A Fővárosi Törvényszék 2026. október 30-án elsőfokon ítéletet hirdetett a Boldog István egykori országgyűlési képviselővel és társaival szemben hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette és más bűncselekmények miatt indult büntetőügyben - írja a bíróság szerkesztőségünknek küldött közleményében.
Fotó: MTI/Balogh Zoltán
A nem jogerős ítéleti tényállás szerint Boldog István I. rendű vádlott, egykori országgyűlési képviselő és a II. rendű vádlott, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés volt tagja, majd 2018-tól alelnöke hivatali helyzetével visszaélve jogellenesen befolyásolta Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit. Az I. és a II. rendű vádlottal együttműködött a vállalkozóként dolgozó III. rendű terhelt, akinek az volt a feladata, hogy kapcsolatot tartson a manipulált közbeszerzéseken eredményesen szereplő kivitelezőkkel. A bűncselekmények elkövetésében közbeszerzési tanácsadóként részt vett a IV. rendű vádlott, valamint bűnsegédként a VIII. rendű vádlott is, aki Cserkeszőlő egykori alpolgármestere volt.
A jogellenesen manipulált közbeszerzési eljárásokon – a köztük meglévő korrupciós kapcsolatra tekintettel – a VI. és a VII. rendű vádlottak kerültek kiválasztásra, és végezhették el egy cserkeszőlői bölcsőde és egy kúria épületének, továbbá az önkormányzat energetikai beruházásának kivitelezését. Az elnyert pályázatokért cserébe, továbbá a jövőbeni sikeres pályázatok benyújtásának reményében a VI. és VII. rendű vádlott 10-10 millió forintot jutatott el a III. rendű terhelthez, aki a neki juttatott jogtalan vagyoni előnyt egyenlő arányban megosztotta az I. és a II. rendű vádlottal.
A bíróság a fenti tényállás alapján az I., II., III., IV. és VIII. rendű vádlottat bűnösnek mondta ki hivatali vesztegetés elfogadásának, vesztegetés elfogadásának, valamint versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettében, melyeket az I. és VIII. rendű vádlott bűnsegédként, a II., III. és IV. rendű terhelt pedig részben tettesként, részben bűnsegédként követett
el.
A vesztegetési pénzt kifizető cégek tulajdonosai, a VI. és VII. rendű vádlottak bűnösségét társtettesként elkövetett hivatali vesztegetés, társtettesként elkövetett vesztegetés, továbbá versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntettében állapította meg. A törvényszék az I. és a II. rendű vádlottat egyaránt 5 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, a III. és IV. rendű terheltet pedig 3-3 év szabadságvesztésre ítélte – előbbi terhelt esetében a szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön, míg az utóbbi esetében fogház. Az I-IV. rendű vádlottakat a szabadságvesztésükkel egyező időtartamban a közügyek gyakorlásától is eltiltotta. A IV. rendű terheltet még 5 év közbeszerzési szaktanácsadói foglalkozástól eltiltásra is ítélte.
A bíróság a IX. rendű vádlottat – mivel cselekménye nem volt bizonyítható – az ellene versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban bűntette miatt emelt vád alól felmentette.
A bíróság a VI. és VII. rendű terhelt esetében a szabadságvesztés tartamát 2 évben, a végrehajtási fokozatot börtönben határozta meg, és lehetőséget látott a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére is – a próbaidő időtartamát az előbbi esetében 4, az utóbbiéban pedig 3 évben állapította meg. A két vádlottat a próbaidejük tartamával egyezően tiltotta el attól, hogy gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó tagja, igazgatója vagy egyszemélyi vezetője, továbbá felügyelőbizottságának tagja legyen. A VIII. rendű vádlottat 1 év fogház fokozatú – végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztésre ítélte a bíróság.
A törvényszék – figyelemmel arra, hogy a bűncselekményeket anyagi haszonszerzés céljából követték el – a VIII. rendű terhelt kivételével valamennyi vádlott esetében pénzbüntetést is kiszabott, az I., II. és III. rendű vádlott esetében pedig – a jogtalan vagyoni előny elvonása érdekében – még vagyonelkobzást is alkalmazott.
A bíróság valamennyi vádlott esetében nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a 7 éves időmúlást, mely a vádlottaknak nem volt felróható, ahogyan a bűncselekményeket beismerő vádlottak esetében is indokoltnak tartotta a szabadságvesztés alacsonyabb időtartamban történő meghatározását. Az ítélet indokolásában a törvényszék hangsúlyozta a hasonló korrupciós cselekmények elszaporodottságát, a vádlottak terhére értékelve ezt. Kiemelte, hogy a jelen ügyben kiszabott joghátrányoknak az a társadalomi elvárást is tükrözniük kell, hogy a jövőben mások hasonló bűncselekményeket ne kövessenek el.
Az ítélet nem jogerős.
Az ítélet kihirdetését követően a bíróság – hivatkozással a szökés, elrejtőzés veszélyére – elrendelte az I. és a II. rendű vádlott bűnügyi felügyeletét, így ők a lakóhelyükül szolgáló települést engedély nélkül nem hagyhatják el, és nyomkövető eszközt kell viselniük.
