Sárkány Péter beismerő vallomása?

Szerkesztőségünk birtokába jutott egy dokumentum, amiben a GYŐR-SZOL Zrt. elnök-vezérigazgatója, Sárkány Péter, 2025. december 19-i keltezéssel azt igyekszik megmagyarázni, miért nem tudja - vagy nem akarja - egyértelműen megmondani, hogy egy adott időpontban pontosan mennyi pénz állt a cég rendelkezésére. Az adatigénylésre válaszul küldött levél alapállítása szerint a városvezetés rosszul teszi fel a kérdést, amikor konkrét bankszámla-egyenlegeket kér számon, mert szerinte a pénzügyi helyzet alapvetően nem így értelmezendő. 

A elnök-vezérigazgató azt írta, hogy a kért bankszámlakivonatok „a vizsgált cél szempontjából semmilyen relevanciával nem bírnak”, és önmagukban „semmilyen információt sem szolgáltatnak”. Szerinte a város által kért dokumentumhalmaz nagyságrendileg „2889 db bankszámlakivonatot” jelentene, „több tízezer oldal terjedelemben”, aminek feldolgozása nem elvárható adminisztrációs terhet róna kollegáira, ráadásul személyes és üzleti adatok tömegét tartalmazná, ami szerinte sem szakmailag, sem adatvédelmi szempontból nem indokolt. 

A magyarázat következő kulcsa a könyvelés kérdése. Sárkány Péter hangsúlyozta, hogy a várossal 2018-ban kötött megállapodás nem külön bankszámlát ír elő, hanem elkülönített könyvelést. Ezt a levélben egy egyenlőtlenséggel is aláhúzza: „elkülönített főkönyvi számla ≠ elkülönített bankszámla.” Vagyis szerinte önmagában az, hogy a pénz nem egy külön bankszámlán van, még nem jelent szabálytalanságot, mert a jogszabálynak való megfelelés szerinte a könyvelés szintjén teljesült. 

„A Felek között megkötött ingatlan kezelésről szóló Megbízási és vállalkozási szerződésből fakadóan szakmailag és jogilag is jól alátámasztható, hogy a Győr-Szol Zrt. helyesen jár el akkor, amikor a bérleti díjakból származó összegeket kötelezettségként tartja nyilván, elkülönített fökönyvi számlán” - állt az érvelésben, amiből joggal lehet levonni azt a következtetést, hogy egy adott időpontban a cég összegszerűen is meg tudja nevezni ezt a tételt.

A levél legfontosabb - és egyben leginkább vitatható - része azonban a likviditás értelmezése. Itt Sárkány Péter kifejtette, hogy a pénzügyi helyzetet nem lehet pusztán a bankszámla vagy a bankbetét egyenlege alapján megítélni. Szó szerint így fogalmazott:

„A valós helyzet megítélésekor tehát helyesen így kell vizsgálni: bankbetét + bankszámla egyenleg + igénybe vehető folyószámlahitel - ez az ún. nettó likvid pozíció.” 

Fotó: Győr-Szol Zrt. Facebook

Ez az a pont, ahol a levél egyértelműen saját értelmezésbe emeli  a „rendelkezésre álló pénz” fogalmát. Ugyanakkor ezen a ponton is lett volna lehetősége számot adni, hiszen a leírt matematikai képlet minden eleme hozzáférhető, kérdés, hogy adott időpontban mennyi volt a cég aktuális hitelállománya. 

A vezérigazgató szerint „a folyószámla-hitelkeret azonnal lehívható likvid forrás”, ezért azt a cash-flow és a pénzügyi fedezet részének kell tekinteni. A levél logikája szerint tehát az követ el szakmai hibát, aki „csak a bankbetétet nézi”, mert így „nem venné számításba a hitelkeretet”, és ebből „torz következtetésre jutna a tényleges fizetőképességről”. Vagyis a cég pénzügyi stabilitását szerinte csak a hitelkerettel együtt lehet értelmezni. 

Ezen a ponton vált igazán beszédessé a magyarázat. Azzal ugyanis, hogy Sárkány Péter a hitelkeretet is likvid pénzként számolta el, ami a cég teljes vagyonának szerves és aktív része, tulajdonképpen elismerte: a vitatott 1 milliárd 700 millió forint nem állt minden időpontban ténylegesen rendelkezésre sem a cash-flow részeként, sem pedig bankbetétként. A Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármester által nyilvánosan bemutatott Győr-Szol Zrt. által készített negyedéves beszámolók egyikében sincs feltüntetve a hitelkeret, ezekből a táblázatokból az egyre jobban növekvő, végül közel 2 milliárd forintos hiány ami megállapítható.  

Bármiféle könyvelési zsonglőrködést mellőzve és érthetően fogalmazva: az alapvető tény az, hogy Győr bérlakás-vagyona, így az ebből származó bevétel is az önkormányzaté, aki szerződést kötött a Győr-Szollal ennek a forrásnak, a megfelelő és meghatározott célú kezelésére - értsd: csak a bérlakások állagmegóvására, felújítására költheti. Azzal a kitétellel, hogy ennek az összegnek folyamatosan rendelkezésre kell állnia, nem hitelből, hiszen ez minden hónapban egy aktuális bevétel. 

Egészen 2025 tavaszáig nem is volt ezzel különösebb probléma, hiszen ezt a bevételt a cég egy külön bankszámlán kezelte, de valamilyen különös okból, ezt tavaly a Győr-Szol beolvasztotta a cég vagyonába. Akkor az volt az indok, hogy feleslegesen ne fizessen a város egy plusz számla vezetéséért, de, mint látható, azóta egyre nehezebb nyomon követni a lakáskassza aktuális egyenlegét.

Az, hogy miért volt szükség a közgyűlésen a Nokia dobozos "vicceskedésre”, hogy miért úgy működik a város, hogy a vezetőit nem kell az önkormányzati cégek ügyeiről tájékoztatni, hogy, hogyan fordulhat elő, hogy a Győr-Szol Zrt. elnök-vezérigazgatója még csak hozzávetőleges választ sem tud adni a cég hitelkeretének mértékéről, hogy miért nem publikus, hogy a Richter-terem egy hitelkonstrukció fedezete lett, azok mind-mind olyan kérdések amikre a győri polgárok joggal várnak választ. És ezesetben teljesen mindegy, hogy ki milyen párttal szimpatizál. 

Friss információ: cikkünkkel nagyjából egy időben Sárkány Péter rövid videót tett közzé a társaság Facebook-oldalán, amiben azt mondta: a Győr-Szol Zrt. jövő héten ad tájékoztatást a cég aktuális helyzetéről a  Győr-Szol Zrt. igazgatósága és a felügyelőbizottsága részére, amire meghívják a polgármestert is. „Tisztázzuk a helyzetet: ez számviteli, és jogi kérdés, nem politikai.” - írta az elnök-vezérigazgató, amivel teljesen egyetértünk.

Szólj hozzá!