A szám nem becsléseken, inkább a valós kihalások adatain alapul, és a kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajok számának kétszerese. Egy májusi amerikai jelentés szerint egymillió állat- és növényfajt fenyeget a kihalás veszélye.
"A legtöbb ember meg tud nevezni egy emlőst vagy madarat, amely az elmúlt évszázadokban halt ki, de kevesen tudnak megnevezni egy kihalt növényt. Ez az első tanulmány, amely áttekintést ad arról, mely növények haltak már ki, honnan tűntek el, és milyen gyorsan történik ez a folyamat" - mondta Aelys Humphreys, a Stockholmi Egyetem munkatársa.
A kihalt növények között van a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), amelyet illóolaj-tartalma miatt hasznosítottak, az élete nagy részét föld alatt töltő Thismia americana és a rózsaszín virágú Nesiota elliptica, más néven Szent Ilona olajfa is.
A legnagyobb veszteség a szigeteken és a trópusokon figyelhető meg, ahol sok nagy értékű haszonfa él, és különösen jellemző a növényvilág sokszínűsége - írja a BBC.
A London délnyugati részén lévő Kew Gardens világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás és a Stockholmi Egyetem 571 növényfajról állapította meg, hogy eltűnt az elmúlt 2 és fél évszázadban. Ez több mint kétszerese az ebben az időszakban kihalt madár-, emlős- és kétéltűfajokénak együttvéve.
Az adatok szerint a növények kihalása 500-szor gyorsabban zajlik, mint az természetes módon, az ember nélkül történne.
A kutatók szerint azonban még ezek a számok is alábecsülik a növénykihalás jelenlegi mértékét - tudósított az MTI.
Pozitív eredmény is született a kutatásból: léteznek arra utaló bizonyítékok, melyek szerint egyes kihaltnak hitt növények, mint például a chilei sáfrány (Tecophilaea cyanocrocus), ismét megjelentek.
A Földön minden élet a növényektől függ, azok szolgáltatják az oxigént és a táplálékot is. Kihalásuk így más, rájuk utalt organizmusok kipusztulásához vezet. "A növények kihalása rossz hír minden faj számára" - mondta Eimear Nic Lughadha, a Kew Gardens kutatója.
Több millió egyéb faj fennmaradása múlik a növények túlélésén, köztük az emberé is. Ezért fontos annak ismerete, hogy mely növényeket, mely területekről veszítjük el, az ilyen információk segítik a fajmegőrző programok munkáját - tette hozzá a szakértő.
A tudósok eredményeiket a Nature Ecology and Evolution című szaklapban mutatták be.
