Több mint három évtized vízgazdálkodási és környezetvédelmi tapasztalatait összegezték a Széchenyi István Egyetem kutatói a dunaszigeti DALIA-napon. A Szigetköz Élményközpontban megtartott szakmai rendezvényen három új kiadványt mutattak be, amelyek a térség ártéri rehabilitációjának történetét, eredményeit és nemzetközi szinten is hasznosítható tanulságait dolgozzák fel. A győri egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportja egy európai uniós támogatással megvalósuló nemzetközi program részeként vizsgálja a vízpótlási beavatkozások hosszú távú hatásait.
Fotó: Adorján András
A Szigetköz vízgazdálkodása az 1992-es Duna-elterelés után került különösen nehéz helyzetbe. A folyó vízhozamának jelentős csökkenése miatt mellékágak száradtak ki, visszaesett a talajvízszint, és súlyosan károsodtak a térség különleges természeti élőhelyei. Az azóta fokozatosan kiépített vízpótlási rendszer célja az eredeti vízviszonyok lehetőség szerinti helyreállítása, az ártéri élővilág megőrzése és a mezőgazdasági, valamint turisztikai lehetőségek javítása. A több évtizedes munka eredményei ma már más európai folyóvidékek számára is fontos tapasztalatokat kínálnak.
Ezeket a tapasztalatokat dolgozza fel a Horizont Európa program által támogatott DALIA-projekt, amelyben kilenc ország 22 szervezete vesz részt. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság koordinálásával zajló együttműködés kilenc mintaterületen vizsgálja a folyók és vizes élőhelyek rehabilitációjának lehetőségeit. A győri kutatók közreműködésével elkészült egy részletes, angol nyelvű szakmai tanulmány, valamint két rövidebb, magyar és angol nyelvű ismeretterjesztő kiadvány. A magyar változat 34 történeten keresztül mutatja be, hogyan alakult át a Duna és a Szigetköz kapcsolata a folyószabályozásoktól napjainkig.
Fotó: Adorján András
Bene Katalin, a Széchenyi István Egyetem Vízgazdálkodási Kutatócsoportjának vezetője szerint a szigetközi rehabilitáció nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő jelentőségű. „A szigetközi rehabilitáció léptéke, összetettsége és több évtizedes tapasztalata nemzetközi szinten is jelentős” – hangsúlyozta a szakember, aki szerint fontos, hogy az itt alkalmazott műszaki és környezeti megoldásokat más országokban is megismerhessék. Chappon Máté, az egyetem oktatója és doktorandusza arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízrendszerek helyreállítása nem kizárólag mérnöki kérdés: a sikerhez a hatóságok, a szakemberek és a helyi közösségek folyamatos együttműködésére is szükség van.
A rendezvényen a tudományos eredmények mellett a közérthető ismeretterjesztés is szerepet kapott. Bemutatták ugyanis „A nagy nyár és a Duna” című animációs kisfilmet, amely a Széchenyi István Egyetem kutatócsoportja és a Cinemon Entertainment együttműködésében készült. Az alkotás a Szigetköz ártéri rehabilitációjának történetét dolgozza fel, és az „Akik a vízről mesélnek” című nemzetközi sorozat részeként jött létre. A győri kutatók munkája így nemcsak a vízgazdálkodási szakemberek számára kínál hasznos tudást, hanem a szélesebb közönségnek is segít megérteni, miért kulcsfontosságú a Szigetköz vízrendszerének megőrzése.
