A telepeken majdnem olyan népszerű a nyugtató, mint az alkohol

Abcúg 2019-08-12 10:45:00
A biofű és a herbál elterjedése ráirányította a figyelmet a falusi szegénytelepek drogproblémáira. Mostanáig mégsem voltak pontos számaink arról, mekkora a baj valójában, legfeljebb személyes benyomásokból és történetekből lehetett kiindulni. A Magyar Addiktológiai Társaság telepi szerhasználók körében végzett felmérése szerint tényleg országszerte elterjedtek a dizájnerdrogok, de a legnagyobb bajt még mindig a cigi, az alkohol és a nyugtató okozza. Utóbbit már majdnem annyian szedik naponta, mint ahányan isznak.

Mióta a dizájnerdrogok a legkisebb falvakban is felütötték a fejüket, távolról sem igaz, hogy a kábítószer valami nagyvárosi hóbort lenne. Az utóbbi években egymást érték a beszámolók arról, hogy még a legszegényebb emberek is olcsó herbáltól, biofűtől, kristálytól és más szintetikus anyagoktól állnak be, amiket összefoglalóan újfajta pszichoaktív szereknek hívnak. Ezeket a drogokat valamilyen szárított növényre permetezik rá, majd cigaretta formájában szívják el. Úgy néz ki, mint egy füves cigi, csak éppen sokkal erősebb, és sosem lehet tudni, mi van benne pontosan. Általában acetonban oldják fel, de előfordul, hogy könnyen beszerezhető vegyszereket használnak, akár patkánymérget vagy csavarlazítót. Ennek elég rémisztő pszichés hatásai vannak.

A herbál- és biofűprobléma különösen azokat a falusi szegregátumokat sújtja, ahol a legszegényebb, legkevésbé iskolázott emberek élnek, és ahol a gyerekek sokszor már 14 évesen kipróbálják ezeket a szereket. De hiába beszélnek erről civil szervezetek, mint a BAGázs, és hiába találkoznak ezzel gyakran az Abcúgnál is a riportjaik során, mostanáig nem voltak pontos számaink a baj valóságos méretéről.

Ez valamelyest megváltozott, miután a Magyar Addiktológiai Társaság munkatársai 30 szegregátumban, 400 aktív szerhasználó bevonásával mérték fel a droghelyzetet egy európai uniós telepfelszámolási program keretében. Ebből még mindig nem tudjuk megmondani, pontosan hány ember fogyaszt ilyen szereket Magyarországon, inkább a legrosszabb helyzetű, főleg észak-magyarországi, észak-alföldi és dél-dunántúli telepek viszonyairól kapunk képet.

“Először is, nem elszigetelt helyekről beszélünk, ahová valaki bevitte a drogot, aztán elterjedt, hanem országos jelenségről van szó, hiszen ez a típusú szerhasználat a mélyszegénységgel és a kilátástalansággal függ össze. Ezt eddig is sejtettük, de nagyon jó, hogy megerősítést kaptunk rá” – mondta Csák Róbert szociológus, a kutatás egyik résztvevője. Szerinte a másik fontos eredmény, hogy kiderült: bármennyire is sokan álltak rá a dizájnerdrogokra,

továbbra is az alkohol, a cigi és a nyugtató a legnépszerűbb.

Ez látszik ebből az ábrából is, ami azt mutatja, az aktív droghasználók hány százaléka fogyasztott élete során a különböző szerekből.

“A drog mindig egy stigmatizált dolog, általában az jut róla az emberek eszébe, hogy 2-3 ember magánkívül őrjöng, és beleborul az árokba. Szándékosan szerettük volna elejét venni ennek a morális pánikkeltésnek, ezért kérdeztünk rá az olyan legális szerekre is, mint az alkohol vagy a gyógyszer, hogy a tágan értelmezett szerhasználatról kapjunk képet” – mondta Csák. A kutatásban direkt aktív szerhasználókat kérdeztek, akik

  • az elmúlt egy hónapban legalább egyszer fogyasztottak dizájnerdrogot, vagy
  • legalább egyszer használtak nyugtatót vagy altatót recept nélkül, vagy
  • napi szinten ittak legalább egy liter sört vagy három deci bort.

Kiderült, hogy közülük majdnem annyian használnak napi szinten nyugtatókat, mint amennyien alkoholt, de négy százalékuk naponta használ biofüvet és herbált is.

Úgy tűnik, a gyógyszerhasználat masszívabban jelen van a telepeken, mint a sokat emlegetett illegális szerek. A mostani kutatásban nem vizsgálták az okát, de ebben nagy szerepük lehet a háziorvosoknak, akik gyakran az első szorongásos panaszra felírják ezeket az olcsó, könnyen elérhető nyugtatókat. Akik nem alkohol vagy dohányzás miatt küzdenek függőséggel, 81 százalékban nők, és úgy tűnik, hogy ők gyakran használnak gyógyszereket. “A nyugtató általában női drognak számít, nemcsak a szegregátumokban, hanem nagyvárosokban is. Ők gyakrabban fordulnak orvoshoz, mint a férfiak, és nekik kevésbé nézi el a társadalom, ha például lerészegednek” – mondta Csák. Ráadásul a telepeken általában nem is tekintenek droghasználatként a nyugtatószedésre: “Az orvos mondta, hogy könnyebben aludjak, miért ne szedhetném be?”

A férfiak és az idősebbek többnyire még mindig az alkoholra és a cigire szoknak rá. A más szereket, többnyire dizájnerdrogokat választók 76 százaléka viszont mindössze 18-24 éves.

A szerhasználókat arról is megkérdezték, volt-e már olyan, hogy ébredés után azonnal drogozniuk kellett, vagy előfordult-e, hogy az ismerősei szóltak, túl sokat használnak valamiből. Nem meglepő, hogy az ilyen problémás szerhasználók a dohányosok körében voltak a legtöbben (89 százalék), de a dizájnerdrogokat és nyugtatókat fogyasztók körében is majdnem 70 százalékot tettek ki.

A kutatás eredményeiről Csák Róbert több előadást is tartott, elsősorban az érintett települések polgármestereinek és a telepfelszámolási pályázattal foglalkozó minisztériumi dolgozóknak. Az ilyen alkalmakkor általában az volt a benyomása, hogy a döntéshozókat főleg az új pszichoaktív szerek érdekelték, nem a legális drogok.

“A droghasználat mindenkit nagyon érdekel, de ebbe nem tartozik bele az alkohol, a cigaretta és a nyugtató. Amint eljutottam ezekhez a témákhoz, elvesztették az érdeklődésüket, miközben a közönségben ülő, helyi szociális munkások bólogattak, hogy ők is nagy problémának látják a női gyógyszerhasználatot”.

Pedig Csák szerint fontos lenne, hogy minél többen megértsék, miért baj az ilyen mértékű alkohol- és gyógyszerfogyasztás: lehet, hogy ez nem annyira látványos, közegészségügyi szempontból viszont nagyon veszélyes, ráadásul sokba is kerül az államnak. Különösen úgy, hogy a szerhasználók többsége legfeljebb a családjához tud bizalommal fordulni, ha úgy érzi, függőségi problémája van. A kutatás szerint

legkevésbé a családsegítő munkatársaiban bíznak az emberek, 62 százalékuk nem szívesen keresi meg őket a bajaival.

(Szurovecz Illés / Abcúg)

 

Szólj hozzá!

Szombathelyen járt Orbán Viktor, és Lázár János

A Rezgő étteremben tanácskoztak a helyi fideszesek.

Pozitív pénzügyi mérleggel zárta a 25/26-os bajnoki szezont a Falco KC

A kosárcsapat kasszájában 7 millió forint maradt.

Autóval ijesztgette lánya élettársát egy 40 éves nő

Az anya többször megindult a fiú felé a kocsival.

Hajtó Péter: Pintér Bencének is le kell mondania, ha egy büntetőeljárás miatt az ő távozását követeli a polgármester 

A független önkormányzati képviselő  szerint a politikai felelősség mércéje nem lehet személyfüggő.

Új helyszínnel, jégpályával, fényjátékkal és koncertekkel érkezik az Advent Győrben - mutatjuk a legfontosabb programokat, helyszíneket és jegyárakat

November 27-én Wolf Kati koncertjével indul az ünnepi programsorozat, amely idén a Városházát is bevonja a karácsonyi forgatagba. 

Vajon szükség van rá? - még idén létrejöhet a Működő és Emberséges Magyarország Intézet

Radnai Márk bejelentette, hogy benyújtották az Országgyűlésnek az új, független intézmény létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek kidolgozásához több mint 2200 állampolgári észrevétel érkezett.

Újabb lépés a győri zártkertek ügyében: Hajtó Péter a minisztériumnál kezdeményezett jogszabály-módosítást

A független önkormányzati képviselő három konkrét változtatást javasol, amelyek több ezer győri ingatlantulajdonos helyzetét rendezhetik.

Repetát? A szombathelyi Paragvári Utcai Általános Iskolába is betette a lábát a szupermenza

Már nem a konyhásnénik karja úszik a cérnametélt fölött. A gyerekek maguknak szednek abból és annyit, amennyit akarnak.

Párkányfelújítás: mit tud a szálerősített finombeton?

A párkányról könnyű megfeledkezni egy nagyobb felújítás során, pedig ez az elem folyamatosan ki van téve az esőnek, a napsütésnek és a mindennapi használatnak.

Visszatér az Oxygen FM Győrben: már novemberben újraindulhat a rádióműsor a 100,1 MHz-en

Pénzes Anikó, az Oxygen Media tulajdonosa lapunknak elárulta, hogy már épül az új belvárosi stúdió, és akár már a jövő héten megszólalhat az adás.

Egy doboznyi szeretet: idén is karácsonyi ajándékokat gyűjtenek a rászoruló gyerekeknek Győrben

A Városi Diákfórum hatodik alkalommal szervezi meg jótékonysági akcióját, amelyhez november 23. és december 11. között lehet csatlakozni.

Újra Jazzkedd Győrben: tízéves jubileumát ünnepli az Antal Gábor Trió

A Győri Filharmonikus Zenekar népszerű koncertsorozata februárban folytatódik, ezúttal a modern jazz, a fúziós zene és a rock találkozásával.

November 26-án közmeghallgatást tartanak Győrben – négy percet kapnak a felszólalók

A győriek személyesen tehetik fel kérdéseiket és mondhatják el javaslataikat a városvezetésnek a Városháza Dísztermében. 

Rómaiak, Picasso, rap és egy pohár bor – mozgalmas hét vár a győriekre a Rómer Múzeumban

Tárlatvezetések, történelmi előadás, koncert, kiállításmegnyitó és ingyenes filmvetítés is szerepel a friss programkínálatában.

Új céget alapított a győri Rába, és vezetőváltás lesz a futóműgyártónál is

A változások hátterében a cseh hadiipari együttműködés erősödése is állhat.

2028 előtt egészen biztos, hogy még csak szóba sem kerülhet a szombathelyi északkeleti elkerülő 

Hende Csaba szelleme belengte a parlamentet, és újra előkerült a hőn áhított szombathelyi elkerülő ügye.

Pintér Bence újra tisztázta a győri matekot: a megszűnő állami elvonás valójában nem hoz pluszpénzt a városnak

A polgármester részletesen bemutatta, miért nem jelent 1 milliárd 600 millió forintos könnyebbséget Győrnek a Versenyképes Járások Program megszüntetése. 

Egy kámi ház vécétartályban is drogot találtak a rendőrök

A mosókapszulákat tartalmazó kosár alján pedig közel egymillió forint lapult.