Schmidt János 1935-ben született a Győr-Moson-Sopron megyei Feketeerdőn. Gödöllői Agrártudományi Egyetemen 1959-ben szerzett kitüntetéses agrármérnöki oklevelet. Oktatói tevékenységét 1960-ban kezdte a mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián. Egyetemi tanárrá 1979-ben nevezték ki. Három cikluson át (1976-1985) a mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Kar dékánja, majd két ciklusban (1985-1988 és 1996-1999) az egyetem tudományos rektorhelyettese volt. 14 éven át vezette a Kar Takarmányozástani Tanszékét - olvasható az MTI által közölt megemlékezésben.
A kandidátusi fokozatot 1970-ben, a mezőgazdasági tudomány doktora fokozatot 1989-ben szerezte meg. Az MTA 2001-ben levelező tagjává, 2007-ben pedig rendes tagjává választotta. Vezetőként irányította azt a kutatócsoportot, amely kidolgozta az új hazai fehérjeértékelési rendszert. Új technológiát dolgozott ki munkatársaival a növényolajipar legnagyobb mennyiségben előforduló, környezetszennyező melléktermékének (szűrési maradék) energiakiegészítő takarmányként való felhasználására. Elfogadott szabadalmainak és know-howjainak száma 11.
A Codex Pabularis Hungaricus (Magyar Takarmánykódex) szerkesztőbizottságának elnöke volt majdnem tíz évig. Nyolc éven át tagja volt az Országos Állatvédelmi Tanácsnak. Az EAAP (European Association for Animal Production) Takarmányozási Szekciójának hazai tagja volt. Négy ciklusban volt elnöke az MTA Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottságának. Ugyancsak négy cikluson át az MTA Veszprémi Akadémiai Bizottság Agrártudományi Szakbizottságának elnöke. Öt éven át (1993-1997) volt tagja az OTKA Élőtudományi Szakkollégiumának, három évig (1990-1993) vezette elnökként a TMB Állattenyésztési és Állatorvosi Szakbizottságát. Az Ujhelyi Imre Állattenyésztési Doktori Iskolát öt évig vezette. Könyvei és tudományos dolgozatai az egyetemi oktatás és tudományos továbbképzés alapvető ismeretanyagát jelentik.
Tudományos munkásságának elismeréseként több alkalommal részesült kitüntetésben: 1982-ben Újhelyi-emlékéremmel, 1983-ban Wilhelm Kirchner-díjjal (Németország), 1998-ban Darányi Ignác-díjjal és Gábor Dénes-díjjal, 2014-ben Horn Artúr-díjjal ismerték el munkáját, 2001-ben Pro Urbe díjat kapott Mosonmagyaróvár városától. Oktató- és tudományos munkáját 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetéssel ismerték el. Díszdoktorrá avatta a Veszprémi Egyetem (2004), a Debreceni Tudományegyetem (2008), valamint a Kaposvári Egyetem (2014).
"Halála nemcsak a takarmányozástudomány képviselőinek, hanem az egész hazai agrártársadalom számára pótolhatatlan veszteség" – olvasható Neményi Miklós akadémikus méltatásában.
