Alaposan átrendeződtek a hazai erőviszonyok az áprilisi országgyűlési választások óta. Az Iránytű Intézet legfrissebb felmérése szerint a Fidesz már azokban a társadalmi csoportokban is jelentős támogatottságot veszített, amelyek korábban a legerősebb bázisát jelentették. A Népszabadság által ismertetett kutatás talán legfontosabb megállapítása, hogy a nyugdíjasok körében is átvette a vezetést a TISZA Párt.

A 65 év felettiek 42 százaléka jelenleg a TISZA Pártra szavazna, míg a Fideszt 30, a Mi Hazánkat 6 százalék támogatja. A bizonytalanok aránya 18 százalék. Ez különösen jelentős fordulat annak fényében, hogy a tavaszi választások előtt még komoly Fidesz-előnyt mértek ebben a korosztályban.
A fiatalabb választóknál, ahogy az várható volt, még látványosabb a különbség. A 18–29 évesek között 67 százalékon áll a TISZA Párt, miközben a Fidesz mindössze 12 százalékot ér el. A 30–39 évesek körében 64–15 százalék az arány, vagyis a 40 év alatti választók között a kutatás alapján elsöprő a jelenlegi kormánypárt fölénye.
A településtípusok szerinti adatok szintén komoly változásról árulkodnak. A korábban hagyományosan Fidesz-erősségnek számító falvakban már 44 százalékon áll a TISZA Párt, szemben a Fidesz 28 százalékával. A Mi Hazánk támogatottsága itt 10 százalék. A megyei jogú városokban még nagyobb, 56–19 százalékos a TISZA előnye, Budapesten pedig 60 százalék támogatja Magyar Péter pártját, miközben a Fidesz 18, a Mi Hazánk 7 százalékon áll.

Az iskolai végzettség szerinti bontás talán még beszédesebb: a diplomások körében a TISZA Párt 64 százalékos támogatottságával szemben a Fidesz mindössze 13 százalékon áll. Az egykori kormánypárt egyetlen vizsgált kategóriában őrizte meg vezetését: a legfeljebb nyolc általánost végzettek között 37–36 százalékos az arány a Fidesz javára, ami mindössze egyetlen százalékpontos különbséget jelent.
Az Iránytű Intézet eredményei alapján tehát a Fidesz támogatottságának visszaesése már nem csupán a fiatalabb, városi vagy magasabban képzett választók körében érzékelhető. A nyugdíjasok és a falvak lakóinak politikai preferenciái is jelentősen megváltoztak, ami azt mutatja, hogy az áprilisi választási vereség után a korábbi kormánypárt hagyományos szavazóbázisa is meggyengült. A felmérés ugyanakkor pillanatnyi választói szándékokat mutat, nem tényleges választási eredményt.
