Lezárult kedden a Magyarország ellen indított uniós kondicionalitási eljárás, miután az Európai Unió Tanácsa konszenzussal elfogadta az erről szóló döntést – számolt be a hírről az MTI. Magyarország ennek köszönhetően 4 milliárd 200 millió eurónyi, korábban zárolt kohéziós forráshoz férhet hozzá, emellett ismét teljes körűen megnyílhatnak az Erasmus+ és a Horizont Európa programok a magyar egyetemisták és kutatók előtt. A döntésről Magyarország Európai Unió mellé rendelt állandó képviselete számolt be közösségi oldalán.
Az eljárás még az előző kormány idején indult, miután az Európai Bizottság súlyos aggályokat fogalmazott meg a magyar közbeszerzési rendszer működésével, a korrupciós kockázatokkal és a jogállamisági garanciákkal kapcsolatban. Az uniós intézkedések következtében három magyarországi kohéziós program költségvetési kötelezettségvállalásainak 55 százalékát függesztették fel. A források felszabadítását az Európai Unió a kifogásolt hiányosságok megszüntetéséhez és az előírt reformok végrehajtásához kötötte.
Az Európai Bizottság szeptember végén már jelezte, hogy az új magyar kormány által bevezetett korrupcióellenes intézkedések és jogállamisági reformok megfelelő eredményeket hoztak. A testület akkor úgy fogalmazott, hogy „Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az unió pénzügyi érdekeinek védelmére”. Ennek alapján javasolta a Tanácsnak a több mint 4 milliárd euró felszabadítását és az egyetemi programokat érintő korlátozások megszüntetését.
A magyar állandó képviselet szerint a döntés egy több mint négy éve tartó folyamat végére tesz pontot. Közleményükben hangsúlyozták, hogy az elmúlt hónapokban végrehajtott, nagyszabású korrupcióellenes intézkedéscsomag az Európai Bizottság és a Tanács valamennyi korábbi aggályát kezelte. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke az X-en üdvözölte a döntést, amely szerinte új fejezetet nyit Magyarország és Európa kapcsolatában.
Ha már nem emlékeznél, hogy mit gondolt az Orbán-rezsim anno a források elvonásáról:
A korábbi Fidesz-kormány éveken keresztül politikai támadásként értékelte az Erasmus+ és a Horizont Európa programok magyarországi korlátozását. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter már 2023 januárjában „tűrhetetlennek és elfogadhatatlannak” nevezte az uniós intézkedést, Navracsics Tibor pedig később az Európai Parlament „politikai zsarolásával” magyarázta a tárgyalások megrekedését. A kormány következetesen azt kommunikálta, hogy Brüsszel politikai okokból bünteti a magyar egyetemistákat és kutatókat, miközben az Európai Bizottság elsősorban az alapítványi egyetemek kuratóriumainak összeférhetetlenségi szabályait és az uniós források felhasználásának átláthatóságát kifogásolta.
A kormányzati kommunikáció később még élesebbé vált, Gulyás Gergely már egyenesen „magyargyűlöletet” emlegetett az uniós intézkedések hátterében, Hankó Balázs egykori kulturális és innovációs miniszter pedig 2025 februárjában politikai üldözésnek, igazságtalannak és erkölcstelennek nevezte a brüsszeli döntéseket. A Fidesz-kormány az uniós követelések egy részét a magyar szuverenitás és az egyetemi autonómia megsértéseként értékelte, és saját finanszírozású ösztöndíj- és kutatási programokkal igyekezett pótolni a kieső lehetőségeket. A mostani fejlemény ugyanakkor azt mutatja, hogy az új magyar kormány által végrehajtott korrupcióellenes és jogállamisági reformok nyomán az Európai Unió végül késznek mutatkozott a korlátozások feloldására – furcsa, hogy az Orbán-kabinet ezt nem lépte meg annak idején. Illetve, dehogy furcsa.
A fejlemény különösen fontos a magyar felsőoktatás számára, hiszen az uniós korlátozások miatt számos egyetem hallgatói és kutatói kerültek bizonytalan helyzetbe a nemzetközi ösztöndíjak és kutatási együttműködések területén. Weisz Viktor, a TISZA Párt európai parlamenti képviselője szerint a döntés azt bizonyítja, hogy érdemi reformokkal és az átláthatóság megerősítésével visszaszerezhetők a korábban elveszített európai lehetőségek.
„A magyar fiataloknak nem szabad politikai döntések árát megfizetniük. Az Erasmus+ nem kiváltság, hanem jog, lehetőség a tanulásra, a fejlődésre és Európa megismerésére” – hangsúlyozta a képviselő, aki hozzátette: azért dolgoznak, hogy ezek a lehetőségek minden magyar fiatal számára elérhetővé váljanak.
