A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közzétett adatai szerint 2026 augusztusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 740 ezer 600 forint, nettó átlagkeresete pedig 519 ezer 900 forint volt. A bruttó bérek 8,4 százalékkal, a nettó keresetek pedig 10 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A nettó bérek gyorsabb növekedéséhez a családi adókedvezmények, valamint az anyákat érintő kedvezmények bővítése is hozzájárult.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Az átlagkereset ugyanakkor nem feltétlenül mutatja meg, mennyit visz haza egy átlagos munkavállaló, hiszen a kiugróan magas fizetések felfelé húzzák az értéket. Ezért érdemes a mediánkeresetet is figyelembe venni, amelynél a dolgozók fele többet, másik fele kevesebbet keres. Augusztusban a bruttó mediánkereset 611 ezer 400 forint, a nettó mediánkereset pedig 433 ezer 400 forint volt. Ez utóbbi 86 ezer 500 forinttal maradt el a nettó átlagkeresettől.
A béremelkedés mellett az infláció jelentős mérséklődése is hozzájárult a vásárlóerő javulásához. A fogyasztói árak augusztusban mindössze 1,3 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, így a nettó reálkeresetek 8,6 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a fizetésekből átlagosan érezhetően több terméket és szolgáltatást lehetett megvásárolni, mint 2025 azonos időszakában.
A kedvező országos adatok azonban nem jelentik azt, hogy minden munkavállaló ugyanilyen mértékű javulást tapasztalt. A béremelkedés ágazatonként és munkakörönként eltérő lehet, ráadásul a háztartások kiadásainak összetétele is jelentősen befolyásolja, hogy ki mennyit érzékel az infláció csökkenéséből. A lakhatási, élelmiszer- és egyéb mindennapi költségek változása ezért sokaknál más képet mutathat, mint az országos átlag.
A gyors béremelkedés ugyanakkor a munkáltatók számára is kihívást jelenthet. Miközben a reálkeresetek 8 százalék feletti ütemben növekedtek, a munkatermelékenység javulása ennél jóval szerényebb, 1 százalék körüli lehet. A vállalkozásoknak így egyre nagyobb bérköltségeket kell kigazdálkodniuk, ami hosszabb távon a foglalkoztatási döntésekre és az árak alakulására is hatással lehet.
