Egy kutatócsoport felfedezte, hogy a legközelebbi ismert barna törpe, a Luhman 16A a Jupiteren és a Szaturnuszon láthatókhoz hasonló felhőövek jeleit mutatja. Ez az első alkalom, hogy tudósok a poliametria technikáját használták Naprendszeren kívüli felhők, vagyis exofelhők tulajdonságainak meghatározásához.
A barna törpék a bolygóknál nagyobb, de a csillagoknál kisebb tömegű égitestek, tömegük jellemzően 13-80-szor nagyobb, mint a Jupiteré.
A Luhman 16A egy kettős rendszer része, melyben egy második barna törpe is van, a Luhman 16B. Mindkét barna törpe mintegy 30-szor nagyobb tömegű, mint a Jupiter. A Naptól 6,5 fényévnyi távolságra van, ez a harmadik legközelebbi rendszer az Alfa Centauri és a Barnard-csillag után - írja a phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Annak ellenére, hogy a Luhman 16A és 16B hasonló tömegűek, hőmérsékletűek, és valószínűleg ugyanakkor keletkeztek, jelentősen eltér az időjárásuk. A Luhman 16B-n nincsenek jelei állandó felhőöveknek, ehelyett rendszertelen, egyenetlen felhői lehetnek. Ezért észrevehetően változó fényű a felhőknek köszönhetően, nem úgy, mint a 16A.
"Csakúgy, mint a Föld és a Vénusz, ezek az égitestek nagyon eltérő időjárású ikrek"
- mondta Julien Girard, az amerikai Baltimore-ban lévő Space Telescope Science Institute munkatársa, a felfedezést tevő csapat tagja.
A tudósok a Chilében lévő Nagyon Nagy Teleszkóp egyik műszerét használva tanulmányozták a Luhman 16 rendszerből érkező polarizált fényt. A polarizáció a fény egyik tulajdonsága, amely jelzi a fényhullám oszcillálódásának irányát.
Amikor a fény részecskékről, például felhőcseppekről verődik vissza, a polarizáció egy bizonyos szögét részesítheti előnyben. Egy távoli rendszerből érkező fény által preferált polarizáció mérésével a csillagászok kikövetkeztethetik a felhők jelenlétét anélkül, hogy közvetlenül megvizsgálnák a barna törpék felhőszerkezetét.
"Még több fényévnyi távolságból is meg tudjuk határozni a polarizáció segítségével, min haladt át a fény útja során"
- mondta Girard.
Ennek meghatározásához különböző tulajdonságú modellekkel hasonlították össze a megfigyeléseket: barna törpék szilárd felhőtakaróval vagy csíkozott felhőövekkel rendelkező atmoszférájával és még olyan barna törpékkel is, melyek összenyomódtak a gyors forgásuk következtében. "Arra jutottunk, hogy csak a felhőövekkel rendelkező légkörök egyeznek meg a Luhman 16A-n végzett megfigyeléseinkkel" - mondta Theodora Karalidi, az orlandói Közép-Floridai Egyetem kutatója.
A polarimetria technikája nem csak barna törpékre korlátozódik, alkalmazható távoli csillagok körül keringő exobolygókra is.
A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a The Astrophysical Journal című szaklapban jelenik meg.
