A ma ránézésre alvóvárosnak tűnő Körmend múltja megannyi izgalmat rejt. Ezek egyike a boszorkánykeresés és találás volt, amit aztán perek követtek. Boszorkánynak nem volt nehéz lenni, csak pár haragos kellett hozzá, vagy egy elfuserált szerető, hoppon maradt udvarló, rosszakaratú szomszéd. A kisvárosi horrort, amelynek során néhány nőt megégettek, érdemes felidézni ma is.
Nem éppen szívbajos polgárok laktak a városban a 18. században, hittek a babonákban és komolyan vették a boszorkányságot. Az évszázadok folyamán több boszorkány-per is zajlott, melyek nem ritkán halálos ítélettel végződtek. Ennek során 1741 januárjában egy, úgymond boszorkányt égettek meg a településen. Részletes vizsgálati jegyzőkönyv csak egy 1751. évi perről maradt fenn, melyben a vád Ivánkovics Kata magyarnádaljai jobbágy boszorkányságát igyekezett bizonyítani. Bár ma már nehézkes az irat nyelvezete, de aki rákap, az nagy élményhez juthat...
A hölgy, Kata, Horváth György házastársa volt és nagy bajba került tudálékossága miatt. Bevádolták és védekezett, ahogy tudott. A többi között előadta, hogy semmi rosszat nem tett, sőt akinek nyavalyája támadt, azon próbált segíteni. Szomszédait a „száraz fájdalomból hideg vízzel, sertéshájjal megkenvén ezen szókat mondván rá: Jézus nevében megmosom ezen testet, nem azért, hogy szép legyen, hanem hogy a rossz nyavalya a testéből ki költözzék".
A retorziót azonban feltáró jellegű vallomása ellenére sem kerülhette el az asszony. Zanathy Boldisár vármegyei szolgabíró és Anyos Imre vármegyei esküdt az ügyet kivizsgálták, a nyolc Fatenst (tanút) meghallgatták. Egyikük, Anna Varga Magyar azt vallotta, hogy „Ivánkovics Kata husz tojást kért tüle cserébe, mellyeket megadván néki, az üdötül fogva az majorságának semmi hasznát nem veheti, sem nem tojnak ugy mint az elött, sem pedigh ha mit toinakis, ki nem költik."
A nem tojó tyúk akkor igen nagy veszedelmet jelentett. Részint a fontos élelem elmaradása, részint a babona miatt, mert az elfogyó tojás (elapadó tej) rendszerint boszorkányságot jelentett. Akit pedig ehhez kötöttek, annak jaj volt. Mint a hájjal kenegető Katának is. Akit ugyancsak súlyos vádakkal illetett falubelije, Joannes Korbácsics. Aki bonyolult, de rosszindulatú vallomásában előadta, hogy gyógyítani ment a Muraközbe, onnét pedig visszatérve „Nádasi Plébános uramhoz bé ment".
„Onnend ebéd után haza fele menvén az uton közel Horváth Nádallyához, mint ha valaki háttul hideg vizzel nyak szürt öntötte volna, minden teste felborsódzott... Házához érkezvén estve...imadsagh közben halla a Fatens, hogy az Istálo ajtaját valaki erössen megh rugta, ... hol az ajtaja, hol a Fatens volt erössen megrugván.. Ivánkovics Kata illen szokkal illette a fatenst: No megh jöttel vén diszno, hol voltál ebéden, mitt beszéllettel a Nádosdi papnak..., a Fatens ujra megh szidván Ivánkovics Katát, ugy csapta pofon a fatenst, hogy az ágyban köllött neki dülni, s aztán rá ugorván, ugy megh nyomta, mint ha egy malom kö lett volna raita" .
A vallomástól kellőképp elszörnyülködhettek a vármegyés ítészek, pláne, hogy a derék Korbácsics egyre jobban belelendült a tanúskodásba. Kifejtette, hogy Kata, miután ráugrott a delikvensre, egy órán át nyomás alatt tartotta, majd leszállván róla, a fejét és a száját a bal vállához fordította és húzta. Ezt látva a jelen lévő újabb tanú, Korbácsics Marinka, azt mondta az alaposan bele melegedett hölgynek: „Az istenért ne hagyd így, mert a világ csúfja lészen..."
A tanút a jegyzőkönyv szerint a vádlott addig nem engedte el, amíg az meg nem ígérte neki, hogy reá semmit nem vall. Egy másik tanú, Catharina Kovács pedig csak annyit mondott, „hanem hogy a Fatens szomszéd Asszonyának Ivánkovics Kata azt mondotta, hogy Korbacsics Jánosnak fiát a Sáágh hegyen az boszorkányok megh ettik, soha nem gyogyul megh."
Hogy mi lett a hájjal kenegető sorsa, nem ismerjük, de nagy valószínűséggel nem úszta meg a máglyát. Ha meg igen, örökre megbélyegzett maradt, nem is szólva a büntetésről. Büntetésben pedig a középkori Magyarországon verte az európai élmezőnyt...
(Forrás: Schram Ferenc: Magyarországi boszorkányperek 1970).
Szólj hozzá!
A jelölt a Jobbik soproni szervezetének alelnöke, jelenleg Sopronkőhidán él családjával.
Továbbra is Gyulai Zsolt vezeti a szövetséget.
Önnek új üzenete érkezett.
Többek között a nagykölkedi, máig a település határában éktelenkedő gumitelep is az ügy részese.
Szerencsére összejött a 20 éves jogi szakmai gyakorlata.
1 milliárd 800 millió forintra csökkent a szervezet állami támogatása. Szalai Ádám és Schäfer András veheti át az utánpótlásbázis.
A győriek előadása a műfajilag is rendkívül színes programot kínáló Magyar Kulturális Hét Pozsonyban nevű rendezvénysorozat idei évadának egyik kiemelkedő pontja.
Ha valaki meghallja azt, hogy országúti kerékpár, legtöbbször a Tour de France ugrik be.
Az Odense sem okozott gondot a győri csajoknak.
A rendőrség megerősítette, lehet az LMBTQI jogokért felvonulni Budapest belvárosában.
29:28-ra győzték le a győri lányok a dán riválist.
Ezentúl a közgyűlés nyilvánossága előtt tárgyalják meg az önkormányzati cégek beszámolóit.
Hiába szavaztak úgy a helyiek, hogy nem szeretnék, ha egy része be lenne építve.
Kiderült, hogy nem is lehetett volna titkos, és, hogy mára mennyire elavult.
Nem ukránok, belföldi szélhámosok voltak.
Egy szombathelyi férfi azt állította, hogy a testvére belökte a szobába, és nem engedi ki onnan.
Egy jól megtervezett és kivitelezett kerítés nem csupán határvonalat jelent egy telek szélén. A kerítés a biztonság, az esztétikum és a funkcionalitás hármas egységét képviseli – legyen szó családi házról, ipari területről vagy mezőgazdasági birtokról.
Gyulai Miklós elnök, egyszerűen csak puccsot emleget.