A magyar közbeszerzési rendszer felhajtja az árakat, a túlárazás rendszerszintű, különösen a nagy értékű közbeszerzéseknél magas a korrupciós kockázat - közölte az Integritás Hatóság szerdán az MTI-vel.
A tavalyi közbeszerzéseket vizsgáló integritásjelentés kifogásolja, hogy összeszokott cégek pályáznak ugyanazokon a tendereken, jellemzően ugyanabban a szereposztásban, és visszatérően ugyanazok a szereplők nyernek.
Megállapításuk szerint a rendszerben nincs piaci ár összehasonlítás, a korábbi szerződések árát használják referenciapontként, konzerválva a magas árszintet. Az állam így a piaci szintnél jellemzően többet fizet, főképp az építési beruházásoknál, de a túlárazás az állam egyik legnagyobb kiadási tételében, az energiabeszerzésekben is jelentős. A 10 milliárd forint feletti építési beruházásoknál különösen magas a korrupciós kockázat, mert kevés a szereplő, a kiírók és a nyertesek között tartós összejátszás valószínűsíthető - írták.
A versenyt kiiktató módszerek a közlemény szerint kifinomultak. A közbeszerzéseket indokolatlanul összevonhatják, hogy csak a nagy cégek tudjanak pályázni, vagy épp szétdarabolják, hogy ne kelljen nyílt pályázatot tartani. Máskor irreleváns műszaki feltételeket szabnak, vagy úgy állítják össze a követelményeket, hogy csak egy pályázó feleljen meg. A csökkenő verseny miatt a kiseb piaci szereplők kiszorulnak, miközben a legnagyobb állami beszerzések egy része nem látható, a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) legnagyobb tételeit ugyanis nem közlik a nyilvános közbeszerzési felületen.
Az Integritás Hatóság a feltárt kockázatok miatt egyeztetéseket javasolt a központi beszerző szervezeteknek, de a tervezett találkozók rendre elmaradtak - közölték.
Az integritásjelentés megállapítja, hogy a közbeszerzési rendszer véletlenszerűen tudja csak biztosítani a versenyen keresztül az árak leszorítását és a minőség emelését, ezért átfogó reformra szorul, szabályait és gyakorlatát át kell alakítani.
Megállapításaikat a közlemény szerint a saját kutatásuk is megerősíti, a visszajelzések szerint ugyanis a megkérdezetteik többsége tehetetlennek érzi magát, csak minden negyedik ember lépne fel egy korrupciós helyzetben, de tízből heten nem tudtak megnevezni olyan intézményt, ahová fordulni lehet ilyen esetben. Sokan az élet velejárójaként beszélnek a korrupcióról, a fiatalok 54,5 százaléka szerint fontosabb a rokon vagy ismerős segítése, mint a szabályok betartása. A kutatás üzenete egyszerű: a korrupció visszaszorítása nemcsak jogi, hanem kulturális és nevelési kérdés is - olvasható a közleményben.
A 2025-ös integritásjelentést az integritashatosag.hu oldalon tették közzé.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
