Bár a Tisza-kormány 2027-es költségvetési javaslata szerint 15 százalékkal csökken a szolidaritási hozzájárulás országos összege, miközben mintegy 60 milliárd forinttal nő az önkormányzatok állami támogatása, Pintér Bence (TSZV–LMP–Momentum) polgármester szerint egyelőre korai lenne ünnepelni. A városvezető Facebook-bejegyzésében arra figyelmeztetett, hogy a jelenleg rendelkezésre álló adatokból továbbra sem állapítható meg, pontosan hogyan változik Győr pénzügyi helyzete jövőre. Álláspontja szerint a szolidaritási adó rendszere alapvetően hibás, és a tervezett módosítások nem jelentenek valódi megoldást.
Fotó: gyor.hu
A polgármester különösen azt kifogásolja, hogy az új kormány sem veszi figyelembe Győr sajátos adópolitikáját. Miközben a legtöbb nagyvárosban 2 százalékos a helyi iparűzési adó, Győrben ez mindössze 1,6 százalék, ami jelentős kedvezményt biztosít a helyi vállalkozásoknak. A szolidaritási hozzájárulás számításánál azonban ezt a különbséget továbbra sem ismerik el. Pintér szerint így a korábbi fideszes gyakorlathoz hasonlóan a Tisza-kormány javaslata is hátrányosan érinti a gazdaságilag sikeres, ugyanakkor jelentős kiadásokkal működő városokat.
A győri városvezető a kormányzati reakciókat sem hagyta szó nélkül. Felidézte, hogy Nemény András (Éljen Szombathely! Egyesület) Szombathely polgármestere szintén kifogásolta az új szabályozást, ám felvetéseire érdemi válasz helyett Stumpf Péter (TISZA Párt), a Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára reagált egy általa propagandaposztnak nevezett bejegyzéssel. Pintér szerint különösen ellentmondásos, hogy miközben a kormány azt állítja, nem bünteti a fejlődő településeket, továbbra is fenntartja azt az adórendszert, amely szerinte éppen a gazdasági növekedést sújtja. „Ha nem büntetik a valódi teljesítményt, a sikert, ahogy azt a Fidesz tette, akkor a 2027-re vonatkozó javaslatból miért nem látszik, hogy pozitívan értékelné a központi kormányzat a Győr által biztosított iparűzési adókedvezményt?” – tette fel a kérdést.
A bizonytalanságot tovább növeli, hogy a város által fizetendő szolidaritási hozzájárulás pontos összegét csak a költségvetési törvény elfogadása után állapítják meg. A feladat a javaslat szerint a Pénzügyminisztériumtól a Magyar Államkincstárhoz kerül, miután az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek találta a korábbi eljárási rendszert. A városháza szakemberei már dolgoznak a költségvetési adatok feldolgozásán, de egyelőre csak becsléseket tudnak készíteni. Ráadásul az egyes állami támogatások pontos összege is csak 2027 januárjában válhat ismertté. A közösségi közlekedés finanszírozásánál például még az sem világos, hogy Győr milyen feltételekkel és mekkora összegre pályázhat.
Pintér arra is felhívta a figyelmet, hogy az országos szinten 15 százalékos adócsökkentés nem egyformán érinti az önkormányzatokat. A módosított sávhatárok miatt az alacsonyabb adóerő-képességű települések kedvezőbb helyzetbe kerülhetnek, miközben a nagyobb bevételű városok továbbra is aránytalanul magas terheket viselhetnek. Budapest hozzájárulása például 21 százalékkal csökkenhet, amit a győri polgármester furcsa kivételezésnek tart. Szerinte a jelenlegi javaslatból az sem derül ki, hogy a befizetett összegeket pontosan milyen célokra fordítják, és milyen elvek alapján részesülnek belőlük más települések.
Fotó: gyor.hu
A városvezető összességében úgy látja, hogy a kormányváltás ellenére a szolidaritási hozzájárulás alapvető problémái változatlanok maradtak. Nem világos, hogy a rendszer célja a közszolgáltatások színvonalának kiegyenlítése, a szegényebb térségek felzárkóztatása vagy egyszerűen az állami kiadások mérséklése. Amíg ezekre a kérdésekre nincs egyértelmű válasz, addig szerinte a rendszer igazságossága sem ítélhető meg. Győr számára pedig továbbra is az a legfontosabb kérdés, hogy a beígért országos könnyítésekből mennyi marad ténylegesen a város kasszájában.
