A jövő év elejétől életbe lépő jogszabálymódosítás alapján többé nem szükséges, hogy mindig magunkkal hordjuk jogosítványunkat és forgalminkat – amennyiben azok érvényesek és szerepelnek a vonatkozó magyar nyilvántartásokban. A rendőrség ezen utóbbi feltételeket adott esetben a helyszínen, elektronikusan tudja ellenőrizni. De mi a helyzet akkor, amennyiben egy rendőri intézkedést nem igénylő közúti közlekedési baleset részeseivé válunk? - írja szerkesztőségünkhöz eljutatott közleményében a Magyar Biztosítók Szövetsége.
A kérdés abban az esetben merülhet fel, amikor nem történik személyi sérülés (mivel akkor kötelező rendőrt hívni) és az érintettek nem tartják szükségesnek a rendőrség értesítését. Jó tudni, hogy a mostani jogszabálymódosítás nem változtat azon a törvényi rendelkezésen, hogy a balesetben érintettek a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges adatokat. A kártérítési eljárás lefolytatásához jellemzően elegendő a káreseménnyel érintett jármű rendszámának (esetleg bizonyos esetekben az alvázszámának) megadása, mivel ez alapján mind a jármű, mind annak üzemben tartójának biztosítója beazonosítható. (Igaz, a biztosítói tapasztalatok szerint a frissen vásárolt használt járművek biztosítási fedezete nem minden esetben jelenik meg azonnal a nyilvántartó rendszerekben.)
A jogosítvánnyal kapcsolatban is érdemes felhívni a figyelmet arra: a kárbejelentésnek és a kártérítésnek ugyan nem elengedhetetlen feltétele, hogy a balesetben részes gépjárművezetők vezetési jogosultságukat a baleset helyszínén igazolják. Ám az okmány esetleges hiánya vagy érvénytelensége a biztosító visszkeresetét (vagyis a kifizetett kártérítési összeg visszakövetelését) eredményezheti. Az érvényes vezetői engedély megléte a casco biztosítások döntő többségében feltétele is a kártérítésnek. A biztosítók ezért arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben egy baleset során a károkozó vagy a károsult mégsem tudja a szükséges adatokat megadni, úgy a felek eldönthetik: hívjanak-e rendőrt annak érdekében, hogy valós adatok kerüljenek a kárbejelentőre. Így a kárrendezési eljárás nem húzódik el indokolatlanul hosszan.
A törvények értelmében a feleknek meg kell adniuk a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat is, amelyek alapján a balesethez vezető folyamat megállapítható. A hatóság álláspontja szerint önmagában még nem indokolja a
rendőrség értesítését, ha valamelyik fél nem nyilatkozik a felelősség tekintetében. Sőt, a balesetben részes feleknek akár eltérő (saját meggyőződésük szerinti) történeti tényállás rögzítésére is módjuk van a kárbejelentés során. A biztosítók ugyanakkor mindezt kiegészítik azzal, hogy a felek erre vonatkozó nyilatkozata elősegítheti a gyorsabb biztosítói kárrendezést. A tapasztalatok szerint a balesetben résztvevők sok esetben nyilatkoznak is a felelősség kérdésében, s a biztosítók egyéni kárbejelentő nyomtatványai általában tartalmazzák a felelősségre vonatkozó konkrét kérdést is. A mind népszerűbb biztosítói ingyenes online alkalmazásnak, az E-kárbejelentőnek - amely segítséget nyújt a szükséges információk, körülmények rögzítésében is – ugyancsak szerves része a felelősség kérdésében történő nyilatkozat. Itt lehetőség van az osztott felelősség rögzítésére is: "Mindkét járművezető felelős", illetve a "Nem sikerült megegyezni a felelősségben" jelöléssel.
Az E-kárbejelentőben magánszemélynél elegendő beírni a szerződő születési dátumát és a jármű rendszámát, jogi személy esetében pedig a szerződő adószámát és a jármű rendszámát. Ezt követően az alkalmazásban automatikusan kitöltődnek a jármű és a biztosítás adatai. A címadatok prediktív bevitel segítségével adhatók meg. (Elkezdjük beírni a címet és az alkalmazás automatikusan kitölti a mezőt.) Az applikáció végig vezet a kárbejelentési folyamaton, fényképeket, videót tudunk vele rögzíteni és a helyszínről beküldeni a biztosítónak. Már olyan helyzeteket is kezelni tud, amikor a baleset egyik résztvevője külföldi biztosítóval áll szerződéses viszonyban, vagy épp nem rendelkezik érvényes biztosítással.
A kártérítési eljárás eredményeként beszerzett, majd az abból levonható következtetésként a baleset bekövetkezéséért (a károkozásért) való felelősség megállapítása azután már a biztosító feladata. A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak. Az E-kárbejelentő használata esetén ez automatikusan megtörténik.
Abban az esetben, ha a rendőrség értesítése nem kötelező (azaz nem történt személyi sérülés vagy halál), de valamelyik érdekelt a baleset miatt rendőri intézkedést kíván, és a rendőrséget haladéktalanul értesíti, úgy a balesettel érintett járművek vezetőinek a rendőri intézkedést meg kell várniuk.
