Az első magyar horrorfilm, a Post Mortem forgatása tavaly februárban fejeződött be, és azóta folynak az utómunkák.
"Jelenleg minden párhuzamosan megy. Van egy alapfilmünk a vágás után, amin már nem akarunk nagyon változtatni. Készül a filmrészletekhez a zene, a hangon dolgoznak, és a trükkök is folyamatosan érkeznek hozzám. Úgyhogy nap mint nap elég nagy mennyiségű anyagot kell átnéznem, nem unatkozom"
- nyilatkozta Bergendy Péter, a friss Balázs Béla-díjas filmrendező.
"A szerződés szerint a filmünknek augusztus 1-jéig el kell készülnie. Kérdés, hogy a home office, ahogy most mindenki dolgozik, mennyire nehezíti, vagy lassítja le a munkát, de egyelőre nem akarjuk megváltoztatni a határidőt."
A 41 forgatási nap összes felvételét tudták használni, s a kísérteteket megjelenítő filmes trükkök is nagyüzemben készülnek már. Kiretusálják a filmből a szellemalakokat mozgató köteleket, eltüntetik a zöld háttereket, így új életre kelnek a képek.
"Egészen megdöbbentő így látni a jeleneteket. A szellemmozgásokat Hellebrandt Gábor, a kreatív producertársam és írótársam fekete ruhába öltözve zöld háttér előtt játszotta el, s most az árnyalakok életre keltésében a számítógépes animáció is segít"
- fűzte hozzá.
A Post Mortem közvetlenül az első világháború után, a spanyolnáthajárvány idején játszódik, és főszereplője egy halottakat fényképező fotós, aki egy kísértetjárta faluba vetődik. Sajátos aspektust ad a filmnek, hogy egy évszázad múltán, most megint mindenkinek személyes élménye lett egy világjárvány.
"Gondolom, más szemmel fogja majd nézni a közönség. A spanyolnáthajárvány, amelyről még azt sem tudjuk pontosan, hogy 25 vagy 50 millió halálos áldozata volt, nem nagyon maradt meg az emberek emlékezetében, annyi tragédia érte őket, hogy elfojtották. Két filmet is terveztem abból a korszakból, úgyhogy alaposan utána olvastam. A Post Mortem is éppen a háború után játszódik, aminek sok halottja volt, a járvány is szedte az áldozatokat. Így lett ez a filmben a kísértetek ideje, akiknek száma egyre nő, aztán majd kiderül, hogy a szereplőink tudnak-e valamit kezdeni ezzel, vagy sem."
A filmet eredetileg októberben, esetleg éppen halloweenre időzítve akarták bemutatni a magyar mozikban, de ez most szintén bizonytalanná vált.
"Egyfelől nem szeretnénk, ha a sok korábban elmaradt filmbemutató miatt majd a nyilván zsúfolt őszi szezonban kéne vetíteni, másfelől fesztiválkarriert tervezünk a filmnek. A legnevesebb fantasy-horror fesztiválra, a spanyolországi Sitgesre is szeretnénk majd benevezni, de olyan nagy A-kategóriás filmmustrákon is elindítanánk, mint például a Varsói Filmfesztivál, ez pedig azzal járhat, hogy a film premierjét is ott kell tartani."
Bergendy Trezor című filmjét közben tavaly nemzetközi Emmy-díjra jelölték, és a rendező novemberben részt is vett a New York-i Hiltonban megrendezett díjátadó ceremónián. A március 15-én Balázs Béla-díjjal kitüntetett filmrendező arról is beszélt az MTI-nek, hogy már több további produkció előkészítésén is dolgozik. Az egyik Petőfi Sándor János vitézének filmváltozata, amely a mai közönséghez szól majd.
"A Gyűrűk Urával és a Trónok harcával kell versenyeznünk, mert a nézők ehhez vannak szokva"
- mondta hozzátéve, hogy nyilván kreatív megoldásokat kell majd bevetni, hogy a kisebb költségvetés miatt ne csalódjanak a nézők, de úgy vélte, a jó történet, a jó szereplők, kárpótolhatják őket.
"Van még egy tervem, egy pikáns kalandfilm, a Hadilányok, amely Mátyás király seregében játszódik 1472-ben. Ezt minisorozatként szeretném leforgatni. Sok évem ment rá nagyszabású történelmi filmekre, mindkét Hunyadi-filmtervben benne voltam, a Zrínyin is egy évig dolgoztam, annyit foglalkoztam ezzel a korszakkal, hogy nem akartam csak úgy elengedni. A Hadilányokban a sereget kísérő nők szemszögéből akarjuk a sereg életét bemutatni. Így nincs szükség költséges nagy csatákra, ami megvalósíthatóvá tenné a produkciót"
- árulta el Bergendy.
