Továbbra sem nyilvános az OLAF nagy port kavaró jelentése, amely súlyos visszásságokat tárt fel az Elios Zrt. által elnyert, európai uniós forrásból megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatban. A magyar hatóságok bűncselekmény hiányában megszüntették a nyomozást, a kormány pedig inkább úgy döntött, hogy kiveszi a projektek számláit az Európai Bizottságnak leadandó végleges számlacsomagból, vagyis nem kéri annak EU-s finanszírozását, így a beruházás teljes egészében a magyar adófizetők pénzén valósult meg. Ezzel a magyar kormány azt érte el, hogy az EU ne foglalkozzon többé az Elios-üggyel - írja hozzánk eljuttatott közleményében a TASZ.
Az Eleven Gyál nevű civil szervezet mégis szeretett volna hozzáférni az OLAF-jelentéshez, mert a városukat is érintő beruházás óta a közvilágítás minősége sokat romlott, az utcák jóval sötétebbek lettek. Az Eleven Gyál az Európai Bizottságtól, az OLAF-ot felügyelő szervtől kérte a jelentés kiadását. Kérésüket arra hivatkozva tagadták meg, hogy az OLAF jelentéseit kizárólag az érintett országok hatóságai számára kell kiadniuk, akik utána maguk dönthetnek arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e azokat. Ám a magyar kormány a nagy botrányt okozó korrupciógyanús ügyben szinte semmiről sem tájékoztatja a nyilvánosságot, és a megfelelő büntetőeljárások sem indultak meg.
A TASZ szerint a magyar állampolgároknak jogos érdekük fűződik ahhoz, hogy megismerjék az adófizetők pénzéből megvalósuló közvilágítási projektekkel kapcsolatos visszaéléseket. Ezen felül az Európai Unió összes polgárának és szervének nyomós érdeke fűződik ahhoz, hogy az OLAF által feltárt visszásságokat valódi, érdemi vizsgálat kövesse az adott tagállamban. Ellenkező esetben a korrupcióval érintett államok példát vehetnének Magyarország eljárásáról: a számonkérés ugyanis könnyen elkerülhető, ha a tagállam utólag mégsem hívja le a forrásokat abban az ügyben, amelyben az OLAF vizsgálódik. Mivel az OLAF csak a támogatások kis részében vizsgálódik, így azokban, amelyekben nem jár el, a visszaélések tovább folytathatók. Ha tehát az OLAF vizsgálatának eredményeit az érintett tagállam nem kezeli megfelelően, az ellen a TASZ szerint kizárólag a nyilvánosság lehet hatékony eszköz.
A luxemburgi székhelyű bíróság eddig elutasította az OLAF-jelentések kiadására vonatkozó kereseteket azzal az indokkal, hogy azok nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné az OLAF jövőbeli vizsgálatait. A TASZ szerint azonban sérti az Eleven Gyál információszabadsághoz való jogát az OLAF-jelentések eltitkolása, ami ellentétes az Európai Unió Alapjogi Chartájával.
„Az európai polgároknak joguk van megtudni, ha a tagállamok kormányai visszaéléseket követnek el az adójukból finanszírozott beruházások során. Különösen a korrupciós ügyek elszenvedőit, a silány közvilágítást kapott gyáliakat nem lehet elzárni az OLAF-jelentésektől” – mondta el Kaputa Júlia, a TASZ jogásza.
“Az Elios-os közvilágítás-fejlesztések sok várost érintenek Magyarországon. Bár Gyálon a helyi önkormányzatnál elértük, hogy felülvizsgálják és reményeink szerint javítják a közvilágítás minőségét, de úgy gondoljuk, hogy az összes ilyen beruházás vizsgálatának anyagát joga van megismerniük a magyar adófizetőknek” – hangsúlyozta Homoki Andrea, az Eleven Gyál tagja.
Az Európai Bíróság előtt az Eleven Gyált dr. Hüttl Tivadar, a TASZ jogsegélyszolgálatának vezetője képviseli.
