Az EU-nak is súlyos fejtörést okoz a válság, miután a török elnök azzal fenyegetőzik, hogy útnak indítja az országban lévő, kétmilliónál is több szíriai menekültet Európa felé, ha az EU szankciókkal reagálna az offenzívára.
Az amerikai pénzügyminisztérium honlapján megjelent közlemény szerint szankciókkal sújtják a török védelmi minisztériumot, illetve az energiaügyi és természeti források minisztériumát, továbbá e tárcák vezetőit, Akar Hulusit és Fatih Dönmezt. A büntetőintézkedések hatálya alá esik Süleyman Soylu belügyminiszter is. Az Egyesült Államokban fellelhető vagyonukat befagyasztják, és letiltják a dollárban folytatott nemzetközi tranzakcióikat – áll a pénzügyminisztérium közleményében.
Donald Trump amerikai elnök röviddel a közlemény megjelenése előtt harangozta be a Twitteren, hogy hamarosan aláírja a rendeletet a szankciók bevezetéséről. Megismételte, hogy teljes mértékben "kész gyorsan tönkretenni" a török gazdaságot, ha a török vezetők "folytatják veszélyes és destruktív útjukat". Trump azt is kilátásba helyezte, hogy Washington újra ötven százalékra emeli a török acélipari termékek behozatali vámtarifáját, és véget vet a százmilliárd dolláros török-amerikai kereskedelmi megállapodásról folytatott kétoldalú tárgyalásoknak.
Az amerikai elnök szerint rendelete lehetővé teszi a "pótlólagos, erőteljes" szankciók bevezetését azok ellen, akik súlyos emberijog-sértéseket követtek el, akadályozzák a tűzszünet betartását és a menekültek hazatérését, erőszakkal küldték haza a menekülteket vagy veszélyeztették a békét, biztonságot vagy stabilitást Szíriában. Trump leszögezte, hogy a török katonai offenzíva kockára teszi a polgári lakosok életét, veszélyezteti a térség békéjét, biztonságát és stabilitását. Az amerikai elnök megismételte, hogy kivonja az Északkelet-Szíriában maradt amerikai katonákat, és csak egy kis létszámú kontingens maradt Dél-Szíriában, hogy folytassa az Iszlám Állam maradványainak felszámolását.
Időközben az amerikai elnök alá is írta a rendeletet, Mike Pence alelnök pedig arról tájékoztatott, hogy Trump beszélt telefonon Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, és felszólította őt, hogy haladéktalanul vessen véget a hadműveleteknek Szíriában. "Az Egyesült Államok nem adott zöld jelzést a szíriai behatolásra" - szögezte le Pence, aki szerint Erdogan ígéretet tett arra, hogy a török erők nem fogják támadni a kurdok térségbeli fellegvárát, Kobane városát.
Mark Esper amerikai védelmi miniszter ezzel egy időben bejelentette, hogy a jövő héten felkeresi a NATO brüsszeli központját. Nyomást fog gyakorolni a tömbbeli szövetségesekre, hogy kollektív és egyoldalú diplomáciai, illetve gazdasági intézkedéseket foganatosítsanak Törökország ellen. Esper szerint a török hadművelet szükségtelen és megfontolatlan volt, és az Iszlám Állam feléledéséhez vezethet.
A Financial Times című brit üzleti-politikai napilap azt írta keddre virradóra, hogy a török hadművelet miatt Nagy-Britannia felülvizsgálja a török fegyverszállításokra adott engedélyeket, és leállítja az új engedélyek kiadását. A lap úgy tudja, hogy - bár ezt hivatalosan nem jelentették be - a kormány már utasítást adott erre. Az újság felhívja a figyelmet arra, hogy Nagy-Britannia az elmúlt öt évben 1,4 milliárd dollár értékben szállított fegyvereket -a többi között harci repülőgépeket, helikoptereket, drónokat, páncélozott járműveket és rakétákat - Törökországnak.
Az európai uniós tagországok külügyminiszterei hétfőn luxembourgi tanácsülésükön elfogadott zárónyilatkozatukban felszólították Törökországot, hogy azonnal hagyjon fel a hat napja kezdett offenzívájával, és vonja vissza haderejét. Miközben több uniós ország már betiltotta a fegyverszállításokat Törökországnak, a luxembourgi ülésen erről egységes döntés nem született.
Recep Tayyip Erdogan török elnök október 9-én jelentette be, hogy a török hadsereg és helyi szövetségese, a Szíriai Nemzeti Hadsereg (SNA) ellenzéki fegyveres csoport Béke Forrása fedőnéven hadműveletet indított Északkelet-Szíriában a Törökország által terrorszervezetnek minősített, Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia, valamint az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorszervezet tagjai ellen. Az offenzíva deklarált célja az, hogy elhárítsa a Törökország déli határát Ankara szerint fenyegető terrorveszélyt, továbbá egy biztonsági övezetet létrehozva szavatolja a Törökországban tartózkodó szíriai menekültek hazatérését. A török offenzíva azután vette kezdetét, hogy kivonult a térségből az amerikai hadsereg, amely kiképezte és modern fegyverekkel látta az YPG-t az Iszlám Állam elleni harcban. Trumpot mind a republikánusok, mint a demokraták keményen bírálták, mondván, cserbenhagyta a kurd szövetségeseket. (MTI)
