A zsinagóga kerítésén korabeli fotók mutatják be az 1870. szeptember 15-én szecessziós és historikus stílusban elkészült épületet. Dézsi Csaba András (Fidesz-KDNP) győri polgármester megnyitó beszédében arra emlékeztetett, hogy a XXI. század egyik sötét időszakában csaknem kiirtották a zsidóságot Győrből, de az élni akarás megőrizte a zsidóságot. Amikor az épület pusztulásra volt ítélve, összefogtak és megmentették az utókornak – utalt a polgármester arra, hogy 1991-ben megalakult a Győri Zsinagógáért Alapítvány, amelynek célja az volt, hogy pénzt gyűjtsön az épület felújítására – írja az MTI.
Fotó: Wikipédia
Dézsi Csaba András hozzátette, hogy a zsinagóga történelme összefonódik Győr történelmével és jelképe az összefogásnak, a túlélésnek és a fejlődésnek. Győr az egyik legfejlettebb városa az országnak, a zsinagóga ma már nem vallási helyszínként, hanem kiállító és közösségi térként funkcionál és számos rendezvénynek ad otthont – mondta. Totha Péter Joel rabbi beszédében felidézte a százötven évvel korábbi ünnepélyes avató ünnepséget, amelyen a zsinagóga zárókövét helyezték el.
Elmondta, hogy akkoriban mintegy ötezren voltak a Zsidó Hitközség tagjai, elhurcolásuk után 150-en tértek vissza. A kivándorlások miatt ma 50-60 közötti a közösség létszáma. A győri zsidóság 1861-ben döntötte el, hogy zsinagógát épít. A telekvásárlás után tervpályázatot hirdettek, amelyen Benkó Károly terveit fogadták el. Az építést 1868-ban kezdték el. Az iskola épületét 1869-ben nyitották meg, a hozzáépült zsinagógát pedig egy évvel később, 1870. szeptember 15-én avatták fel.
A polgármester teljes beszéde itt olvasható:
Security Check Required
null
