Még szeptember közepén írtunk arról, hogy egészen elképesztő összegű munkáról kapott tájékoztatást egy győri társasház. Az Árpád út 83–85. szám alatti épületben augusztus 10-én gázszivárgást észleltek, ezért az MVM szakemberei megszüntették a gázellátást. Másnap a ház előtt nagyjából három négyzetméternyi járdaburkolatot is felbontottak, hogy levágják és ledugózzák az épületet ellátó vezetéket. A lakók már akkor értetlenül álltak az előtt, hogy az elvégzett munka nettó egymillió forintba kerülhet, ráadásul a visszakapcsoláskor várhatóan ugyanezt a területet ismét fel kell bontani. Most újabb fejezetéhez érkezett a kacifántos történet, ugyanis megérkezett a hivatalos számla, amelynek végösszege 1 millió 256 ezer 77 forint.
Az MVM szeptember 17-én kiállított számlája három tételt tartalmaz, amiből kettővel nincs semmi probléma. A kiszállási díj nettó 4 ezer 100 forint, az elosztó- és leágazóvezetéken végzett háromórás munka nettó 29 ezer 700 forint, míg az úgynevezett közvetített alépítményi földmunka nettó 955 ezer 237 forint. Ez utóbbi önmagában bruttó 1 millió 213 ezer 151 forintot jelent. A társasház tehát most már nem egy becsléssel, hanem egy tényleges fizetési felszólítást jelentő számlával szembesült. Az érintettek azonban nem hagyták annyiban a dolgot és egy jogász lakó segítségével részletes, többoldalas számlareklamációt készítettek, amelyben a teljes összeg törlését követelik.
A szeptember 26-án keltezett beadványuk egyik legfontosabb állítása, hogy a felbontott járda nem a társasház telkén, hanem közterületen található, az ott futó leágazó vezeték pedig a lakók jogi értelmezése szerint az MVM tulajdonát képezi. Ezt földhivatali dokumentumokkal és térképmásolattal is igyekeznek alátámasztani. A beadvány szerint a földgázelosztó saját tulajdonú hálózati elemén végzett beavatkozás költsége nem terhelhető automatikusan a fogyasztóra. A lakók arra is hivatkoznak, hogy a gázszivárgás bejelentése nem tekinthető a járda felbontására és a vezeték levágására adott megrendelésnek. Álláspontjuk szerint a számlázás jogszabályi feltételei sem teljesültek, ezért az MVM-nek nincs megfelelő jogalapja a költségek áthárítására.
A sztori talán legérdekesebb része azonban az, hogy a társasház már magának a beavatkozásnak a szükségességét is megkérdőjelezi. A rendelkezésükre álló munkalap szerint az MVM szerelői augusztus 10-én ugyanis bejutottak az épületbe, elvégezték a szükséges vizsgálatokat, és a főelzáró zárását is ellenőrizték. A lakók szerint ezért tisztázni kell, miért nem lehetett a gázellátást a meglévő elzáróval, a járda felbontása nélkül megszüntetni. A beadvány arra is kitér, hogy a gázvezeték az épület homlokzatán, illetve a kukatárolóban is hozzáférhető volt. Mindezek alapján a társasház azt kéri az MVM-től, hogy részletes műszaki és gazdaságossági indokolással támassza alá, miért éppen a közterület felbontásával járó megoldást választotta.
A lakók további problémát látnak abban, hogy az augusztus 10-i veszélyhelyzet-elhárításról az MVM már korábban kiállított egy külön, bruttó 55 ezer 499 forintos számlát, amelyet a társasház a beadvány szerint ki is fizetett. A most vitatott, több mint 1 millió 250 ezer forintos követelés tehát ettől függetlenül született meg. A jogi beadvány logikája szerint a szolgáltató díjjegyzéke sem teszi lehetővé, hogy a veszélyhelyzet elhárításának költségeit korlátlanul, különböző jogcímeken továbbterheljék a fogyasztóra. A társasház ezért nemcsak a számla sztornózását kéri, hanem azt is, hogy az MVM a vita rendezéséig függessze fel a fizetési kötelezettséget, és ne alkalmazzon késedelmi szankciókat.
A beadványban egyébként egy minden igényt kielégítő iratigénylés is szerepel. A társasház többek között szeretné megismerni az augusztus 11-i munkavégzés dokumentációját, a felhasznált munkaórák és gépek adatait, a bontott és helyreállított felület pontos méretét, az alkalmazott egységárakat, valamint a munkát végző alvállalkozó szerződését és számláját. Külön kérik a közterület-bontási engedélyt és a burkolat helyreállításáról készült dokumentumokat is. Magyarán a lakók most már nemcsak azt szeretnék tudni, hogyan jött ki a közel egymillió forintos nettó földmunka, hanem azt is, hogy pontosan ki, milyen megbízás alapján, mennyiért és milyen műszaki indokkal végezte el a munkát.
Az ügyben egyelőre nincs végleges döntés, az első asszót követően a felek most várakozó állásponton vannak. A társasház szeptember 26-i keltezésű beadványában 15 napon belüli érdemi választ kért az MVM-től, és jelezte, hogy szükség esetén a fogyasztóvédelmi hatósághoz, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz, illetve a békéltető testülethez fordul. Arról egyelőre nincs információnk, hogy a szolgáltató elfogadta-e a reklamációt, vagy továbbra is fenntartja követelését, de az ügyben eljáró egyik lakó szerint még arra sem kaptak választ, hogy az MVM egyáltalán érkeztette-e tértivevényes levelüket.
A gázszivárgás megszüntetésének szükségességét természetesen senki nem vitatja, a kérdés az, hogy a választott műszaki megoldás indokolt volt-e, és annak költsége jogszerűen terhelhető-e a lakókra. Az MVM álláspontját is megismerve lehet majd eldönteni, hogy valóban a társasháznak kell-e állnia a milliós számlát. Az ügy fejleményeire természetesen visszatérünk.
