A fiatalok 72 százaléka tisztában van azzal, hogy az étrend-kiegészítők a hagyományos étrend kiegészítését szolgálják, 23,6 százalékuk azonban tévesen a gyógyszerek csoportjába sorolja ezeket a termékeket, ráadásul nagy arányban próbálják ki ezeket a szereket - derül ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. idei közös kutatásából, amelyet hétfőn juttattak el az MTI-nek.
A 18-30 éves korosztályra vonatkozó kutatásban, amelybe 500 embert vontak be, megállapították, hogy a válaszadók 66,2 százaléka szedett már valamilyen étrend-kiegészítőt: a 18-22 éves korosztály 56,6 százaléka, a 23-26 év közöttiek 64,4 százaléka, míg a 27-30 éves korcsoport 74,4 százaléka szedett már ilyen készítményeket. A felmérés szerint a nők körében népszerűbbek az étrend-kiegészítők (73 százalék), mint a férfiaknál (58,2 százalék).
Fotó: Pixabay
Közölték, a fiatalok leggyakrabban azért vásárolnak étrend-kiegészítőt, mert azok koncentrált formában tartalmazzák a hatóanyagokat, de az egészségük megőrzése is fontos motiváció számukra. Ugyanakkor megjegyezték, a válaszadók 46,8 százaléka szerint az is meghatározó szempont, hogy az étrend-kiegészítőket nem szükséges orvossal felíratni.
A közlemény idézte Hankó Zoltánt, a Magyar Gyógyszerészi Kamara (MGYK) elnökét, aki aggasztónak nevezte, hogy a fiatalok egy része nem tesz különbséget az étrend-kiegészítők és a gyógyszerek között. Mivel az étrend-kiegészítők az uniós szabályozás következtében nem esnek át bevizsgáláson, így a fogyasztók nagyobb eséllyel találkozhatnak hamisított szerekkel, a rossz tapasztalatok pedig nem csak a jogszerűen forgalmazott étrend-kiegészítőkbe, de a gyógyszerekbe vetett bizalmat is megingathatják.
Bérci István, a Magyarországi Étrend-kiegészítő Gyártók és Forgalmazók Egyesületének (MÉKISZ) elnöke szerint a felmérés rámutatott, hogy a magyar fiatalok továbbra sem rendelkeznek megfelelő ismeretekkel az étrend-kiegészítőkről, ugyanis a válaszadók csupán 22,4 százaléka ismerte fel, hogy az étrend-kiegészítők nem csak természetes hatóanyagot tartalmaznak, 28,6 százalékuk pedig tévesen úgy gondolja, hogy ezek a készítmények betegséget megelőző vagy gyógyító hatással rendelkeznek.
Forrás: MTI
