A korábbi évekhez hasonlóan ellentmondásosan látják a nyugdíjjövőjüket a jelenleg még aktív, 30-59 éves magyarok, bár 82 százalékuk fontosnak tartja az öngondoskodást, mégis főleg az állami nyugdíjra számítanak időskorukban
- mutatta be online sajtótájékoztatón a K&H legújabb felmérésének eredményeit Székely Pálma, a K&H Biztosító életbiztosításokért és saját értékesítési csatornákért felelős vezetője csütörtökön.
A nyugdíjkilátásokkal foglalkozó kutatás szerint a lakosság 15 százaléka teljes egészében az állami nyugdíjra támaszkodik majd időskorában, 42 százalékuk pedig főként az államtól kapott juttatásból tervezi megélhetését, kismértékben kiegészítve más forrásból.
Nyugdíjcélú megtakarítással a lakosság 28 százaléka rendelkezik a felmérés szerint. A pénzintézet szakembere megjegyezte, hogy az egészség célú megtakarítás is fontos.
A kutatásban megkérdezettek legnagyobb mértékben, 38 százalékban az önkéntes nyugdíjpénztárt jelölték meg, mint megtakarítási formát, második helyen, 20 százalékban pedig a nyugdíjcélú biztosítást. Mindemellett ingatlanból (20 százalék), vállalkozásból (13 százalék) vagy családi segítségből (9 százalék) egészítenék ki az államitól kapott nyugdíjat.
Fotó: Pixabay
Azok, akik tettek félre idősebb korukra, átlagosan 1,8 millió forintot halmoztak fel eddig, de a többség jelenleg kevesebb, mint 500 ezer forintnál tart - ismertette Székely Pálma utalva arra, hogy a gondtalan nyugdíjas évekért 21 millió forintos megtakarításra lenne szükség.
A megkérdezettek 40 százaléka vallotta azt, hogy a járvány miatt kevesebbet tud félretenni a nyugdíjas éveire. Székely Pálma kiemelte, hogy minél jobban érintett valakit a járvány, annál kevésbé akar a hosszú távú pénzügyekkel, a nyugdíjas évekre való takarékoskodással foglalkozni.
Székely Pálma felhívta a figyelmet arra, hogy jóval nagyobb tudatosságra lenne szükség össztársadalmi szinten a nyugdíjkilátások javulása érdekében. Mint mondta, a jelenleg érvényes szabályozás alapján, a most nyugdíjba vonulók keresetük 70-80 százalékát kapják meg juttatásként, míg a 2040-ben nyugdíjazottak mindössze 30 százalékát. Újságírói kérdésre kiegészítette azzal, hogy arány csökkenésének okai a demográfiai tendenciákra vezethetők vissza.
A megkérdezettek közül tízből heten vallották azt, hogy a nyugdíjkorhatárig dolgozni fognak. Idén 12 százalék jelezte, hogy korhatár előtt nyugdíjba vonulna, ezen belül a nők aránya volt lényegesen magasabb, 19 százalék, míg a férfiak mindössze 3 százaléka tervezi, hogy hamarabb felhagyjon a munkával.
A pénzintézet reprezentatívnak tekinthető felmérése során 500 főt kérdezett meg online módon fele-fele arányban nőket és férfiakat, amelyen belül a budapestiek aránya 17 százalékot tett ki.
