is nagy felzúdulást keltett a városban a menekültek költözése, ennek nyomán Vécsey László, a térség fideszes képviselője egy lakossági fórumon kijelentette, hogy “jelenleg és a közeljövőben biztosan nem költöznek menekült gyerekek Aszódra.”
Bővítették az otthont, de nem tudni, ki fog beköltözni
A második helyszínen, az EMMI Kalocsai Gyermekotthonban sem tudtak többet a fóti gyerekek költözéséről, mint Aszódon vagy Zalaegerszegen. “Pont annyit tudok, mint ön” – mondta Szél Bernadettnek Juhász Gábor, az intézmény vezetője. Egy biztos, hogy Kalocsán lenne hely számukra: a bővítési munkálatok januárban kezdődtek az otthon egyik használaton kívüli szárnyában (tehát Zalaegerszeggel szemben itt az épületen belül történt fejlesztés), 8 új férőhelyet alakítanak ki a részlegen. Már folyamatban van a gyerekek és a nevelők szobáinak kialakítása, a részleghez külön konyha és vizesblokk tartozik majd, mindez akadálymentesítve. A tervek szerint tavasz végére,mire elvileg bezár a fóti gyermekváros, befejeződnek a munkálatok. Hogy végül ki fog oda beköltözni, a fótiak vagy mások, azt senki sem tudja: jelenleg 13 gyerek szerepel a kalocsaiak várólistáján, tudta meg a képviselő.
Az igazgató elmondása alapján ennél több férőhelyet is ki tudnának alakítani, mert van elég hely ehhez az épületben, ezért némileg érthetetlen, miért Zalaegerszegen hoztak létre 24 férőhelyet, mondta Szél Bernadett. A kalocsai intézmény mellett szólna az is, hogy a zalaegerszegivel szemben az a város központjában található, sokat viszik a gyerekeket külső programokra, próbálják őket bevonni a város életébe. Kalocsán 48 gyereket gondoznak, ehhez jönne a nyolc új lakó, de az igazgató szerint a megnövekedett létszám nem fog gondot okozni, mert könnyen fel tudnak venni elegendő dolgozót, elsősorban nevelőket és gyermekfelügyelőket, és két szakmai egységre bontják az intézményt.
A kalocsai gyermekotthon kialakítás alatt új részlege: elképzelhető, hogy itt helyezik el a fóti speciális szükségletű gyerekeket. / Fotók: Szél Bernadett
2016-os jelentésében az ombudsman azt írta a kalocsai speciális gyermekotthonról, hogy a nevelők, gyermekfelügyelők rendszeresen bántalmazzák a gondozott gyermekeket. Szél Bernadett rákérdezett, hogy a vizsgálat óta történt-e változás az otthonban, válaszul az igazgató elmondta, hogy mindenben megfelelnek az ombudsmani ajánlásoknak, jobban megszűrik a jelentkezőket.
Abban bíznak, hogy költöznek a dolgozók is
Harmadik helyszínként a Bolyai Gyermekotthoni Központhoz tartozó Hűvösvölgyi Gyermekotthont kerestük fel, a hírek szerint itt helyeznék el a 24 különleges szükségletű, tartósan beteg és sérült gyereket. Az igazgató arról számolt be Szél Bernadettnek, hogy ezt az otthon profilja lehetővé tenné, mivel különleges szükségletű gyerekek – mint amilyenek a fótiak is – ellátására is van engedélyük.
Az otthon két épületben működik, az egyik 32 férőhelyes, ott 30 gyerek lakik, tehát oda nem férnének be a fótiak. A másik épület 34 férőhelyes, abban átmenetileg az egyik befogadó otthon lakóit helyezték el, ők áprilisban költöznek ki. Ez akár lehetne a fóti gyerekek új otthona, csakhogy Szél Bernadett elmondása alapján az épületek valóban nincsenek akadálymentesítve, ami a szintkülönbségek miatt különösen nagy probléma lehet a kerekesszékeseknek. A szóban forgó épület maga rossz állapotban van, a berendezés sivár, alig vannak bútorok – számolt be a látottakról a képviselő. A lepusztultság mellett az is gond lehet, hogy egyetlen épületbe lennének bezsúfolva a gyerekek, ellentétben Fóttal, ahol kisebb lakóotthonokban élnek. Az igazgató nem tudott semmi biztosat arról, hogy kerülnek-e hozzájuk Fótról gyerekek. Abban bíznak, ha mégis így lesz, akkor a gondozóik jönnek velük, mivel a budai otthonban nincs szakember az ellátásukhoz.
A hírek szerint a Hűvösvölgyi Gyermekotthonban helyeznék el a sérült gyerekeket, miközben az intézmény nincs akadálymentesítve. Fotó: Szél Bernadett
Mindeközben a kormány szócsövének számító Magyar Nemzet arról írt, hogy a gyermekváros bezárása után a kastélyt felújítják, és a későbbiekben állami protokoll-, illetve kulturális-társadalmi események színhelyeként funkcionál majd. A cikk így zárul:
“közel a repülőtér, exkluzív a hely, a megújulásával mindenki csak nyer. A fótiak is, hiszen gyönyörű parkot és pezsgő kulturális életet kapnak.”
(Mizsur András / Abcúg)
Szólj hozzá!
Ez 12,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A minden helyi háztartásba eljutó önkormányzati lapban viszont egy teljes oldalt kaptak a fideszes képviselők bemutatkozásai.
Az itthon maradó fehér gólyák nem szorulnak emberi segítségre, etetésre, befogásuk amúgy sem lehetséges, meleg helyen történő átteleltetésük felesleges.
Egy cég hatékony működéséhez számos irodai eszközre van szükség, példának okáért a címkenyomtató is igen sok vállalkozás számára elengedhetetlen felszerelés. Ebben a cikkben bemutatjuk a legnépszerűbb típusokat, hogy segíteni tudjunk azoknak, akik a meg szeretnék találni a cégük számára legmegfelelőbb készüléket.
A CMRV hajtóművek napjainkban igen népszerűvé váltak, hiszen formatervezett, funkcionális elemei az ipar számos területén üzemelő berendezéseknek.
Angolból, magyar nyelvtanból és irodalomból, matematikából, kémiából és biológiából kaphatnak plusz felkészítést a diákok.
A napokban megjelent az országos sajtóban több a vízminőséggel kapcsolatos hír, mely megingathatja a felhasználók bizalmát az általunk szolgáltatott ivóvíz biztonságos fogyasztásával kapcsolatban.
A Magyar Közút november 10-én már téli munkarendre állt át, így csütörtök estétől 12 órás váltott műszakokban fogja végezni a megelőző sószórási, majd pénteken a hóeltakarítási munkákat is.
A vércukorszint mérése kulcsfontosságú a cukorbetegség kezelésében, a cukorbetegségben szenvedő embereknek napi szinten többször is ellenőrizni kell a vércukorértékeiket. Ezzel ellenőrizhető az alkalmazott terápia sikeressége, és elkerülhetők a hiper- és hipoglikémiás tünetek.
3 milliárd forinttal károsították meg a költségvetést.
Már csütörtökön az esti órákban elérheti a nyugati határt az érkező ciklon melegfronti csapadékzónája.
A munkavédelem területéhez tartozik a védőruházat kérdése is. Rengeteg veszélyforrást rejtenek bizonyos munkakörök, így a dolgozók élet- és egészségvédelme mindennél fontosabb.
Prédl Antal 2025. január 1-ig tölti be a pozíciót, de ezt követően is igazgatósági tag mar.
Egyelőre kérdőjeles a beruházás.
Erről a Belügyminisztérium államtitkára beszélt.
Az önkormányzat idén megerősítette a Fő téri fenyő tartószerkezetének stabilitását.