A kormány rendkívüli parlamenti ülést hív össze október 7-ére, hogy gyorsan dönthessenek a háborús veszélyhelyzet meghosszabbításáról. Ezt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes terjesztette elő hétfőn benyújtott javaslatával - írta meg a Telex. A jelenlegi veszélyhelyzet november 14-én járna le, a kormány azonban azt javasolja, hogy további 180 nappal, azaz 2026. május 13-ig maradjon érvényben.
Semjén indoklása szerint még mindig tart a háború Ukrajnában, valamint kialakult egy súlyos humanitárius helyzet, és a rendkívüli ülés azért szükséges, mert “Az indítvánnyal összefüggő szavazások halasztása fontos jogalkotói célkitűzések késedelmes megvalósítását eredményezné” - fogalmazott a politikus.
Az ellenzéki pártok nem maradtak adósak a kritikával. Szabó Szabolcs (Momentum) szerint a kormány simán elmulasztotta időben meghosszabbítani a veszélyhelyzetet, és a rendkívüli beavatkozásra azért van szükség, mert a normális ügymenet azzal a kellemetlenséggel járt volna, hogy az új veszélyhelyzet, a lejárt után csak néhány nappal lépett volna életbe. Emiatt viszont hatályukat vesztették volna az elmúlt években a parlament megkerülésével hozott rendeletek, amiket újra el kellett volna fogadni.
Tordai Bence (Párbeszéd) mindemellett attól tart, hogy hirtelen napirendre kerülhetnek olyan új jogszabályok, amelyek az ellenzék vagy civil szervezetek számára kifejezetten kedvezőtlenek, lásd: az ellehetetlenítési és, vagy egy megtorlási törvény.
A cikk emlékeztet rá, hogy Magyarországon a veszélyhelyzetek és válsághelyzetek váltják egymást már több éve, 2020 márciusától kezdődően. A háborús veszélyhelyzetet pedig több esetben használták fel olyan kormányrendeletek kiadására is, amelyek – jogi álláspontok szerint – nem feltétlenül indokolhatók kizárólag a szomszédban zajló fegyveres konfliktussal.
Az Alaptörvény szabályozza, hogy veszélyhelyzet esetén a kormány milyen rendkívüli jogköröket gyakorolhat, mint például törvények felfüggesztése, normális törvényi szabályoktól való eltérés, vagy más veszélyhelyzeti intézkedések bevezetése.
Ugyanakkor fontos tudni, hogy 2026. január 1-jétől a kormány már veszélyhelyzet közben sem térhet el törvényektől rendeleti úton, hacsak az Országgyűlés erre nem ad kétharmados felhatalmazást. Ez a módosítás – a cikk szerint – valószínűleg politikailag motivált, hiszen egy esetleges kormányváltás esetén az utód kormányt korlátozhatja a rendeleti jogkörök terén.
