Benyújtotta az Országgyűlésnek az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát előkészítő törvényjavaslatot Melléthei-Barna Márton, a TISZA Párt országgyűlési képviselője. A parlament honlapján megjelent előterjesztés célja, hogy megteremtse az elmúlt rendszer állambiztonsági iratainak teljes körű feltárásához szükséges jogi kereteket.
Fotó: MTI
A javaslat szerint szükség van a nemzetbiztonsági szolgálatok kezelésében lévő, 1990. február 14. előtt keletkezett iratok és adatok átfogó felülvizsgálatára. Az ellenőrzés nemcsak a dokumentumokra, hanem azok későbbi kezelésére, tárolására és irattározására is kiterjedne annak érdekében, hogy pontos képet lehessen kapni a rendszerváltás előtti állambiztonsági működésről.
A törvénytervezet kiemeli, hogy a folyamatba a nyilvánosságot és a témával foglalkozó történészeket, kutatókat is be kell vonni. Az indoklás szerint csak így biztosítható, hogy a feltárás demokratikus körülmények között történjen, és lehetőség nyíljon a múlt eseményeinek minél teljesebb megismerésére, valamint az úgynevezett információs kárpótlás megvalósítására.
Az előterjesztés létrehozná a Minősített Iratok Felülvizsgálatát Segítő Tanácsadó Bizottságot is. A tizenegy tagból álló testület feladata az lenne, hogy szakmai javaslatokkal segítse a minősített iratok felülvizsgálatát, valamint rendszeresen tájékoztassa a közvéleményt a folyamat előrehaladásáról. A bizottság tagjaira a nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszterek és a kultúráért felelős miniszter tennének javaslatot.
A javaslat alapján a nemzetbiztonsági szolgálatoknak teljes körű tájékoztatást kellene adniuk a bizottság számára a kezelésükben lévő minősített iratokról. Az iratok minősítésének felülvizsgálatával párhuzamosan a kormány áttekintené az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltáráról, valamint a levéltári anyagok kezeléséről szóló jogszabályokat is, ezzel megteremtve a kommunista állambiztonsági múlt szélesebb körű feltárásának lehetőségét.
Több mint három évtizede vita tárgya az ügynökakták nyilvánossága
Az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozatala nem új politikai kezdeményezés. A rendszerváltás óta több kormány, történész és parlamenti párt is megpróbálta feltárni a kommunista állambiztonság teljes iratanyagát, áttörés azonban eddig nem született.
Az 1990-es években átvilágítási törvények születtek, amelyek elsősorban a közszereplők múltjának vizsgálatát tették lehetővé. 2003-ban létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, ahol az iratok egy része kutathatóvá vált, de a teljes nyilvánosság továbbra sem valósult meg.
Jelentős előrelépési kísérlet volt a 2007-ben felállított Kenedi-bizottság munkája, amely a még titkosított állambiztonsági dokumentumok feltárását és nyilvánosságát szorgalmazta. Az elmúlt években több ellenzéki párt, köztük az LMP is többször kezdeményezte az akták teljesebb megnyitását, ezek a javaslatok azonban nem kaptak parlamenti támogatást.
A Fidesz-KDNP nem nagyon forszírozta
A Fidesz 2010 és 2026 között kormányon volt, ez idő alatt azonban nem valósult meg az ügynökakták teljes nyilvánosságra hozatala. Több ellenzéki kezdeményezés is született a kommunista állambiztonsági iratok szélesebb körű megismerhetősége érdekében, ezek azonban nem kaptak parlamenti támogatást. A kormánypárt álláspontja szerint a kérdés nemzetbiztonsági és személyiségi jogi szempontból összetett, kritikusai viszont azt hangsúlyozták, hogy a hosszú kormányzati időszak alatt sem történt érdemi előrelépés az akták teljes feltárása ügyében.
|
Tetszik, amit csinálunk? Támogasd adományoddal a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. A közlemény rovatban tüntesd fel, hogy az általad küldött pénz adomány. |
