Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak - fogalmazott Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozva.
Ferenc pápa hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre - jelentette ki.
Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a "világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk". A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? - tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.
Az egyházfő meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta "háborús infantilizmusba" - értékelt.
Ferenc pápa az "emberiség közös emlékezetét" képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, jelezve, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Elengedhetetlennek nevezte, hogy újra felfedezzük az "európai lelket": az alapító atyák lelkesedését és álmát, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni a szakadékok szélesítése helyett.
Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely "nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe".
Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: "Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki", illetve: "Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez" - idézte.
"Olyan Európára gondolok - folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről".
Ez az "ideológiai gyarmatosítás" alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal.
Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik - mondta, méltatva Magyarország "gondosan művelt" családpolitikáját.
Ferenc pápa szerint a sok láncszemből álló Lánchíd segít elképzelni egy olyan Európát, amely sok különböző, szilárdságát az összetartozásban megtaláló láncszemből áll. Egy ilyen Európa építésében segít a keresztény hit - hangsúlyozta, kiemelve Magyarország hídépítő szerepét, hiszen itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve.
Az egyházfő végül Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által.
Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta "lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára". Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek - mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: "arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is".
Szent Istvánt az őszinte keresztény szellem vezeti, amikor ezt írja: "a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz", majd a gondolatot ezzel zárja "légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen" - mondta, majd rámutatott: Szent István ezzel "elválaszthatatlanul összekapcsolja az igazságot és a szelídséget".
Ez a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelv bizonyos kifejezéseiben is megnyilvánul - mondta az egyházfő példaként említve - magyarul - a "jónak lenni jó" és "jobb adni, mint kapni" mondásokat.
Az egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy "valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét", a magyar életszentség történetének folytatására utal.
Ferenc pápa köszönetet mondott az ország vezetőinek a keresztény értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, valamint a világban, különösen is a Szíriában és Libanonban élő keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért.
Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző - mondta, ugyanakkor meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon - figyelmeztetett.
"Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett" - fogalmazott, ebből a szempontból jónak nevezve az egészséges szekularizációt, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás és önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.
A befogadás "sok vitára okot" adó, "összetett" témájáról szólva kiemelte: a keresztények alapvető viszonyulása nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott. "Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül".
Hozzátette: ez egy olyan kérdés, amellyel együtt, közösen kell szembenéznünk, mert a hatásai előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fognak. Sürgetőnek nevezte egy közös, biztonságos és törvényes eljárásmód kidolgozását egy olyan sorsfordító kihívással szemben, amelyet nem lehet elutasítással megfékezni, csak elfogadni, hogy "olyan jövőt teremthessünk, amely ha nem közös jövőnk lesz, akkor nem lesz".
Ez pedig azokat hívja az élre, akik Jézust követik és az evangéliumi tanúk példáját akarják utánozni - mondta az egyházfő.
Ferenc pápa a Novák Katalinnal folytatott megbeszélés előtt a következő bejegyzést tette a Sándor-palota vendégkönyvébe: "zarándokként és Magyarország barátjaként érkezem, a történelemben és kultúrában gazdag országba. Budapestről, mely a hidak es szentek városa, egész Europára gondolok és imádkozom, hogy egységben és szolidaritásban a mi napjainkban is a béke otthona legyen és a befogadás hírnöke" - tette hozzá.
