Átadták hétfőn Kőszegen az egykori bencés rendház felújított műemléki épületét, amely továbbra is a szerzetesrend tulajdonában áll, de megújult közösségi tereivel együtt a jövőben idegenforgalmi szálláshelyként is szolgál - írja az MTI.
A felújítást a kőszegi Kreatív város - fenntartható vidék (KRAFT) programban 1 milliárd 435 millió forinttal támogatta a magyar kormány.
Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára avatta fel az 1677-1680-ban épült, kívül-belül teljesen megújult épületet.
Az államtitkár azt mondta: ahhoz, hogy a jezsuita szerzetesek a török hódoltság idején felépítették a rendházukat, a jövő iránti óriási bizalom és békés lelkület kellett, és ezt folytatták az évszázadok során a piarista és a bencés szerzetesek.
A rendház felújítása és új funkcióval bővülése jól illeszkedik abba a pozitív folyamatba, amelynek során megújul a gazdag történelmi múlttal és idegenforgalmi látványosságokkal, de határozott jövőképpel rendelkező és egyre inkább iskolavárossá váló Kőszeg
- tette hozzá Soltész Miklós.
Miszlivetz Ferenc, a KRAFT program ötletgazdája, a Kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének főigazgatója elmondta: széles körű összefogásra és a kormányzat értő támogatására volt szükség ahhoz, hogy csaknem két évtizedes közös gondolkodás után a program megvalósítása - benne a kőszegi belváros jellegzetes épületének számító rendház felújítása - is megkezdődjön, sőt befejeződjön.
Fotó: MTI / Varga György
A 65 férőhelyes Benedict Hotel Kőszeg a városba érkező egyetemi kutatóknak, vendégprofesszoroknak, külföldi hallgatóknak, valamint turistáknak is nyújt majd szállást, közösségi terei pedig oktatási célokat is szolgálnak majd, ezekben előadásokat, kisebb konferenciákat is lehet tartani.
Hortobágyi T. Cirill pannonhalmi főapát a rendház történetéről szólva elmondta: a jezsuita szerzeteseket még Pázmány Péter kérte fel arra, hogy építsenek rendházat és szervezzék meg a tanítást Kőszegen. Mindössze három év alatt épült fel a rendház, amelyet később piaristák vettek át, majd 1815-től került a pannonhalmi bencésekhez és egészen az 1948-as államosításig működött.
Hozzáfűzte: az épület 1990-ben került vissza egyházi tulajdonba, először a verbita szerzetesek használták lelkigyakorlatos házként, majd a helyi római katolikus plébánia működtette zarándokszállásként és közösségi házként.
Az épület állaga időközben erősen leromlott, felújítása csak központi segítséggel volt elképzelhető, ezt tette elérhetővé a város legjelentősebb műemléki épületeinek megújítását is megcélzó KRAFT program.
