A győri közgyűlés többsége az elmúlt hónapokban többször is komoly mélységben nyúlt bele a város bérlakás koncepciójába, és egyértelműen a piaci alapú szemlélet irányába tolódott. Ennek köszönhetően jelenleg a határozott és a határozatlan idejű szerződéssel rendelkező bérlők is a forgalmi érték 70 százalékáért vehetik meg korábbi bérleményeiket, és igényelhetik az Otthon Start program fix 3 százalékos hitelét, vagy bármilyen egyéb banki terméket is.
Fotó: Fidesz Győr Facebook-oldal
Az utolsó közgyűlésen komoly vita bontakozott ki a fideszes többség, a témában melléjük álló független képviselők és a városvezetés között. Utóbbi ugyanis a piaci szemlélettel szemben azzal érvelt, hogy szerintük nem indokolt hosszú távon szociális alapon támogatni a tehetős bérlőket, ráadásul ezekkel a döntésekkel épp a szociális bérlakás-rendszer alapvetésével, a rászorultsággal mennek szembe. A vita végül nem akadályozta meg a határozat elfogadását.
Ezzel együtt Pintér Bence (TSZV-LMP-Momentum) polgármester úgy tűnik, hogy nem adta fel azon törekvését, hogy a szociális bérlakás rendszer igazságos legyen. A december 19-i közgyűlésre ugyanis egy olyan előterjesztéssel készül, ami jövedelem alapon vizsgálná a bérlők jogosultságát. A lényeg, hogy elsősorban azok jussanak önkormányzati lakáshoz, akik piaci alapon nem tudják megoldani a lakhatásukat.
A javaslat egyik kulcseleme, hogy a bérleti jogviszony meghosszabbítását szigorúbb feltételekhez kössék. Azoknál a bérlőknél, akik jövedelmi vagy vagyoni helyzetük alapján már képesek lennének piaci bérlésre vagy akár saját ingatlan vásárlására, nem lenne automatikus a hosszabbítás. A városvezető indoklása szerint az önkormányzati bérlakás nem általános lakhatási alternatíva, hanem célzott szociális eszköz.
Az előterjesztés részletes vagyoni feltételeket is tartalmaz. Eszerint nem lenne meghosszabbítható a bérleti jogviszony, ha a bérlő vagy az együtt lakók 50 százalékot meghaladó tulajdoni hányaddal rendelkeznek lakhatásra alkalmas ingatlanban. Kivételt csak néhány speciális eset - például átmeneti elhelyezés - jelentene.
Új elem a pontos jövedelmi plafonok rögzítése is. Egytagú háztartásnál a havi nettó jövedelem legfeljebb a mindenkori minimálbér bruttó összegének 270 százaléka lehetne, kéttagú - eltartott nélküli - családnál 240 százalék, míg nagyobb háztartásoknál 200 százalék. Ezek fölött a bérleti szerződés meghosszabbítása már nem lenne lehetséges.
A javaslat emellett fenntartja azt az elvet is, hogy a hosszabbítás nemcsak anyagi kérdés, továbbra is feltétel a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése, valamint az, hogy az adott lakás ne legyen rövid távon érintett városfejlesztési, felújítási vagy bontási opciókban.
Ha a közgyűlés elfogadná az előterjesztést, az új szabályokat a 2026. január 1. után benyújtott hosszabbítási kérelmek esetén kellene alkalmazni. Ez időt hagyna az érintetteknek az alkalmazkodásra, ugyanakkor világosan kijelölné a kívánt irányt is a témában, miszerint a város a bérlakás-rendszert szigorúan a rászorultság elve mentén kívánja működtetni.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
