A National Geographic sorozatában, az Elátkozott helyek atlaszában Sam Sheridan író-kalandor a világ néhány sötét, sokak által egyenesen elátkozottnak tartott helyére látogat és utánajár, hogy mi igaz a híres legendákból. Többek között megtudhatjuk, hogy ki volt Drakula valójában.
Bram Stoker ír szerző Drakula (Dracula) című regénye 1897-ben jelent meg, és ezzel „életre kelt” a világirodalom leghíresebb vámpírfigurája. Bár Drakula alakja az írói fantázia műve, Bram Stoker egy valós személyről, III. Vladról, másnéven „Karóbahúzó Vladról” mintázta főhősét.
III. Vlad Havasalföldi fejedelemként uralkodott a 15. században. Segesváron született 1431-ben és a mostani Bukarestben halt meg 45 évesen. Az uralkodó leginkább kegyetlen cselekedeteiről híresült el; még Hunyadi Mátyás visegrádi börtönét is megjárta. A Karóbahúzó Vlad megnevezést azért kapta, mert egy kisebb bűnért is, mint a lopás, már karóbahúzás járt az elkövetőnek. III. Vlad kedvelt kínzási módszerei közé tartozott ugyanis az élve karóba húzás és a testcsonkítás is. Vladot számos korabeli írásban Draculaként említették. A sorozat azt ismerteti, hogy a később Drakula grófként ismertté vált III. Vlad valóban rászolgált a rossz hírére? Az Elátkozott helyek sorozat epizódjában, a Karóbahúzó Vlad átkában, erre keres választ Sam Sheridan a genetika legújabb eredményeit is segítségül hívva.
A premier december 19-én, szombaton este kilenc órakor lesz látható. Ebből kiderül, hogy:
- Bram Stoker soha nem járt Romániában, elbeszélése egyes helyszíneit egy angliai viktoriánus üdülőhely ihlette.
- Az író 1890 nyarán mindössze egy hónapot töltött az észak-angliai Whitby-ben, ám ez a négy hét meghatározónak bizonyult híres regénye megalkotása szempontjából. Bár a Drakula jelentős része Erdélyben játszódik – mely vidéket „Európa egyik legvadabb és legkevésbé ismert részeként” jellemez –, Stoker maga soha nem látogatott el Bécsnél keletebbre. Rémtörténetét egy halászfaluból lett viktoriánus üdülőhelyen kezdte el írni, s a település bájos utcácskái be is kerültek a regénybe.
- Romániában az emberek kétharmada hisz a boszorkányok varázserejében, s az év bizonyos kitüntetett napjain bíborszínű ruhába öltöznek, hogy így tartsák távol maguktól a gonoszt.
Fotó: National Geographic
- III. Vlad állítólag emberek ezreit húzatta karóba élete során. A kegyetlen kivégzési forma a félelemkeltés eszköze volt a számára, mellyel nemcsak a saját népét tartotta ellenőrzés alatt, de a külső ellenségeknek is elvette a kedvét a hódítási kísérletektől.
- A fejedelem a karóbahúzást a külső és a belső ellenségekkel szemben egyaránt alkalmazta – 1462-ben egy csatából visszavonulva több ezer karóba húzott holttestet hagyott hátra az üldöző oszmán erők elrettentésére.
- Karóbahúzó Vladot a hagyomány szerint Bukarest közelében, egy kis tó partján fejezték le az oszmánok. A sáros, növényekkel benőtt pocsolya ma a „Boszorkányok tavaként” ismert, lévén az elmúlt évszázadokban egymást követték itt a különös, megmagyarázhatatlan események.
- Bukaresttől alig 20 kilométerre, a Boldu-Creteasca erdő mélyén egy apró, jelentéktelennek tűnő tó lapul. Az 5 méter széles, 200 méter hosszú, 1,5 méter mély állóvíz ránézésre semmi izgalmasat nem ígér; az a túrázó, aki nincs tisztában a történetével, valószínűleg meg sem áll mellette. És lehet, hogy ez a szerencséje, mert hosszú és sötét története van ennek a helynek, olyan kísérteties, megmagyarázhatatlan eseményekkel, melyek alapján joggal nevezik „Boszorkányok tavának” ezt a baljós erdőmélyi állóvizet – hangzik el a sorozatban.
