Pénteken 15 óra 46 perckor hivatalosan is elkezdődik a csillagászati tavasz - ekkor következik be a nap-éj egyenlőség, amikor a nappal és az éjszaka hossza közel azonos. Az MTI cikke szerint bár a legtöbben március 21-éhez kötik ezt a dátumot, valójában évről évre kicsit változik, így akár március 20-ára is eshet.
Fotó: MTI/Varga György
A „csúszkálás” oka, hogy a Föld keringése nem pontosan 365 napos: egy év valójában 365 nap, 5 óra, 48 perc és 46 másodperc. Ez az eltérés indokolja a szökőnapok beiktatását is, hiszen négy év alatt már közel egy teljes napnyi különbség gyűlne össze.
A szakemberek szerint a Föld pályájának apró változásai - például a forgástengely lassú elmozdulása vagy a pálya alakjának módosulása - szintén befolyásolják az időpontot, de ezek csak minimális eltéréseket okoznak. Érdekesség, hogy legutóbb 2011-ben esett március 21-re a tavaszi nap-éj egyenlőség, és legközelebb 2048-ban fordul majd elő, hogy március 19-én következik be.
Fontos azonban, hogy a nap-éj egyenlőség elnevezés kicsit csalóka, hiszen ilyenkor sem teljesen egyforma hosszú a nappal és az éjszaka. A légköri fénytörés miatt a Nap kicsit korábban kel és később nyugszik, ráadásul a Nap korongja nem pontszerű, így már akkor is látszik, amikor a közepe még a horizont alatt van. Mindez néhány perccel „meghosszabbítja” a nappalt - de ettől még pénteken tényleg megérkezik a várva várt tavasz.
|
Neked 1%, nekünk nagy segítség! Támogasd adód 1%-val a munkánkat segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét! Most a legkisebb is számít. Adószám: 19294571-1-18 |
