Amint az ismert, milliárdokat költött eddig is a határon túli magyarok támogatására a kormány. Újvidéken a stadionépítők és egy futball csapat örülhetett, de jutott pénz Erdélybe, Felvidékre, Kárpátaljára is (a mexikói, afrikai támogatások más körbe tartoznak). Képbe került a Muravidék és fővárosa, Lendva is. Egyetlen diaszpóra kénytelen nélkülözni a nagyvonalú támogatást, ez pedig a burgenlandi magyarság. Igaz, ők sokkal jobban élnek, mint mi.
Sokan bírálják a támogatás módját és összegét, pedig minden ország él ezzel a lehetőséggel, ha határain kívül is élnek honfitársai. Vagyis helyes a támogatás, ha a pénzt értelmes célokra fordítják. A Muravidék esetében ez nagyjából elmondható. Mivel a magyar adófizető pénzéből sikerült részben megmenteni, felújítani a kedvelt Bánffy-központot, amely kulturális fellegvár.
A vasi-muravidéki együttműködés nem mai keletű. A lendvai magyar közösség tanácsa és a vasi közgyűlés már Pusztai Gyula elnöksége alatt is rendelkezett érvényes együttműködési szerződéssel, a jugoszláviai örökség okán. Az ország a polgárháború nyomán felbomlott, létrejött Szlovénia, a kapcsolatokat új alapokra helyezték. Ez az időszak Markó Péter elnöksége idejére esett és nagyon intenzív volt. Az együttműködési megállapodást évente ismételték, bővítették, egy idő után országos példaként szolgált. Kiterjedt a két térség kutatási, kulturális, művészeti és gazdasági területeire, a szakemberek kölcsönös cseréjére. Utólag elmondható, hogy ez is segített megtartani a nagyjából 5-6 ezerre becsült muravidéki magyarságot, de az asszimiláció nem állt le. Kedvező mellékhatásként fellendült az idegenforgalom, elindultak a mai napig is népszerű túrák, főleg a lendvai szőlőhegyre.
Markó Pétert az ugyancsak fideszes Kovács Ferenc váltotta az elnöki székben, több cikluson át vezetve Vas megyét. Kezdetben maradt a lendület. A területért felelős alelnök, Majthényi László tovább bővítette a kulturális együttműködést. Rangos kiállítások nyíltak az impozáns lendvai várban és az említett Bánffy-központban. A lendvai kulturális központban pedig magyar színdarabok, musicalek kerültek pódiumra. A pezsgés aztán lassan alább hagyott, majd 2010 után alapvetően megváltozott a helyzet.
A masszívan fideszes többségű vasi közgyűlés más irányokat jelölt ki, vagy jelöltettek ki vele. Tény, hogy az addigi, viszonylag tágas önálló mozgástér beszűkült, a nemzetközi kapcsolatok alakítását hivatalosan is a kormányhoz köthető (új) hivatalok vették át. Orbán Viktor miniszterelnök többször is járt a Muravidéken, így a magyarlakta falvak képbe kerültek. A lendvai magyarság egyik vezetője, Horváth Ferenc egyre gyakrabban utazott Budapestre, vett részt a külhoni konferenciákon és az eredmény nem is maradt el. Az elmúlt időszakban magyar konzulátus nyílt a városban, a kormány nagy értékű ingatlant vásárolt és szóba került egy szálloda, valamint kapcsolódó termálkút megvétele is. Csak az utóbbi több milliárdos tétel.
Aztán közbe szólt a politika, a szlovéniai pártok nyomására a vételnél adminisztratív nehézségek léptek fel. Információink szerint jelenleg áll az ügy, nem jutottak előbbre. Viszont jutott az anyaországi összegekből helyi kiadványokra, újságra, nemzeti programokra. Dr. Göncz László író, történész, aki több cikluson át országgyűlési képviselő volt a szlovén parlamentben, a támogatást jónak és szükségesnek ítélte. De arra is utalt, hogy annak „ésszerű kereteken belül kell megtörténnie". Az óvatos fogalmazásnak helye van, mivel nem minden szlovéniai tényezőnek tetszik a, kifejezésükkel élve „magyar expanzió", jelentsen ez bármit is.
Idén emlékezünk Trianon 100. évfordulójára, amelynek kormányzati kezelése eddig meglepően visszafogott. Tény, a határon túli magyarság anyagi és erkölcsi támogatása idén különösen érzékeny téma lehet a környező államokban. Mondjuk az erdélyi Tusványoson, ahol mindig történik valamiféle alapvetés, útmutatás, direktíva. Ami aztán így, vagy úgy, de kihat az ország nemzetiségi politikájára. Értelemszerűen a külhoni magyarságra, annak sorsára is.
Szólj hozzá!
Az aHang szerint a kabinet ezúttal is teljes hadrendbe állította a komplett médiabirodalmát.
A lényeget zárt ülésen vitatták meg a képviselők.
Azzal talán vissza lehet hordani a Győr-Szol-ba a hiányzó 1 milliárd 700 millió forintot.
Pályakarbantartás miatt egyes vonatok nem érintik a Keleti pályaudvart, a nemzetközi és elővárosi közlekedésben is változások lesznek.
Olvasói levelet kaptunk a Győr-Logistic Kft. ügyvezetőjétől, Lakatos Gyulától.
Félreérthető szituba keveredett egy nő és egy férfi.
Az is kiderült, hogy a TSZV-nek van 15 egyéni jelöltje.
A polgármester szerint a cég cáfolata csak trükk a számokkal, és továbbra sem tudni, hogy hol a pénz!
Tárlatvezetés a Café Kultúrban, szakmai nap múzeumi dolgozóknak, és még több izgalmas időszaki kiállítás várja az érdeklődőket februárban Győrben.
Ráadásul ők már azt is tudják, hogy Pintér Bence lepaktált a TISZA Párttal.
Meglátta a zebránál, dühbe gurult, majd megfenyegette, hogy megöli - három évet is kaphat.
Közleményben reagált a cég Pintér Bence kijelentéseire.
Egy doboz gyógynövényt tartalmazó étrend-kiegészítő kapszulát csent el.
Üzleteknek és egészségügyi szolgáltatóknak is alakítanak ki helyiségeket.
Vajon mit titkolnak ennyire?
A polgármester szerint a cég többször kijátszotta azt, hogy ne kelljen közbeszerzést kiírniuk, így az általuk kiválasztott vállalkozásoknak szignóztak ki munkákat.
4 milliárd 500 millió forintnyi fejlesztést jelentett be a miniszter. A kormány 870 millió forintnyi támogatást csap hozzá a költségekhez.
Közleményt adott ki a cég.
Előadások, séták, gyertyafényes randevúk és közös élmények várják a párokat február 1. és 19. között.