A napok óta tartó hőhullám mellett egy kevésbé látványos, ám komoly egészségügyi kockázatot jelentő jelenségre is figyelmeztetnek a szakemberek: Budapesten és az ország több pontján emelkedni kezdett a talajközeli ózon koncentrációja. Varga Judit, a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa a Másfélfokon megjelent írásában arra hívja fel a figyelmet, hogy miközben a 15–25 kilométeres magasságban található ózonréteg nélkülözhetetlen védelmet nyújt a Nap káros sugárzásával szemben, a talaj közelében ugyanez az anyag már légszennyezőnek számít.
Fotó: Getty Images
A talajközeli ózon erőteljes oxidáló, mérgező gáz, magas koncentrációban irritálhatja a szemet és a légutakat, csökkentheti a tüdőfunkciót, valamint súlyosbíthatja az asztmás és más légzőszervi betegségek tüneteit. A kockázatot tovább növeli, hogy a magas ózonszint éppen a nyári kánikulák idején jelentkezik, így a hőség és a légszennyezés egyszerre terheli a szervezetet. Különösen veszélyeztetettek a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi betegséggel élők. A Másfélfok által idézett adatok szerint az Európai Unióban a részecskeszennyezés után az ózonhoz köthető a második legtöbb légszennyezés okozta idő előtti haláleset: 2023-ban becslések szerint mintegy 63 ezer ilyen halálozás kapcsolódott hozzá.
Az ózon ráadásul nem közvetlenül kerül a levegőbe, hanem más szennyező anyagokból, úgynevezett prekurzorokból alakul ki. Keletkezéséhez többek között nitrogén-oxidokra, szén-monoxidra, metánra és illékony szerves vegyületekre, valamint erős napsugárzásra és magas hőmérsékletre van szükség. Az ózon koncentrációja jellemzően a délutáni órákban, nagyjából 15 óra körül tetőzik. Érdekesség, hogy a legmagasabb értékeket nem feltétlenül a nagyvárosok forgalmas központjaiban mérik: az ózonszennyezés gyakran az agglomerációs, kertvárosi vagy vidéki területeken erősebb, és akár több száz vagy ezer kilométerre is kialakulhat azoktól a helyektől, ahol az előanyagokat kibocsátották.
A problémát tovább súlyosítja, hogy az ózon a növényzetet és a mezőgazdaságot is károsítja. A leveleken keresztül a növényekbe jutva gyorsíthatja azok öregedését, lassíthatja a növekedést, terméskiesést okozhat és az erdők állapotát is ronthatja. A közlemény szerint 2022-ben csak az Európai Unió búza termelésében mintegy 1,3 milliárd eurós kárt okozott az ózonszennyezés. Ráadásul hiába csökkent Európában 2005 és 2023 között 35–50 százalékkal több ózonképző szennyezőanyag kibocsátása, az éves átlagos háttérkoncentráció még így is 2 százalékkal emelkedett, miközben a csúcsértékek mindössze 9 százalékkal mérséklődtek.
A jövő sem feltétlenül ígér gyors javulást. A klímaváltozás következtében gyakoribbá váló erdőtüzek ugyanis olyan természetes eredetű kibocsátásokkal járhatnak, amelyek részben ellensúlyozzák az emberi eredetű légszennyezés visszaszorításának eredményeit. Az ózon elleni fellépést az is nehezíti, hogy nincs egyetlen olyan nagy közvetlen kibocsátó, amelynek korlátozásával megoldható lenne a probléma. A szakemberek szerint ezért az ózon kialakulásához szükséges előanyagok összehangolt csökkentése jelenti a leghatékonyabb megoldást, amiben a közlekedés károsanyag-kibocsátásának mérséklése is fontos szerepet játszik.
Magas ózonszint és hőség idején a lakosság is tehet azért, hogy csökkentse a szervezetét érő terhelést. A szakértő azt tanácsolja, hogy lehetőleg kora reggel vagy késő este tartózkodjunk hosszabban a szabadban, és a lakást is ezekben az időszakokban szellőztessük. A déli és délutáni órákban még az egészségeseknek is érdemes kerülniük a komoly fizikai megterhelést és az intenzív szabadtéri sportot, miközben különösen fontos a megfelelő folyadékbevitel. A légszennyezés mérsékléséhez pedig hozzájárulhatunk az autóhasználat csökkentésével, a tűzrakás, grillezés és bográcsozás mellőzésével, valamint az oldószeres festékek helyett vízbázisú termékek használatával.
