Az elmúlt öt év volt a Föld legmelegebb fél évtizede az időjárási feljegyzések kezdete óta - derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) szerdán kiadott klímajelentéséből, amely szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja továbbra is emelkedik a légkörben - írja az MTI.
A globális éghajlat állapotáról szóló szokásos évi jelentés a világ meteorológiai szolgálatai és egyéb fontos intézményei által szolgáltatott adatokat összegzi - olvasható a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. A mutatók szerint 2019-ben a globális átlaghőmérséklet 1,1 Celsius-fokkal volt magasabb a 19. század második felében mért átlaghőmérsékletnél. Ennél melegebbet csupán 2016-ban jegyeztek fel, akkor a globális átlaghőmérséklet 1,2 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás kora előtti szintet, igaz abban az évben erős volt a Csendes-óceán egyenlítői térségének erős felmelegedését okozó El Nino légköri jelenség.
Az elmúlt öt év volt továbbá a Föld eddigi legmelegebb fél évtizede. A különösen érintett területek közé tartoztak Ausztrália, Alaszka, Észak-Oroszország, Kelet-Európa és Dél-Afrika bizonyos területei. Észak-Amerikai középső része volt az egyetlen jelentős szárazföldi terület, ahol az átlag alatti hőmérsékletet mértek.
Az ember okozta klímaváltozást döntően az üvegházhatású gázok légköri koncentrációjának növekedése okozza. A három legfontosabb üvegházhatású gáz, a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid mennyisége folyamatosan növekszik a légkörben, mostanra elérve az iparosodás kora előtt - 1750-ben - mért érték 147, 259, illetve 123 százalékát.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetésével felszabaduló szén-dioxid globális kibocsátása elérte a rekordot jelentő 36,6 milliárd tonnát, amelynek nagyjából a felét nyeli el a növényzet és az óceánok. Az antarktiszi ózonlyuk a legkisebb kiterjedésű volt 2002 óta, miután az Antarktisz feletti sztratoszférában kialakult abnormálisan meleg hőmérséklet drámai mértékben korlátozta az ózonveszteséget szeptemberben és októberben.
Az óceánok hőtartalma tavaly volt az eddig mért legmagasabb. A globális átlagos tengerszint magassága rekordot döntött 2019-ben, míg az arktiszi és antarktiszi tengeri jég kiterjedése jóval az átlag alatt volt. A gleccserjég tovább fogyatkozott immár a 32. egymást követő évben. A jelentés a legjelentősebb globális éghajlati események közé sorolja az Ausztráliát sújtó aszályt és a szélsőséges bozóttűzszezont. A tavalyi volt a legmelegebb és legszárazabb év Ausztráliában az időjárási feljegyzések kezdete óta, ugyanakkor Dél-Afrikát, Délkelet-Ázsiát és Közép-Chilét is jelentős aszály sújtotta 2019-ben.
Európán két rendkívüli hőhullám söpört végig a nyári hónapokban. A trópusi ciklonok a legpusztítóbb időjárási jelenségek közé tartoznak a legtöbb évben, és 2019 sem volt kivétel. A Mozambikban és Zimbabwében márciusban tomboló Idai hurrikán több mint 900 ember halálát okozta.
A Dorian hurrikán óriási pusztítást végzett a Bahama-szigeteken, míg a Hagibis tájfun hatalmas áradásokat okozott Japánban. Az Indiai-óceán északi részén az eddigi legaktívabb ciklonszezont mérték. A globális klíma-előrejelzések szerint minden forgatókönyv esetén tovább fog emelkedni a hőmérséklet, és a 2019-hez hasonló évek válnak a normává az évtizedben.
