Sárkány Péter - „Nyitott lennék egy együttműködésre és felülvizsgálatra a frakciókkal”

Az egyik legforróbb közéleti téma Győrben jelenleg a város bérlakás-kasszájának kérdése. Mint ismert, a városvezetés azzal a kérdéssel fordult Sárkány Péterhez, a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatójához, hogy tavaly szeptemberben miért nem mutatkozott a cég számláján az az 1 milliárd 700 millió forint, amit csakis lakáscélra, vásárlásra, vagy felújításra lehetett volna elkölteni.

Sárkány Péter egy emlékezetes nokiás dobozos performanszt adott elő a legutóbbi, januári közgyűlésen, de konkrét válasz nem érkezett a felvetésre. Sárkány Péterrel saját irodájában beszélgettünk. 

Fotó: Győr-Szol Zrt.

Kicsit több, mint egy éve tölti be a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatói posztját. Milyen állapotban volt a cég anyagilag és erkölcsileg mikor átvette?

Tegyük tisztába, hogy én először az igazgatóság elnöki pozíciójába érkeztem 2024 októberében. Pár hónappal később, 2024 év végén, Prédl Antal, az akkori vezérigazgató jelezte, hogy a 2025 nyaráig szóló szerződését a nyugdíjas korára való tekintettel már nem szeretné kitölteni, és engem javasolt a posztra. Ez a váltás 2025. február 1-én történt meg, azóta vezetem én a céget. 

Igyekeztem minél hamarabb megismerni a cég működését, struktúráját, és március-áprilisra kezdtem átlátni a szervezetlenségi problémákat. Időbe telt mire meglátogattam az összes üzletágunkat, és arra jöttem rá, hogy a középvezetői szinten küzdöttünk leginkább az automatizmusok hiányával, de ezen azóta is dolgozunk. Én pont a tavalyi költségvetés elfogadásának szakaszában csöppentem bele a munkába, és azt azonnal tapasztaltam, hogy a városüzemeltetés roppant mód alulfinanszírozott. 

A gépparkunk rendkívüli módon elavult, de nagyjából 20%-át tudtuk frissíteni. Magas számokat láttam a költségvetésünkben javítás, karbantartás címén, régi fűkaszákra, autókra és egyéb másra költöttünk el rengeteg pénzt. Ezzel a gyakorlattal, és azzal, hogy nagy munkagépeket vegyünk drágán, nem értettem egyet, hiszen ezeket lehet bérelni is. Így a cég költségei sokkal tervezhetőbbek, illetve nem terheli a likviditásunkat. 

A Győr-Szol nevét ha kimondom nem feltétlenül pozitívak az első reakciók. Feladatának érezte-e, hogy a céget övező negatív kritikákat elcsendesítse, és az erkölcsi hiátust helyreállítsa?

Abszolút. Szerettem volna szakítani az “eddig így volt” és az “eddig nem így volt” működéssel. Megvannak a szabályrendszerek, kialakítottuk a dokumentumok mozgásának átlátható metódusait, vezetői értekezletet tartunk minden héten, ami szintén új dolog. A mikroközösségeink pedig egészen kiválóan működnek, legyen szó a távhős, a vagyongazdálkodó, vagy épp a városüzemen dolgozó kollégákról. Összetartó, nagy tudással, és elhivatottsággal dolgozó szakemberekről beszélünk, akik mindent megtesznek a Győr-Szol sikeréért.

Fontos, hogy a cég 1 milliárd 400 millió forintos adózás utáni eredménnyel zárta a 2024-es évet, ami papíron jól mutat. De! Amíg a cég alapvetően piaci alapon működik, ugyanakkor közfeladatokat lát el, például egy 100 forintos vizet úgy kell megvennie, hogy 20-at kap rá, addig egyszerűen nem lehet nyereséges. Ugyanakkor a 2025. októberi számokat elnézve, már most látszik, a hogy a városüzemeltetés minimum 400 millió forinttal van alulfinanszírozva, de volt olyan év is, amikor ez a hiány milliárdos volt, és ezek tények. 

Fotó: Győr-Szol

A Távhő esetében például a Győr-Szol Zrt.-nek rezsicsökkentett áron kell adja a gázt. Idén januárban 1 milliárd 500 millió forintot fizettünk ki a gázra, a nagy hideg miatt 400 millióval többet, mint terveztük. A cég január 31-én kapja meg a számlát, amit 10 napon belül be kellett fizetni. 27 ezer lakást, több száz intézményt, üzlethelyiséget és sportlétesítményt  fűtünk, akik a számlát nagyjából márciusra rendezik, és akörül érkezik meg az állami rezsitámogatás is. Tehát kvázi két hónapnyi fűtést mi előfinanszírozunk meg, és ehhez csak egy büdzsénk van. Ezért is van szükség a hitelkeretünkre. 

Úgy tűnik elérkeztünk az egyik legfontosabb részhez, hogyan épül fel a Győr-Szol Zrt. gazdálkodása?

Egy pénztárcánk van. Bejön a bevétel ingatlanokból, házkezelésből, városüzemből, távhőből, mindenhonnan: az egy helyre érkezik, egy a pénztár. Aztán vannak a kifizetések: gázszámla, felújított lakások, bérek, stb., azokat ugyanabból a kasszából veszem ki. 

De itt van például a temetők ügye. Erre frissen írt ki közbeszerzési eljárást, ami nagyon helyes, de egyáltalán nem egyszerű, mivel 10 évre írták ki. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg idén 280 millió forintból meg lehetett volna oldani, addig már most is 411 millióért kell csinálnunk, hogy 2035-ben is beleférjünk a keretbe, mert így sikerült, egyébként késve, kiírni az önkormányzatnak kiírnia a közbeszerzést. 

Ha a tavalyi évet nézem, a városvezetés először 1 milliárd 800 millió forintot irányzott elő városüzemeltetésre, amit aztán feltornáztak 2 milliárd 400 millióra, de mi már akkor jeleztük, hogy a biztos működéshez 4 milliárd forint lenne az elfogadható keret. Növekedett a munkabére az állománynak, a béremelések miatt növekedett a munkabérállomány, a kiadásokat csak az inflációs adatokkal lehetett megemelni, de a valós költségemelkedés ennél magasabb. Egyébként olyan üzletágról beszélünk, ahol például több, mint 4 millió négyzetméternyi zöldfelület, és több mint 50 ezer fa kezeléséből beszélünk.

Ennek ellenére kihoztuk az évet nagyjából 500 milliós hiánnyal, úgy, hogy nagyjából 40-50 darab közbeszerzési eljárást folytattunk le 2025-ben! Reméljük, így olcsóbb lesz a munkavégzés.

A tavalyi költségvetés valóban parázs vitákat hozott, erre azóta is van példa, és időről-időre, ha kéretlenül is, de a Győr-Szol kerül a középpontba. Hogy áll a cég a frakciók és a képviselői viták kereszttüzében? 

Ugyanúgy vannak konstruktív, szakmai vitáink a többségi frakcióval, mint a TSZV-vel. De polgármesterrel egészen a közelmúltig nem személyes, hanem szakmai vitáink voltak. De nekem a “hol van a pénz” kérdésig nem volt konfliktusom, sőt, kölcsönösen tiszteltük egymást, kéthetente tartottunk konzultációt, de ami most történik azzal ledobták az atombombát. 

Korábban az egyik, a háromnegyed éves beszámolót tárgyaló, stratégiai bizottsági ülésen Balog-Farkas Renáta (Szentiváni Civilek) már egyszer felhozta a hűtlen kezelés témakörét, és már akkor elmagyaráztuk neki, hogy a bankszámlaegyenleg és főkönyvi nyilvántartás nem egy és ugyanaz. De visszább lépek egyet.

Tavaly február 28-ra meg lett végre a 2025. évi költségvetés. Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármesterrel megállapodtunk a működés és a finanszírozás menetében. Ezzel szemben Kósa Roland (TSZV-LMP-Momentum-MSZP) alpolgármester egy új, szigorúbb, számlákkal igazolt, utófinanszírozási gyakorlatot szeretett volna bevezetni. Korábban a Győr-Szol viszont jogosult volt a megítélt működési költség egytizenketted részét minden hónap ötödikéig lehívni, ezzel szemben tavaly április 9-ig nekünk kellett megfinanszírozni a költségeket. Az amúgyis szűkre szabott büdzsében ez szinte lehetetlen lenne hitelkeret nélkül. 

Ettől a problémától mégis, hogyan lehetett eljutni odáig, hogy a polgármester 1 milliárd 700 millió forint hiány miatt feljelentést tesz a Győr-Szollal szemben? Nem lett volna egyszerűbb a kért adatokat kiadni? 

Vezérigazgatóként mindig a hatályos jogszabályok, a törvényi előírások szerint kell eljárnom. Az ÁFA törvény, a számviteli törvény és az info törvény, valamint a GDPR szabályoknak megfelelően mérlegelnem kell ki, hogyan és mikor tekinthet be az elszámolási, könyvelési iratokba. Ez a kötelességem, a törvényességet még az sem írhatja felül, ha a polgármester politikai hadjáratot indít a posztjaiban.

Fotó: Pintér Bence Facebook

Ez egy ponton túl nyilvánvalóan egy politikai vita is lett, de arról pedig az a személyes véleményem, hogy az olyan manapság, mint a foci: mindenki ért hozzá. De ha a szakmai részét nézem, akkor nem tehetek mást, mint, hogy arra a szerződésre hivatkozom, amit még 1993-ban, Balogh József polgármestersége idején kötöttek, majd 17 alkalommal módosítottak, és ami 2018 óta, a mai napig hatályos. Ezt a szerződés Győr kötötte a céggel, amiben le van fektetve, hogy a Győr-Szol Zrt. kezeli az önkormányzati tulajdonú ingatlanokat, és az ebből származó bevételt nyilvántartja. 

A már említett stratégiai bizottsági ülésen  Balog-Farkas Renáta azt a kérdést tette fel, hogy ha a cég bankszámla egyenlege durván 300 millió forint, és a lakásállomány-kassza pedig nagyjából 2 milliárd forint, akkor hol van a különbözet, hol van az 1 milliárd 700 millió. Ez a kérdés már akkor is abszurd volt, hiszen két különböző fogalmat akart összehasonlítni: egy nyilvántartási egyenleget a készpénz összegével. 

Akkor tehát: hol van a pénz, és ha megvan, akkor el tudja-e úgy mondani, hogy az ne magyarázkodás, hanem valid válasz legyen?

Kezdem az alappal még egyszer: a bankszámlaegyenleg és a főkönyvi nyilvántartás nem egy és ugyanaz. Definiáljuk a főkönyv fogalmát! Az egy nyilvántartás, amiből nem lehet egy számlaegyenleget kivonni, mert ez nem helyes összevetés, ezért sem kivonni, sem összeadni nem lehet a két számot, mert nem hoz értelmezhető eredményt. A lakáskassza egyenlegét a főkönyvi kivonatban kell feltüntetni, és nem lehet külön bankszámlán tartani, hiszen a „lakáskassza” egy nyilvántartási rendszer. 

A szerződés több pontja taglalja, hogy a bérlakás-rendszer működését milyen lehetséges forrásokból lehet és kell finanszírozni, és ezek között feketén-fehéren ott szerepel a hitel opciója is! Újra elmondom: egy pénztárcánk van! Abban az ominózus pillanatban, 2025. szeptember 30-án, 1 milliárd 900 millió forint volt a vállalat lakossági folyószámla-hitel egyenlege. Ez a keretünk 2 milliárd 500 millió forint, amiből hatszázat használtunk fel korábban. Így ha ehhez hozzáadom a számlánkon szereplő 300 millió forintot, akkor fölötte is vagyunk a lakáskasszában keresett összegnek. 

De hiába tűnik ezt élhetőnek, a teljes megértéshez nem ez a jó irány, hiszen továbbra is arról beszélünk, hogy az egyik egy pénzösszeg a másik pedig egy kötelezettség és nyilvántartás. Azért kértem könyvvizsgálói állásfoglalást, mert szerettem volna a Polgármester Facebookos vádjaira szakmai, megalapozott és tiszta, törvényes választ adni. A könyvelői vizsgálat megerősített, hogy a gazdálkodásunk pontos. Ezt én tudtam, de a bizalmat meg kellett erősítenem egy független vizsgálat kérésével. 

A lakáskassza kiadási oldalán 2 milliárd 300 millió forintot használtunk fel. Ebben benne vannak a felújítások, a karbantartások, de azok a költségek is, ha egy házban például gázszivárgás történik, és a tömböt ki kell üríteni, a hibát el kell hárítani, szóval ez az összeg nemcsak a felújításra - ahogy korábban a közgyűlésen tévesen mondtam - hanem a komplett állomány - aminek részét képezik az üzleti ingatlanok és a sportlétesítmények is -  KEZELÉSÉRE ment el. Erről pedig természetesen részletes kimutatásunk van. 

Tehát summázzuk! A szerződésünk azt mondja ki, hogy a lakáskassza bevételeit folyamatosan nyilván kell tartanunk, és biztosítanunk kell a forrásoldalt, melyhez felhasználható hozzá a cég hitelkerete, és ezt a kötelezettséget Győr-Szol vállalta és a mai napig is eszerint működik.

Korábban mégis külön bankszámlán kezelték ezt az összeget, miért kellett azt a számlát megszüntetni? 

Nem volt ilyen kötelezettség, a pénznek nem kell folyamatosan egy adott számlán állnia. A feladat az, hogy a Győr-Szol Zrt. likvid legyen a „lakáskassza” erejéig, ezt folyamatosan, az évek alatt biztosítottuk, és most is biztosítjuk. 

Ha ez a 2018-as szerződés folyamatosan olyan körülményeket generál, hogy a Győr-Szol Zrt. nem tudja megoldani a működését úgy, hogy a lakáskassza bevételét ne kelljen a közös “pénztárcából” felhasználni, akkor nem lenne érdemes a rendszert újra gondolni, és átláthatóbbá tenni? 

A rendszer több ponton sem ideális. A város olyan közfeladatok ellátásával bízza meg a Győr-Szol Zrt.-t, amiket az év egyes intervallumaiban nem finanszíroz, azt a cégnek időszakosan magának kell megoldania, előfinanszíroznia. Azt értsék meg: ha csak áprilisban kapunk pénzt a költségvetésből működésre, az addig tartó időszakot is át kell hidalnom, akár hitelből. 

Lehetne olyan a szerződés, ami egyszerűbbé teszi ezt a helyzetet, de ezt már a jogászok dolga megvizsgálni. Ezzel együtt nyitott lennék egy együttműködésre és felülvizsgálatra a frakciókkal. Meghívtuk a polgármestert a február 12-i tájékoztatóra is, de nem jött el, pedig ugyanezt akkor is elmondtuk volna neki. 

A közgyűlésen elhíresült nokiás dobozos, színpadias előadás nem segített enyhíteni a helyzetet. Megbánta ezt a fajta kommunikációt, máshogy csinálná ma már? 

Akkor az ott egy nagyon feszült idegállapot volt, amivel szembesültem. Nagyon nehéz feldolgozni, hogy az embert mivel vádolták meg, hogy ez hogyan hat a cég dolgozóira, a 80 éves szüleimre. A gazdálkodásunk pontos és átlátható, így nem követtünk el semmiféle szabálytalanságot sem pénzügyileg, sem jogilag, és én a rám bízott vagyonnal felelősen gazdálkodom és a mellettem lévő emberek egytől-egyig. 

Felelőtlen dolog azt kimondani, hogy eltűnt 1 milliárd 700 millió forint. Én a közgyűlésen az igazságról beszéltem, ott egy olyan kérdést kaptam, ami szakmailag nem volt értelmezhető, azóta pedig rengeteg fenyegetést kaptam. 

Fotó: Pintér Bence Facebook

A nokiás doboz az én ötletem volt, ami mellett azért döntöttem, mert szerintem a polgármester állítása egy jogi és pénzügyi abszurditás volt, amire ezzel a szimbólummal próbáltam utalni. Lehetséges, hogy ez nem volt mindenkinek egyértelmű, de kizárólag Pintér Bencének szerettem volna üzenni. Megbántam, olyan ember vagyok, aki tud bocsánatot kérni, de azt nem tudom megbocsájtani, hogy azt a látszatot akarják kelteni, hogy innen kitalicskáztam egyetlen-egy petákot is.

Hetek óta hangos a győri közélet attól, miszerint az Ugytudjuk.hu az egy balliberális médium, ami a polgármesterrel kötött, titkos szerződés alapján működik. Ezt többször megírta az Ön által vezetett cég leányvállalata, a Győr+ Média Zrt. is. Egyrészt nem tartja-e aggályosnak, hogy a megyei Fidelitas volt elnöke által igazgatott cég ilyet kommunikál, illetve ha egyetért vele, akkor nekünk miért adott interjút? 

Minden követ megmozgattam anno, hogy Kolossváry Balázst le tudjuk igazolni, nagyon akartam, hogy eljöjjön Győrbe és együtt csináljunk valami jót. Nem értek a média világához, de a célom mindig az volt, hogy a Győr+ rentáblis legyen. Balázs csak rövid időt tudott nálunk tölteni, és nehéz őt pótolni. Azt tudtam hogy két vezetőt szeretnék, egyet aki a tartalomért és egyet aki a működésért felel, mint egy menedzser. 

Fotó: Győr-Szol Zrt.

Tóth Rebeka fiatalos szemléletet hozott, azt várom tőle, hogy a digitális kihívások mentén fejlessze a rábízott felületeket, szerintem kreatív. Most kapta meg a feladatot, megilleti a bizalom. Az Ugytudjuk-kal pedig azért vállaltam a beszélgetést, mert felhívtak telefonon. Én mindenkivel szóba állok, aki felhív, és tudom, hogy lesz belőle egy jó tartalom. 

Szólj hozzá!