Minden hatalomnak megvan a maga mániája, politikai rögeszméje. Az viszont nagy tévedés, hogy a Kádár-érában ne ünnepelték volna a karácsonyt. Dehogynem: csak úgy zengett az ősi beat a KISZ-klubokban. Igaz, inkább csak eltűrték a jeles napokat, szilvesztert viszont az elvtársak is dús szovjet pezsgőkkel ünnepelték. Közben zajlott szocializmus.
Éppen 50 esztendeje, hogy kisebb botrányt kavart az akkori Vas Népe megyei pártlap január 1-ei száma. Az utolsó oldalon megjelent egy telt idomú, erősen hiányos öltözetű (se felül, se alul semmi) hölgy fotója. Ráadásuk látni a legkényesebb helyen alkalmazott retust, ami a kép sima megfirkálása volt. Hogy miként jöhetett le egy ilyen, ma is merésznek számító fotó a szigorú pártlapban, arra az előző két-három év, az új gazdasági mechanizmus korszaka a magyarázat.
A liberális reformokat, kizárólag a tervgazdaság javítására szánva, 1967-től kezdték el alkalmazni. Hozzá nyúltak például a szent tehenekhez, a hús és a kenyér árához. Az áremeléssel kvázi elismerték a piac létezését. A folyamat átterjedt a kultúrára, remek filmek születtek, kiteljesedett a rockzene, kissé szabadabbá vált a sajtó, pezsgett közélet.
A Szovjetunió nyomásra azonban 1970-től befékeztek, visszaállt a hagyományos tervgazdaság, Fock Jenő miniszterelnököt leváltották. A főideológust, a reformista Nyers Rezsőt pedig „eltüntették". Ismét színre lépett az ortodox kommunista Biszku Béla. Kádár fellépése kellett ahhoz, hogy az ország ne a csehszlovák, vagyis a teljes elnyomás útjára lépjen.
A város szerte népszerű sztriptíz táncosnőnek tehát mennie, vagy inkább öltöznie kellett. Távozása az Isis-bárból látványosan jelezte egy korszak végét, amit aztán a napilap megfejelt. Az eset jól rávilágít a rendszer többarcúságára.
Ateista hatalomról lévén szó, nem fért a marxista-leninista ideológiába sem Jézus, sem más bibliai szent. Szovjet mintára kitalálták a jóságos télapót, aki egyszerre lőtte ki a szintén problémás Mikulást és persze Jézuskát a porondról. A rendszer egy másik arca meg már-már mosolygott: nem volt gond a karácsonyra időzített bulikkal, ha azok a KISZ-klubokban dübörögtek. Nem volt gond a fenyőfával sem, ha azt az úttörők jelenlétében – lásd: fenyőünnep – avatták fel. A szilveszter pedig már-már nyugatos volt...
Szombathelyen a Kisfaludy utcai KISZ-székház, annak is az Orosz teázója volt a buli-bázis a hetvenes-nyolcvanas években. Az ügyesen átfestett tojástartók stúdió benyomását keltették, a hangulatvilágítás és a divatos zenék mágnesként vonzották a város fiatal elit értelmiségét . A teázóban a teán kívül szinte minden kapható volt, jóféle, külföldről becsempészett francia konyak, vagy skót viszki és persze a rendszerfüggetlen hungarikum, a pálinka.
Volt, hogy diszkós nyomta, s volt hogy vendég. Utóbbi akkor, ha nyugaton járt és hozott új hanglemezeket. A klub egyik vonzereje éppen abban állt, hogy itt lehetett először és nyilvánosan nyugati hangminőségben hallani a Hair, a Jézus Krisztus Szupersztár musicalok több slágerét, vagy a Led Zeppelint, a Deep Purple-t.
Szilveszter már egy harmadik arca a rendszernek. Az önfeledt ünneplésről és mértéktelen alkoholfogyasztásról szólt a nyugati sajtóban gulyás-kommunistának becézett országban. Nagy divat volt a házibuli, rengeteg likőr, kevert, rum, hubertusz fogyott.
A most kizárólag forrónadrágos tinik akkor kizárólag miniszoknyában jártak és a cserit, azaz a cseresznyepálinkát (répából állította elő a győri szeszipari vállalat) kedvelték. A sör is menő volt, meglepő módon az ászokolt, csapolt bizonyult jó minőségűnek. Ráadásul kimérve is lehetett kapni, így volt olyan bulihely, ahol sörrel töltötték fel a tejeskannákat. A szovjet pezsgő uralta a bulikat. Aki Henkel-lel villogott, hozzá Kentet szívott, vagy Chesterfieldet, az már nagymenő volt.
1989 után aztán fokozatosan a karácsony vallási tartalma került előtérbe, a szilveszter megmaradt zajos világi ünnepnek. Valami azonban változóban. Az újévbe való átlépés öröme már nem annyira önfeledt, érződik a jövő iránti tömeges aggódás. Talán éppen ezért válnak majd még értékesebbé az olyan hagyományos ünnepek, mint a karácsony és a bulizós szilveszter.
Szólj hozzá!
Vannak pillanatok, amikor egyértelművé válik, hogy a régi módszerek már nem tartanak lépést a vállalkozásod növekedésével.
A továbbiakban Pásztor Zoltán megbízott főszerkesztőként irányítja a szakmai munkát.
Egy otthon kényelmét könnyű természetesnek venni egészen addig, amíg valami nem működik úgy, ahogy kellene.
Szeptember 8-án a Honvéd Ligetben várja programokkal a győrieket a Dr. Kovács Pál Könyvtár és Közösségi Tér.
Megkaptuk a 25 tonna szennyezett kőzet felszedésének protokollját.
137 képviselő támogatta az NVVH új elnökét - a hivatal szeptember 1-jén kezdi meg működését.
Sokan álmodoztak már arról, milyen lenne önállóan kezelni a varrógépet és saját ruhadarabokat alkotni.
Zajlanak a bornapok, de rengeteg minden mást is kínál a város.
Az iskolakezdésre befejezik a legfontosabb munkákat, a járdák helyreállítása azonban még szeptember első felében is folytatódik.
A TISZA Párt győri országgyűlési képviselője szerint félreértésre adhat okot az NVVH elnökjelöltjének meghallgatásán elhangzott kijelentés a jogerős ítéletekről.
Jövő hét hétfőn rendkívüli testületi ülésen engedhetnek zöld utat a képviselők Nemény polgármester akaratának.
Szeptember 11. és 22. között pályakarbantartás miatt vágányzári menetrend lép életbe, az utazóknak hosszabb menetidővel is számolniuk kell.
A Győri Bornapok miatt egy napra visszatér korábbi helyére a sokadalom, a Tarcsay parkolóban pedig már péntek estétől változik a forgalmi rend.
Augusztus 31-től megszűnik a három szervezet különleges vagyonkezelői státusza, feladataikat és vagyonukat az állam veszi át – jelentette be Magyar Péter.
Rajzversenyt hirdet a Blaguss Agora és a CONbathely.
A nettó átlagkereset 529 700 forintot tett ki, a medián ugyanakkor ennél jóval alacsonyabb, nettó 438 ezer forint volt.
Az állami fenntartású iskolák karbantartására 39 pályázat érkezett közel 123 millió forint értékben, ezek közül 19-et tudott támogatni a város.
A modern technológia már az otthonok légcseréjében is kulcsszerepet játszik.