Tegnap friss hírként számolt be róla az Ugytudjuk.hu, hogy 30 alapvető élelmiszer kapcsán jelentett be szigorítást a kormány, ami azt jelenti, hogy a kereskedők árrése ezeken a termékeken nem haladhatja meg a 10%-ot. Az Orbán Viktor miniszterelnök által benyújtott rendelet azon alapul, hogy a kormány szerint a kiskereskedelmi fogyasztói árak nem a külső körülmények vagy ne adj’ isten a nem megfelelő gazdasági döntések miatt szálltak el ismét, hanem a kereskedők gátlástalan profitéhsége miatt.
„Az árak nem emelkednek, az árakat emelik!”
Ez a miniszterelnöktől származó vezérgondolat húzódik meg a kormány mostani fogyasztóbarátnak titulállt, ám valahol mégiscsak megszorító intézkedése mögött. Némiképp árnyalja a képet, hogy a Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter által prognosztizált repülőrajt egyelőre a kifutópályán vesztegel. Erre rímel rá, hogy a tegnap megjelent
KSH adatok szerint a februári inflációs számok rosszabbak a tavalyinál. 5,6% az általános, és 7,1% az élelmiszerár-növekedés a 2024-es évhez képest,
és ez alaposan meglephette a piaci szereplőket de a kormányt is.
Tárgyalás helyett, éjjeli rendelet
Azt sosem lehetett a FIDESZ-KDNP kormányra kritikaként rásütni, hogy nem cselekszik gyorsan, de a keddi inflációs adatokra reakcióként éjjel benyújtott árrés-rendelet azért így is rekordgyanús. Elemzők szerint a kialakult kép elég árnyalt, sok oka van, aminek a végén drágább az áru a boltok polcain. Az éghajlat miatt szűkülő termelési profilok, a rekord gyenge forint, a dráguló munkaerő, vagy éppen a háború miatt magas üzemanyagárak mind-mind árfelhajtó hatásúak, és hiába hangos a kormány média a korábban sosem látott vállalkozói segítségnyújtásról, úgy tűnik, ha makrogazdasági probléma lép fel, még mindig jobban kézre áll az ostor, mint a répa.
Most akkor mennyi az annyi?
Ami így szerda délelőtt biztos, az az, hogy a kormány esetében 10 százalékban korlátozza a kereskedők árrését, egyelőre május végéig.
A kormányrendelet szerint az árrés nem haladhatja meg a 2025. január hónapban alkalmazott átlagos árrés mértékét, és legfeljebb 10 százalék lehet. A közlönyből az is kiderül, hogy az áfa nélküli fogyasztói árból kell kivonni a kiskereskedő által fizetett beszállítói árat, így jön ki az árrés. Az a kereskedő, aki nem tartja be az új szabályokat legrosszabb esetben akár 5 millió forint bírságot is kaphat, és még arra is figyelniük kell, hogy elérjék az előírt napi eladási limitet.
Az idei fantasztikus repülőrajt okozta szédülést ideje lesz kiheverni, mert az árrés-rendelet már jövő hét hétfőn, azaz március 17-én lép életbe, így a piaci szereplőknek csupán ennyi idejük van felkészülni erre a szép új, demokratikusan működő 2025-re.
|
Támogasd a hatalomtól független újságírást! Bár a kormánymédia megpróbálja elhitetni, hogy a tőlük független szerkesztőségek úsznak a pénzben ez közel sincs így. Amennyiben neked is fontos, hogy sokáig legyen még a hatalmat ellenőrző hang, akkor támogasd adománnyal a mi munkánkat is segítő Nemzeti Újságírók Demokratikus Egyesületét. Adományodat ide utalhatod: 10918001-00000113-44920004. Köszönjük! |
